Naptár újragondolva

Az idő vizualizációja egy szinesztéta szemével

1. KONTEXTUS — Mi az a szinesztézia és milyen előnyei vannak?

Az emberiség nagyjából 3,7%-a rendelkezik a szinesztéziának nevezett különös mentális jelenséggel, amely egyszerűen megfogalmazva, a fizikális érzetek nem természetszerű egybeolvadását jelenti az érzékelési folyamat során. Egyes szinesztéták színeket látnak bizonyos hang tartományokhoz, mások ízeket éreznek különböző felületek megtapintása által vagy éppen formákként látnak számokat. E nagyobb csoporton belül tartjuk számon azokat a személyeket, akiknek önkéntelen módon állandó vizuális élményt jelentenek az olyan absztrakt szekvenciák, mint az évszámok, napok, hónapok évek. Én is ebbe a csoportba tartozom. Ez azt jelenti, hogy számomra a szerdáknak, áprilisoknak vagy éppen a tinédzser éveimnek meghatározott színe, mérete és elhelyezkedése van a térben, amelyet tisztán látok magam előtt, ha az adott időszakra gondolok vagy beszélek róla.

A kalendár- szinesztéziának is nevezett érzékelési formának bizonyítottan vannak előnyei az esemény- memória illetve az előre tervezés, időbeosztás képességének területén. Feltételezésem szerint ezt az emlékezeti előnyt a nem szinesztéta emberek is kiaknázhatnák, ha hozzánk hasonlóan egy egyedi térben elhelyezve láthatnák életük eseményeit.

A tervezés megalapozásánál a kihívás abban rejlett, hogy nem szinesztéziás emberek nem tudnak válaszolni nekem arra a kérdésre, hogy milyen színű, mekkora vagy milyen magas a hétfő. Feltűnt azonban, hogy bár saját bevallásuk szerint nem látják az életük időegységeit, mégis észrevétlenül úgy beszélnek róluk, mintha azok egy konkrét térben helyezkednének el. A kognitív nyelvészet-tudomány kézenfekvő eszköz volt arra, hogy kérdések nélkül feltérképezhessem hogyan képzelik el konrét térként az emberek — a tudatosság mellőzésével — az idő absztrakt rendszerét. A kognitivisták alapgondolata, hogy a nyelv szoros kapcsolatban áll az észlelési és a kognitív folyamatokkal, és hogy ez által az emberi megismeréssel szoros összefüggésben vizsgálandó.”

a kognitivista nyelvészet alapgondolata

2. PROBLÉMA — Analóg sablon a digitális korban

A ma általánosan használt digitális naptárak (Microsoft Outlook, Google Calendar, Apple Calendar) az idő absztrakt dimenzióját évtizedek óta állandó sablon szerint vizualizálják. Kivétel nélkül a klasszikus papír alapú naptár négyzetrácsos felépítését követik. Egyértelmű, hogy ez az elrendezés anno helytakarékossági céllal született, és egyébként számos ellentmondásba ütközik a beszélt nyelvből kirajzolódó lineáris időszerkezettel, például az idő irányát illetően. A négyzetrácsos szerkezetben az időben való előrefele haladás legalább 3 irányban történik.

A Sunrise Calendar felépítése (is) egyértelműen a fali papírnaptárak szerkezetén alapul.

3. KUTATÁS — a beszédből kirajzolódó idő szerkezet

Bár nem látjuk életünk időegységeit, mégis észrevétlenül úgy beszélünk róluk, mintha azok egy konkrét térben helyezkednének el, sőt gyakran írjuk le őket fizikai jellemzőkkel. Egyrészt lineáris útvonalként, másrészt ciklikusan ismétlődő rendszerként beszélünk az idő egységeiről.

Előttem még a jövő. Kettő és négy között tudunk találkozni. Épp előadás közepén vagyok. Kösz, már túl vagyok az ebéden. A film alatt kérjük kapcsolják ki a mobil telefonjaikat. Elérkezett a fürdés ideje. Már közeledik a karácsony. Reggeli után, de még ebéd előtt szoktam tornázni. Akkor pont szabadságon vagyok. Rögös út vezet a diplomáig. Még van két órám ebédidőig. Visszatért a tavasz. Jövő hétfőn ilyenkor aludni fogok. Előadás közben már nem szoktam izgulni. Ennyi évvel a hátam mögött. Csütörtökön gyertek át ebédre, de előtte csörögj ide!

Ebben a térben előre fele haladunk és az eseményeket sorban egymás után elérjük, elmerülünk bennük, majd túlhaladunk rajtuk. A GODO naptár egy lineáris útként fogja meg az időt, amelyre úgymond ráhelyezhetjük életünk eseményeit. Életünk idejének két leggyakoribb allegórikus képe az “út” és a “játék”, így a látvány sokban emlékeztet a pályákon haladó játék alkalmazásokra.

4. MEGOLDÁS —nyelvi képekre alapozott naptár

A GODO naptár vizualitása tekjes mértékben a (jelen esetben magyar) nyelv általánosan ahsználat kifejezéseire épül. A térképhez hasonló rendszerben három fő naptári egység jelenik meg: az esemény, a határidő és a feladatok.

I. ESEMÉNYEK

Idő térkép

Az események felülnézetből a magánélet (fent) és a munka (lent) “területéről” fokozatosan becsatlakoznak a középen haladó idővonalba. Az idővonal, melyen haladunk naponta jellegzetesen eltérő alapszínnel rendelkezik. Így például egy hétfő mindig fehér lesz, egy szerdai nap mindig bordó Jelentősségük mértékét a szín intenzitása jelzi.

“Ez az előadás volt a napom fénypontja.”

Haloványan rémlik, hogy terveztünk valamit arra a hétvégére.”

Naptár nézetek

A térkép alkalmazásokhoz hasonlóan működő szabad zoomnak köszönhetően akkora időtartamot láthatunk át, amekkorát épp szükségesnek ítélünk, nem vagyunk beszorítva 3 napos, 2 hetes stb. nézetekbe. Ez a projekt alapú gondolkosát segítheti.

Haladás az időben

FPV nézetben ahogy haladunk egy-egy esemény felé a “tájképet” a bekövetkező eseménnyel kapcsolatos érzelmeink fizikai kivetelülése alakítja melyet egy 2 tényezős algoritmus alakít ki.

“Az a prezentáció kemény lesz.”

A táj alakulását az esemény fontosságának mértéke illetve az határozza meg, hogy azt pozitívnak vagy negatívnak ítéljük

Esemény megélése

Amikor elérünk egy betervezett eseményig, végigmegyünk rajta, miközben az folyosóként minden oldalról körülvesz bennünket.

“ A buli alatt ne hívj!” “ Mondtam, hogy buliban vagyok.” “ Épp egy bulin vagyok.”

II. FELADATOK

A képernyőn úszkáló “felhők”, melyek nehezítik a lényeges események tisztán látását. Elhelyezkedésüket az határozza meg,mennyire nehéznek vagy könnyűnek ítéljük meg őket. A knnyűek felúsznak a képernyő tetejére, anehzek lesüllyednek. A sávozott foltokra való érintéssel tudjuk előhívni a feladatlistánkat.

Elborítanak a teendőim.”

Ki sem látszom a feladatokból”

“Kitalálni könnyű. Megvalósítani nehéz.

III. HATÁRIDŐ

A határidő ahogyan az elnevezése is sugallja: egy határvonal. Nincs kiterjedése az időben, és keresztül kell haladnunk rajta, amíg be nem zárul. Mindkét nézetben fehérben láthatjuk, az idővonalra merőleges “kapuként”. Az időben való előrehaladással együtt a kapu egyre szűkül.

“ Ne aggódj, kész leszel, elég tág a határidő. ”

“ A jelentkezési határidő ma este bezárul.

IV. ADATBEVITEL ÉS KERESÉS

A GODO appban egy relatív egyszerű intelligenciával rendelkező bottal tudja megbeszélni a terveit a felhasználó. Mind az adatbevitel, mind a keresés egy egyszerű chat ablakban történik, ahol a felhasználó leírja vagy elmondja Godotnak, a botnak, amit fontosnak vél az időbeosztásával kapcsolatban, illetve rákereshet adott eseményekre.

A projekt célja

A GODO app tehát a kognitív nyelvészet megismerési eszközeire építve újraértelmezi az idő vizuális struktúráját a ma használatos négyzetrácsos naptárakkal szemben. Ezáltal létrejöhet az ábrázolt és beszélt idő közötti harmónia, mely befolyásolhatja az időnk tervezésére kialakult gyakorlatunkat. Bár iPhone 6-os készülék képernyőjére helyeztem a felületeket, valójában az interface elemei platform függetlenek. Ebben a formában tehát a GODO bevallottan nem egy megvalósításra kész termék, hanem egy olyan rendszer, melynek egyedül a virtuális tér adhatott otthont. A célom ezzel a projekttel, hogy inspirálja, kimozdítsa, a tech világ szereplőit egy évszázados sémákra épülő gondolkodásból az idő struktúrájáról.

A GODO prototípusa kipróbálható itt:

A koncepció a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen a master diploma tervem részeként jött létre.