Elhatároztam hanyagolom a Verát. Néha eszembe jut és nagyon féltékeny leszek, szomorú amiért nem lehetek vele. Nem kaphatom meg, talán emiatt kell annyira? Nem ilyen vagyok, nem hiszem. De már azt sem, hogy annyira nagyon kellene. Szenvedek a Verától és egy cseppet sem érdeklem őt. Minek töröm magam ezért? Persze szar dolog elbukni. Elbuktam egyetemen, elbuktam Verával. Elbuktam Zsuzsival. Szar kombó, dehát ez van. Egyetem miatt annyira már nem vagyok borús, tudom nincs még semmi veszve. Ha mást tanulnék utána is tudnék. Ezt befejezem, elkezdek valamit dolgozni, megízlelem milyen gazdagnak lenni és inkább tanútok helyette. Ez a terv. Kényelmes állás mellett már tanulhatok pszichológiát is akár.

Kíváncsi vagyok, így hogy érzi magát a Vera, hogy senkitől nemnkapja meg azt a kedvességet amit tőlem. Persze lehet talál magának valami másik balfaszt akitől megkapja. Belül kicsit remélem ő is szenvedni fog miattam. Bár ő már marha sokat szenvedett régen miattam. Akkor ő volt hülye, ő szenvedett, most én vagyok hülye én szenvedek. Úgy tűnik a hülyeség tényleg fáj, nem csak mondják rá hogy “ha fájna…”

Show your support

Clapping shows how much you appreciated Lelek 2.0’s story.