Az első randi

Bali Blog
Bali Blog
Sep 3, 2018 · 2 min read

Villámgyorsan átváltottunk online csevegésre. Néhány kérdezz-felelek után elhívott egy kávézásra, amit persze én nem mívelek, s amit Ő sem, mint később kiderült.

Délután 2-kor találkoztunk egy kellemes helyen és megittunk két nagy pohár limonádét. Vicces volt és helyes. Sokmindenről beszélgettünk, de fogalmam nem volt arról, hogy bejövök-e neki. Sajnos jártam már így, hogy elmentem randira és meg voltam róla győződve, hogy tetszem a velem szemben ülőnek, aztán pedig kiedrült, hogy egyáltalán nem.

Elhagytam már a 40-et… Akárhányszor belenézek a tükörbe, persze látom az öregedés jeleit, de azért még nem vagyok “rossz bőr”.Tudom, hogy nem vagyok az a klasszikus szépség. Különlegesen vagyok szép, sokan mondták…de ezzel általában nem tudnak mit kezdeni a férfiak, ezért nem is mernek odajönni hozzám. A legtöbbször. Vagy csak egyszerűen nem tudnak mit kezdeni a bennem tomboló szenvedéllyel és energiával.
Zenével foglalkozom…tanítok, de teljesen máshogy, mint ahogy egy “átlagos” tanár. Szeretem a munkámat, a zenét, a verseket, a szerelem érzését, a levegőt, a vizet, a természetet…egyszerűen az életet. Szeretem magambaszívni az egészet, hogy eggyé tudjak válni vele! Hogy érezzem: IGAZÁN ÉLEK! Így tanítok és élek: SZENVEDÉLLYEL!

…néztem a kezét…tetszett…átfutott az agyamon: milyen lehet, ha hozzámérne?…de nem érintett meg. Figyeltem az arcát, azt, hogy milyen vékony lett egy nagyon komoly betegségből kifolyólag. Áradt belőlünk a derű…imádtam a mosolyát. Annyira vicces volt…és én persze hangosan felnevettem…újra és újra. Annyira szívből jött és olyan jól esett.

A fenébe, ha most nem lesz folytatás, akkor soha többet randevú senkivel! — ordítottam magamban.

Itt ül velem szemben egy végtelenül helyes, vicces Férfi ,aki persze nős, 3 gyermek apja, van egy saját, jól működő vállalata és persze felesége.

S ekkor jövök a képbe én, mint megkívánt egyén! Aki egy kis izgalmat csempészhet ebbe a kissé megfakult kapcsolatba, hogy aztán a Férfi újra visszatérhessen megszokott életritmusához.
Nos, ki vagyok én, aki ítélkezik? Az én életemben is van egy pasi, igaz nincsen közös gyerekünk, de idestova kisebb megszakításokkal, nyúzzuk egymást 13 éve.
Én is gaz csábító vagyok? Vagy minden nő az, ÉVA óta? Komoly kérdések ezek…ki is a hibás ebben a dologban? Miért lépnek félre a Férfiak és miért tűrjük el ezt, mi Nők? Vagy fordítva…Erkölcstelen, mocskos dolog. Ebben vajon meddig tart a boldogság? Persze sok ilyen cikket olvastam már…kinek meddig. Nekem is volt már ilyenben részem, megvolt a boldogság és a gyötrelem része is rendesen. Ez talán a Férfiaknál másképp alakul, a legtöbbjük nem lelkizik annyit az egészen, mint mi. Bár ismerek olyan Nőt, aki pont olyan mint egy Férfi. Meddig hagyjuk, hogy ellaposodjon minden körülöttünk? Miért hagyjuk?

Mivel gyorsan repült az idő és neki mennie kellett befejeztük a limonádézást.
Előtte ugyan megkérdezte, hogy találkozunk-e még… Én igent mondtam, de félve közöltem vele, hogy már jártam így és nem sikerült jól a dolog. Megkérdezte, hogy esetleg este ráérnék-e ismételni a találkát. Át kellett gondolnom, és azt mondtam: talán….

    Bali Blog

    Written by

    Welcome to a place where words matter. On Medium, smart voices and original ideas take center stage - with no ads in sight. Watch
    Follow all the topics you care about, and we’ll deliver the best stories for you to your homepage and inbox. Explore
    Get unlimited access to the best stories on Medium — and support writers while you’re at it. Just $5/month. Upgrade