A blockchain skálázhatósága és megnövekedett tranzakciós díjak: merre tovább?

Megbénította az év eleji roham a kriptotőzsdéket, bizonyos napokon a nagy kereslet miatt átlagosan 50 dollárba került egy Bitcoin tranzakció díja, ráadásul ezzel egy időben, de a tömeghisztériától függetlenül számos kifejezetten kriptoügyletekre kibocsátott bankkártya vált egyik napról a másikra használhatatlanná. Felmerül ismét a szkeptikus kérdés: képesek-e a decentralizált rendszerek beteljesíteni elvárásainkat, illetve mennyire decentralizált az a rendszer, amit néhány tőzsde és hagyományos banki szereplő képes megbénítani?

A blockchain tranzakciós költségei

A kriptopiacon kevésbé aktív szereplők is észrevehették, hogy a Bitcoin decemberi nagy száguldása óta egekbe szöktek a Bitcoin tranzakciós díjai. A képlet egyszerű, minél több tranzakció történik a rendszerben, annál több tranzakciót kell validálni, így a kereslet-kínálat elvén miközben a sok új vásárló felhajtja a kriptovaluták árát, úgy a sok tranzakció megnöveli a tranzakciós költségeket és a tranzakciós időt is. A Bitcoin esetében ez különösen kellemetlen, hiszen a csúcson (december 22-én) átlagosan 55 dollárnak megfelelő BTC-be került egy Bitcoin tranzakció, és még a medián is 30 dollár fölött volt napokig.

forrás: Bitcoincharts

Hasonló tranzakciós díj növekedést tapasztalhattak az Ether robbanása után az ETH tulajdonosok is, bár az átlagosan 2–3 dolláros tranzakciós díj még tűréshatáron belül marad. A trend azonban aggasztó, hiszen azt láthatjuk, hogy egy-egy kriptovaluta népszerűség-növekedése csak ideiglenesen hozhat boomot, mert az infrastruktúra hamarosan megálljt parancsol a további növekedésnek a megnövekedett tranzakciós idő és a tranzakciós díjak által. Növekedés alatt pedig nem pusztán a kriptovaluták árfolyamára kell gondolni, hanem a blockchain technológiák mindennapos elterjedését segítő innovációkra is. Ki tudna fenntartható modellt építeni arra az Ethereum rendszerre, amelyben egy kriptomacska mém hirtelen 16-szorosára növeli a költségeket?

Hogyan skálázható a blockchain?

A fent leírtak nem csak a felhasználókat zavarják, hanem a fejlesztők is folyamatosan keresik a megoldásokat. Az Ethereum egészen odáig ment, hogy fejlesztő csapatok pályázatait várja, akik ha előállnak valamilyen innovatív skálázási ötlettel, akkor 50 000 - 1 000 000 (igen, 1 millió) dollár közötti összeget kaphatnak a megvalósítás támogatására. Ez a kezdeményezés nagyon jó hír a teljes kripto közösségnek, hiszen ha valaki áttörést ér el az Ethereum infrastruktúrájának skálázhatóságában, az minden bizonnyal olyan megoldással fog előállni, amiből a többi blockchain technológia is profitálhat — így idővel akár a Bitcoin tranzakciókat is olcsóbbá tehetik:

Az Ethereum egyébként további ötletekkel is dolgozik a növekedési korlátok lebontásán, például a Casper nevű proof-of-stake rendszer bevezetésével, amiről angolul itt lehet olvasgatni, magyarul pedig Csabai Csaba tollából jelent meg két írás (az első rész itt, a második rész itt olvasható). Nekünk átlag júzerként annyit érdemes tudnunk erről a folyamatról, hogy a proof-of-stake szép lassan kinyírja az ETH bányászatot, lényegesen energia takarékosabban képes üzemeltetni a hálózatot (megmentve néhány hektár őserdőt), és a bányászok helyett a coin tulajdonosok validálják majd a tranzakciókat a bent tartott coinokra fizetett hozamért cserébe. Várhatóan az ETH árfolyama is változni (növekedni)fog, ugyanis a bányászok ezután nem fognak folyamatosan eladni, illetve a bányászok helyét átvevő ETH tulajdonosoknak le kell majd kötniük a coinjaik egy részét, ami további szűkösséget fog előidézni a piacon.

Emellett egyéb megoldási lehetőségek is léteznek a teljesség igénye nélkül:

  • a Bitcoinnál bevezetett Segwit
  • a Buterinék által kitalált Plasma
  • a blokkok méretének növelése, ami minden hozzám hasonló bölcsész első ötlete lenne a problémára, de sajnos nem old meg mindent, így nem kapunk érte Nobel-díjat
  • az adatbázis további darabolása, azaz a sharding

Lesz megoldás, mert muszáj lesz megoldást találni

Amennyiben egy kriptovaluta valódi fizetési megoldás akar lenni, akkor kénytelen lesz erre a problémára megoldást találni, mert egy globális fizetési szolgáltató nem napi párszázezer tranzakciót intéz, hanem inkább tízmilliós nagyságrendben gondolkodik— a VisaNet például egy átlagos napon 150 millió tranzakciót dolgoz fel.

Mivel sok millióan osztoznak abban a hitben, hogy a kriptovaluták átvehetik a valós fizetőeszközök helyét, és ennek a sok millió fős közösségnek számos tagja az IT szektor prominens képviselője, ezért egészen biztos fogadásokat lehet kötni arra, hogy a skálázhatósági problémákat le fogja győzni a technológia. Lehet, hogy nem 2018-ban, és lehet, hogy emiatt egyszer komolyabb korrekciók is lesznek az árfolyamban, de ahogy a Holdra is sikerült eljutni a nagy cél megfogalmazásával, úgy erre a problémára is meg fogjuk kapni a választ azáltal, hogy sok nagyon okos ember szeretné megoldani.

Neked is van véleményed? Csatlakozz te is a Blockchain Budapest Slack csoporthoz, fejtsd ki gondolataidat, tágítsd látókörödet, és legyen a magyar a világ legfelvilágosultabb kriptonemzete: