Fura, hogy egy olyan progresszív franchise rajongói, mint a Star Trek, fennakadnak azon, ha az új sorozat készítője fontosnak tartja a diverzitást, vagy hogy ezzel a ténnyel kiemelten foglalkoznak az emberek.

Buta érvelésnek, álságosnak, és az empátia hiányának tartom, hogy “nekem nincs vele bajom, de az ilyesminek nincs hírértéke, mert alap kellene, hogy legyen, és egyáltalán miért beszélünk róla”. Pont azért kell beszélni róla, mert 2016 van, és még mindig a fehér, hetero férfi az alap a popkultúrában, még mindig az az emberek első reakciója, hogy “én nem vagyok homofób/rasszita/nőgyűlölő, de miért kell mindenhová buzikat/niggereket/picsákat benyomni???”

Fontos megszólítani azokat, akik úgy érzik, eddig ki voltak rekesztve. Meg kell mutatni, hogy most nem lesznek elfelejtve, hogy nekik is szól az új Star Trek. És nekünk többieknek sem árt, ha néha olyan hősöket is látunk, akik nem pont olyanok, mint mi.

A diverzitás nem önszabályozó, természetes folyamat. Ha a társadalmi egyenlőség magától megtörténne, akkor már réges-rég megtörtént volna. Tenni kell érte. A politikában például úgy, hogy ugyanolyan jogokat adunk a meleg pároknak, mint bárki másnak. A kultúrában például úgy, hogy egy, az emberiség fényesebb jövőjében játszódó sorozatban nem csak fehér, hetero férfiak vannak. A mindennapi életünkben meg úgy, hogy egy ilyen hír hallatán nem ordibáljuk bele az első reakciónkat a világba, hanem elgondolkozunk rajta, hogy miért zavar minket ennyire.