Indulás: avagy 3 bőrönd 3 táska és két gyerek felkerekedik – no meg mi, a logisztikusok.
Röpke 4 óra alvás után kicsit döcögősen indult a reggel, de aztán önmagunkhoz képest egesz jó idővel indultunk, és egyelőre úgy néz ki, csak a reggelire szánt finom, puha vajas kiflit maradt otthon. Bocsi anyu! ☺️ Pedig milyen jól esett volna, akkor nem kókadoztam volna a taxiban a béka feneke alatti vércukrom miatt. Utána csak párszor zörrentünk össze, mire a gépbe szálltunk, eddig egész jó. 😄
A mai menetrend a következő: Budapest (BUD) -> München (MUC), München (MUC) -> Toulouse (TLS), majd taxival a hotelbe.
Az első repülőút simán ment, 1:10, gyakorlatilag felszállás-kaja-pia-pisi-leszállás, szinte felócsudni sem volt időnk.

Az AirDolomiti (Lufthansa) fedélzetén
Münchenben azonban szó szerint átvágtáztunk a reptéren a következő kapuig vonattal, mozgó járdával és egy rohanó, gipszes kezű gyerekkel. Egész jól ment, végülis csak egyszer esett el, akkor is csak a buksiját ütötte meg kicsit. A nap fejleménye, hogy Jázmin végre – újra – megbarátkozott a mozgó lépcsővel, és nagy profizmussal és önbizalommal tartotta végre a lépést velünk. Bütyinek egyelőre ilyen rigolyái nincsenek, vele pont az a baj, hogy nem fél semmitől.
A második repülő út neccesre sikeredett, Trisztánnak alvásidő lett volna – 11:10-et írtunk, 7,5 óra alvás és 6-kori keléssel a hátunk mögött. A gép nagyobb volt, az előző 2x2 ülés helyett 2x3-mal egy sorban. Én nyertem meg a két gyereket, Pölö meg a jutalom, akarom mondani bünti – ízlések és pofonok – külön helyet.

Édes hármas
A meccs végeredménye:
- Jázmin egy tünemény volt, gyönyörű lovardát épített az útra kapott matricás könyvében.
- Ezalatt Trisztán rohangált, csajokkal koketált, ülések alatt négykézláb mászkált mint egy gorilla, a gipszes keze miatt, leöntötte magát, bepalizott minket, majd a leszállás alatti bekötözést kb. végigüvöltötte.
A jó hír: mindenki élve leszállt, kicsit-jobban megtépázott idegekkel. Utána persze a művész úr a repülőt és a repteret szemlélte, és csak nagy nehezen indult el a „síró” csomagjaink fele.
A csomagokra várva, hogy teljen az idő, szereztünk egy tili-toli kocsit, ami kicsit feldobta a szitut: az enyémet mert pénz nélkül is sikerült kocsit szerezni – volt egy gép, ami gombnyomásra zsetont osztott 😊 – Trisztánt meg mert rodeóztam vele. Utólag csak azt sajnálom, hogy nem hoztam emlékbe egy zsetont. Na majd legközelebb!
Végül felmarkoltuk a csomagokat és mentünk taxit fogni. Egy hófehér, szép új BMW állt a sor elején. Menet közben kb végig a Taxi filmből ismert jelenetre vártam, amikor kilő a srác és vadul száguldozni kezd – ez persze elmaradt. 😁 Toulouse szép helynek ígérkezik, mellettünk a Garrone folyt, hangulatos utcák, terek. A cél a Privilège Appart Hôtel Clément Ader. Egy kis utcából nyílik, aminek a végén séta távra található a pályaudvar. Nagyon hangulatos hely, kedves és segítőkész recepciósokkal, kis medencével, és minő felemelő érzés volt a légkondicionáló a kinti nagy meleg után.
Rövid gondolkodás után úgy döntöttünk, hogy nem altatom el Trisztánt – elmúlt 14 óra már – hanem előre fele menekülünk, így korai alvás után talán sikerül a korai ébredés. Elindulunk fagyizni – és mi már tudjuk, hogy a meglepi program körhintázás lesz.
Azt leszámítva, hogy a körhinta majdnem szétesik Jázmin alatt, aki vadul könnyű-üget az álmos kis falovon és a Häagen-Dazs fagyizó utánunk egy komplett csatatérnek néz ki, majdhogynem eseménytelenül telik el a következő 2 óra.

Toulouse „lovasai”
Visszafele Trisztán pont a szálloda bejárata előtt alszik el a hátamon, de a medence szó hallatán teljesen felélénkül – végül ez a program elmarad, tekintettel a fáradtsági szintet és a gipszelt kezet. Még csak negyed 5, normális kaját meg nem is ettünk, ezért zárásként Pölö hoz egy kis vacsit a közeli gyrososból. A következő napok ismeretében ez rossz döntésnek bizonyul, de erről majd később fogok írni. 6 után picivel a két kiskorú már békésen szuszog, s mi már tudjuk, hogy holnap is gőzerővel fog dübörögni a Trisztán nevet viselő, a jó ég tudja milyen alapokon nyugvó fúziós reaktor. 😊😴
2017. augusztus 2. Szerda
