Koronavírus — A Kalapács és a Tánc, 1. rész
Mi következhet a következő 18 hónapban, ha a vezetőink időt nyernek nekünk
Ez a poszt Tomas Pueyo “Coronavirus: the Hammer and the Dance” című írásának magyar fordítása, abból is az első rész. A folytatást itt találod meg.
Összefoglaló: Ha most pár hétre szigorú korlátozásokat vezetünk be a koronavírus terjedése ellen, akkor elkerülhető a nagy csúcs a fertőzések számában, mindez a társadalom részéről ésszerű mértékű lemondással jár, viszont életek milliói menthetők meg. Ha nem vezetjük be ezeket a szigorításokat, akkor tízmilliók fognak megfertőzödni, sokan meghalnak közülük és az egészségügy túlterhelődése miatt sok nem koronavírussal fertőzött, ám intenzív kórházi ellátásra szoruló ember is meg fog halni.
Egy hét alatt sok ország eljutott a “Ez a koronavírus nem nagy ügy” álláspontról a veszélyhelyzet kihirdetéséig. Ennek ellenére sok ország még mindig nem sokat tesz ezügyben. Miért?
Minden országban ugyanaz a kérdés: hogyan kéne reagálni? A válasz nem triviális számukra.
Néhány országban — például Franciaország, Spanyolország és a Fülöp-szigetek — azóta komoly intézkedéseket rendeltek el. Mások — például USA, Nagy-Britannia, Svájc és Hollandia — hezitálva bevezettek néhány óvatos távolságtartó szabályt.
Ebben a cikkben a következőkről lesz szó, sok-sok grafikonnal, adattal és modellel:
1. Mi a jelenlegi helyzet?
2. Milyen opcióink vannak?
3. Mi az az egy dolog, ami most számít: az idő.
4. Hogy néz ki egy jó stratégia a koronavírus ellen?
5. Hogy kéne gondolkoznunk a gazdasági és szociális hatásokról?
A cikk során a következőket fogod megtudni:
Az egészségügy már összeomlóban van.
Az országoknak két opciójuk van: vagy most küzdenek szigorú intézkedésekkel vagy óriási járványt lesznek kénytelenek elviselni.
Ha a járványt választják, akkor százezrek fognak meghalni. Néhány országban milliók.
És ezzel még nem előzték meg a későbbi hullámokat.
Ha most határozottan fellépünk a koronavírus ellen, akkor sok halált meg tudunk előzni.
Nem lesz leterhelve az egészségügyi rendszer.
Jobban felkészülünk.
Tanulunk.
A világ még sosem tanult meg semmit gyorsan.
Pedig muszáj lesz, mert nagyon keveset tudunk erről a vírusról.
Mindezzel egy kritikus dolgot fogunk elérni: időt nyerünk.
Ha most erősen fellépünk a vírus ellen, akkor először szigorú szabályok kellenek, de utána enyhébbek.
Hetekre be leszünk zárva, de nem hónapokra.
Utána egyre többet visszakapunk a szabadságunkból.
Lehet, hogy nem áll vissza az életünk a normális kerékvágásba azonnal.
De közel lesz hozzá és lassan teljesen visszaáll.
És mindezt tehetjük úgy, hogy figyelembe vesszük a gazdaság helyzetét is.
Vágjunk bele!
1. Mi a jelenlegi helyzet?
Múlt héten mutattam ezt az ábrát:
A tudott koronavírussal fertőzöttek számát mutatta országokra lebontva, Kína kivételével. Akkor csak Olaszországot, Iránt és Dél-Koreát lehetett kivenni, ezért rá kellett közelítenem a jobb alsó sarokra, hogy lássuk a többi ország helyzetét. Azt jósoltam, hogy nem sokára ők is csatlakoznak az előbbi háromhoz.
Nézzük, mi történt.
Ahogy jósoltam, több országban is robbanásszerűen növekedett a fertőzöttek száma. Itt most csak azokat mutatom, ahol legalább 1000 fertőzöttet találtak. Néhány megjegyzés:
- Spanyolországban, Németországban, Franciaországban és az USA-ban több a fertőzött, mint Olaszországban volt a lezárás előtt.
- 16 további országban nagyobb a fertőzöttek száma, mint Hubeiben volt a karantén előtt: Japánban, Malajziában, Kanadában, Portugáliában, Ausztráliában, Csehországban, Brazíliában és Katarban több a fertőzött, mint Hubeiben volt, de kevesebb, mint 1000. Svájcban, Svédországban, Norvégiában, Ausztriában, Belgiumban, Hollandiában és Dániában több mint 1000 fertőzöttről tudunk.
Észrevettél valami furcsát ezzel a két listával kapcsolatban? Kínán és Iránon kívül — akik tagadhatalanul súlyos járványkitörésekkel szembesültek — Brazília és Malajzia kivételével az összes többi ország a világ leggazdagabb országai közül került ki.
Gondolod, hogy a vírus a gazdag országokat célozza? Vagy inkább arról van szó, hogy a gazdag országok jobban képesek felismerni a vírust?
Nem valószínű, hogy a szegényebb országok nem érintettek. A meleg és párás környezet valószínűleg segít, de önmagában nem akadályozza meg a járvány kitörését — különben Szingapúr, Brazília és Malajzia nem küzdene kitörésekkel.
A legvalószínűbb magyarázat vagy az, hogy a koronavírus nehezebben éri el ezeket a területeket, mivel kevésbé kapcsolódnak a világ többi részéhez (kevesebb a ki- és beutazás az országba), vagy az, hogy a koronavírus már ott is jelen van, csak nem tudtak elég erőforrást biztosítani a teszteléshez.
Akármelyik is igaz, az azt jelenti, hogy a legtöbb ország nem fog tudni elmenekülni a veszély elől. Csak idő kérdése, hogy mikor jelenik meg a vírus és mikor lesz szükség intézkedésekre.
Milyen intézkedéseket lehet tenni?
2. Milyen opcióink vannak?
A múlt heti cikk óta változott a vírus körüli párbeszéd és sok ország intézkedéseket vezetett be. Néhány illusztratív példa:
Spanyolország és Franciaország
Az egyik véglet Spanyolország és Franciaország. Spanyolországban a következő történt:
Csütörtökön, 03.13-én, a miniszterelnök elhárította az olyan véleményeket, hogy a spanyol hatóság alulbecsülné a fenyegetést.
Pénteken veszélyhelyzetet hirdettek ki.
Szombaton a következő intézkedéseket tették:
- Az emberek nem hagyhatják el az otthonaikat, kivéve a következő okokból: bevásárlás, munka, patika, kórház, bank és biztosító (rendkívüli indoklással).
- Külön megtiltották, hogy a gyerekeket kivigyék egy sétára és hogy meglátogassák a barátaikat és családtagjaikat. (Kivétel, ha azért mert az illető segítségre szorul, ekkor is vannak higiéniás és fizikiai távolságtartó szabályok.)
- Minden kocsma és étterem bezárt. Csak elvitelre lehet rendelni.
- Minden szórakozóhely bezárt: sport létesítmények, mozik, múzeumok, állami ünnepek, stb.
- Az eskövőkön nem vehetnek részt vendégek. A temetéseken nem vehet részt több néhány embernél.
- A tömegközlekedés továbbra is működik.
Hétfőn lezárták a határokat.
Ezt a listát elnézve egyesek azt gondolják, hogy milyen jó intézkedések. Mások sírnak kétségbeesésükben. Ezt a különbséget próbálja ez a cikk megszüntetni.
Franciaországban hasonló ütemben hasonló intézkedések történtek, kivéve, hogy több ideig tartott meghozni az intézkedéseket és most szigorúbbak. Például a kisebb cégeknél felfüggesztették a bérleti költség, adó és rezsi fizetését.
USA és Nagy-Britannia
Az USA és Nagy-Britannia — Svájchoz és Hollandiához hasonlóan — vonakodtak lépéseket tenni. A következő történt Amerikában:
- Szerda (03.11): utazási tilalom.
- Péntek: Nemzeti vészhelyzet kihirdetése. Nincsenek távolságtartási szabályozások.
- Hétfő: A kormány arra bátorítja az embereket, hogy kerüljék az éttermeket és kocsmákat és ne vegyenek részt tíznél több fős eseményeken. A távolságtartási szabályozások nincsenek betartatva, csak javaslatok.
Sok állam és város szigorúbb intézkedéseket vezetett be.
Nagy-Britanniában hasonló a helyzet: sok javaslat, de kevés betartatott szabályozás.
Ez a két csoport jól illusztrál két lehetséges megközelítést: mérséklés és elnyomás. Nézzük, hogy mit jelent ez a két megközelítés.
1. opció: nem csinálunk semmit
Mielőtt ezt megtesszük, nézzük meg, hogy ha semmit nem teszünk, az mit jelent egy olyan országban, mint az USA.
[Beállítva a magyarországi népességszámot és a mai (03.21) fertőzöttek számát:
]
Ha nem teszünk semmit, akkor mindenki megfertőződik, az egészségügyi rendszer túlterhelődik, a halálozás robbanásszerűen megnő, körülbelül 10 millió ember meghal (kék oszlopok). Leegyszerűsített számolás: ha az amerikaiak 75 százaléka megfertőződik és 4 százalékuk meghal, az 10 millió halált jelent. Ez nagyjából 25-ször annyi, mint az amerikai áldozatok száma a 2. világháborúban. [Magyarországon: ha 10 millió ember 75%-a megfertőződik és közülük 4% meghal, az 300 000 halálesetet jelent.]
Most talán ezt gondolod: “Az rengetegnek hangzik! Én sokkal kevesebbet hallottam!”
Mi a trükk? Ezzel a sok számmal könnyű összezavarodni. De csak két szám van ami érdekes: hány ember fogja elkapni a vírust és lesz beteg és mekkora részük hal meg. Ha csak az emberek 25 százaléka lesz beteg (mert ugyan a többiek is megkapják a vírust, de nem lesznek tüneteik [Nem értem, hogy miért számolunk itt 25%-kal, az előbb meg 75%-kal]), a halálozási arány 0.6% a 4% helyett, akkor Amerikában csak 500 000 ember fog meghalni.
Még mindig nagyon sok. De huszadannyi, mint az alapeset. [Magyarországi számokkal ez 15 000 haláleset.]
A halálozási arány nagyon fontos, értsük meg jobban! Mi okozza a koronavírusos haláleseteket?
Hogyan kéne gondolkoznunk a halálozási arányról?
Ez ugyanaz a diagram, mint az előbb, de most a kórházi kezelést igénylők látszódnak a betegek és a halottak helyett.
A világoskék rész azokat ábrázolja, akiknek kórházi kezelésre van szükségük, míg a sötétebb kék rész azokat, akiket az intenzív osztályon kell kezelni. Látszik, hogy a ez a szám 3 millió a csúcsponton. [Magyarországi számokkal a kórházi ápolást igénylők száma 400 000-nél tetőtik, az intenzív ellátásra szorulók 100 000-nél]
Most hasonlítsuk össze ezt a férőhelyek számával az intenzív osztályon. (Ebből Amerikában ma 50000 van. Ez megduplázható átszervezésekkel.) Ez a piros szaggatott vonal.
Igen, jól látod.
A piros szaggatott vonal a rendelkezésre álló intenzív helyek száma. Mindenki aki efölött van, kritikus állapotban lesz, de nem fogja megkapni a kezelést, amire szüksége lenne és valószínűleg meghal. Az intenzív férőhelyek száma helyett a lélegeztetőgépeket is nézhetjük, de az eredmény lényegében ugyanaz: Amerikában kevesebb, mint 100000 lélegeztetőgép van. [Magyarországon kb. 2000 lélegeztetőgép van.]
A mai napon van legalább egy kórház Seattle-ben, ahol a 65 év feletti emberektől megtagadják a lélegeztetést, mert nincs elég gép. Ezek az emberek 90 százalékos eséllyel meghalnak emiatt.
Ezért haltak meg rengetegen Hubeiben és halnak meg most Olaszországban és Iránban. A Hubei-i halálozási arány végül jobb lett, mint lehetett volna, mert két kórházat felépítettek majdnem egy éjszaka alatt. Olaszország és Irán nem tudja ezt utánozni. Kevés vagy semennyi ország tudja ezt megtenni. Meglátjuk, hogy mi fog történni ezeken a helyeken.
Szóval miért van 4% körül a halálozási arány?
Ha a betegek 5 százalékának van szüksége intenzív ellátásra és nem tudod megadni nekik, akkor a legtöbbjük meghal, ez ilyen egyszerű.
Ráadásul az adatok azt mutatják, hogy az amerikai esetek súlyosabbak, mint a kínaiak. Szeretném, hogy csak ennyi legyen, de van még.
Járulékos veszteség
Ezek a számok csak azokat az embereket mutatják, akik koronavírus fertőzésben halnak meg. De mi történik az egészségüggyel, ha elözönlik a koronavírusos betegek? Mások, más betegségek miatt is meghalnak.
Mi történik ha szívinfarktusod van, de a mentők csak 50 perc alatt érnek ki 8 helyett (a túl sok koronavírusos eset miatt) és mikor bevisznek a kórházba nincs intenzív hely és orvos? Meghalsz.
Amerikában ma egy év alatt 4 millió embernek van szüksége intenzív ellátásra, ebből 500 000 (~13%) ember meghal. Ha nincsenek rendelkezésre álló intenzív ágyak, akkor ez inkább 80% lesz. De számoljunk csak 50%-kal. Az évente 500 000 halál helyett 2 milliót jelent. Az másfél millió halál járulékos veszteségként.
Ha a koronavírust hagyjuk eltejedni, az amerikai egészségügy összeomlik és több millió ember fog meghalni. Lehet több, mint 10 millió.
Ugyanez igaz a többi országra is. Az intenzív férőhelyek, lélegeztetőgépek és egészségügyi dolgozók száma hasonlóan alacsony a legtöbb helyen. Egy kontrollálatlan koronavírus járvány az egészségügy összeomlásához vezet, az pedig tömegek halálát jelenti.
Egy kontrollálatlan koronavírus járvány az egészségügy összeomlásához vezet, az pedig tömegek halálát jelenti.
Remélem, mostanra már egyértelmű, hogy valamit tennünk kell. A két opció a mérséklés és az elnyomás.
2. opció: mérséklés
A mérséklés ilyesmit jelent: “Most lehetetlen megállítani a koronavírust, hagyjuk, hogy átmenjen rajtunk és megpróbáljuk a tetőpontot csökkenteni. Laposítsuk kicsit a görbét, hogy kezelhetőbb legyen az egészségügy számára.”
Ez a grafikon az Imperial College London kutatói által a hétvégén publikált cikkben jelent meg. Úgy tűnik,. sikerült elérnie, hogy Amerika és Nagy-Britannia megváltoztassa a stratégiáját.
Ez nagyon hasonló az előző grafikonhoz. Nem ugyanaz, de lényegében ekvivalens. Itt a nem-csinálunk-semmit stratégia a fekete vonal. A többi görbe azt mutatja, hogy hány intenzív férőhelyre van szükség ha szigorúbb távolságtartó intézkedéseket vezetünk be. A kék mutatja a legszigorúbb szabályozást: izoláljuk a fertőzött embereket, karanténba zárjuk a potenciálisan fertőzötteket, otthon tartjuk az időseket. Ez a kék vonal lényegében Nagy-Britannia jelenlegi stratégiáját írja le, bár ők csak javasolják betartani ezeket a szabályokat, nem ellenőrzik.
Itt is a piros vonal jelenti az intenzív férőhelyek számát, most Nagy-Britanniában. Igen, ez megint nagyon kevés. Aki a piros vonal feletti részbe esik, nagy valószínűséggel meg fog halni a megfelelő kezelés hiányában.
Persze ezen kívül is halnak meg emberek, akiknek nem a koronavírus mitt lenne szükségük intenzív kezelésre.
Ennek sokkolnia kéne téged. Amikor azt hallod, hogy “Mérsékeljük kicsit a terjedést”, az valójában azt jelenti, hogy “Tudatosan túlterheljük majd az egészségügyi rendszert, megtízszerezve ezzel a halálozási arányt.”
Azt gondolnád, hogy ez már elég rossz. De még nincs vége. Mert az egyik fő feltevése ennek a stratégiának a nyájimmunitás.
Nyájimmunitás és vírus mutáció
Az ötlet az, hogy aki megfertőződik és meggyógyul, az immunis lesz a vírusra. Ez a stratégia lelke: “Nézd, tudom, hogy ez most egy ideig nehéz lesz, de ha túl vagyunk rajta, néhány millió ember meghalt, de a maradék immunis lett, szóval a vírus nem fog tovább terjedni és vége lesz. Jobb most túl lenni rajta, mint távolságtartó szabályokat betartva élni egy évig még így is kockáztatva, hogy ugyanez fog történni, csak később”
Ez a gondolatmenet feltételezi, hogy a vírus nem változik túl sokat. Ha nem változik sokat, akkor sok ember immunis lesz és a járvány idővel elhal.
Mekkora valószínűséggel mutálódik vírus?
Már mutálódott.
A jelenlegi kutatások azt mutatják, hogy Kínában már megjelent két változata a vírusnak: S és L. S főleg Hubeiben terjedt és halálosabb volt, L terjedt el a világon.
Ráadásul a vírus folytatja a mutálódást.
Ez nem meglepő: az RNA alapú vírusok (mint a koronavírus vagy az influenza) általában 100-szor gyorsabban mutálódnak, mint a DNS alapúak. Bár a koronavírus lassabban mutálódik, mint az influenzavírus.
Ráadásul az is elősegíŧi a mutálódást, ha több millió esélyt kap rá a vírus és a mérséklés stratégiája pont ezt adja: százmilliók betegednek meg.
Ezért kell minden évben különböző influenzaoltást kapni. Mert annyi különböző változat van és folyamatosan újak fejlődnek ki, hogy az influenzaoltás nem tud az összes ellen védeni.
Máshogy mondom: a mérséklés stratégiája nem csak elfogadja milliók halálát akkora országokban, mint Amerika és Nagy-Britannia, de arra is fogad, hogy a vírus nem fog sokat változni — pedig tudjuk, hogy sokat változik. Ezzel meg fogja adni a vírusnak a lehetőséget a mutálódásra. Szóval miután megtürtént ez a pár millió halál, készülhetönk újabb milliók halálára — minden évben. Ez a koronavírus egy visszatérő dolog lehet, mint az influenza, csak sokkal-sokkal halálosabb.
A legjobb módja ennek a vírusnak a mutációra az, ha millió esélyt kap rá, és ez pont az amit a mérséklő stratégia megad neki.
Szóval ha nem működik a nem-teszünk-semmit stratégia és a mérséklés sem, akkor mi az alternatíva? Úgy hívják, hogy elnyomás.
3. opció: elnyomás
A mérséklő stratégia nem próbálja megakadályozni a járványt, csak kilapítani kicsit a görbét. Eközben az elnyomó stratégia nagyon komoly szabályozásokat akar bevezetni gyorsan, hogy kontrollálni tudjuk a járványt. Konkrétan:
- Szigorú intézkedések most. Durva távolságtartás. Szerezzünk némi kontrollt a járvány felett.
- Utána enyhítünk az intézkedéseken, az emberek apránként visszakapják a szabadságukat és közeledünk a normális társasági és gazdasági élethez.
Hogy néz ez ki?
[Ha Magyarországon ugyanezt tesszük 470 fertőzöttnél:
]
Az elnyomás stratégia esetén az első hullám után a halálozások száma ezres nagyságrandben van, nem milliós.
Miért? Mert nem csak megakadályoztuk az exponenciális növekedését a fertőzöttek számának, de a halálozási arányt is lecsökkentettük, mivel nem terheltük túl az egészségügyi rendszert. Itt 0.9%-os halálozási aránnyal számoltam, ez az amit Dél-Koreában (ahol leghatékonyabban követik az elnyomó stratégiát) látunk ma.
Így leírva triviálisnak tűnik. Mindenkinek az elnyomó stratégiát kéne követnie.
Miért hezitálnak mégis az otszágok kormányai?
Három dologtól félnek:
- Az első lezárás hónapokig fog tartani, ami sokaknak elfogadhatatlannak tűnik.
- A hónapokig tartó lezárás óriási csapás lenne a gazdaságra.
- Meg sem oldaná a problémát, csak elodázná a járványt. Később, mikor megszüntetjük a távolságtartó intézkedéseket, akkor ugyanúgy sokan megfertőződnek és milliók meghalnak.
Nézzük, hogy az Imperial College csapata hogyan modellezte az elnyomást. A sárga és zöld görbék különböző változatait mutatják az elnyomó stratégiának. Látható, hogy nem jól néz ki: két hatalmas csúcs, minek csinálni bármit is?
Mindjárt rátérünk ezekre is, de előtte még valami fontos.
Így prezentálva a mérséklő és az elnyomó stratégiát nem tűnnek meggyőzőnek. Vagy sok ember meghal most és nem bántjuk a gazdaságot vagy ma lerontjuk a gazdaságot, hogy később haljon meg ez a sok ember.
Ez nem veszi figyelembe az idő értékét.
A folytatást itt találod. (link)