Ügyfél azonosítás és ügyvédi ellenjegyzés videochaten keresztül?

1. Az új szabályozási háttér

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) hatályon kívül helyezte a korábbi ügyvédekről szóló törvényt. Az új törvény szakaszosan lépett hatályba, ám legfőbb rendelkezései 2018. január 1. napjától alkalmazandók. Az új törvény számos újdonságot vezetett be, mely eltér a korábbi gyakorlattól.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (új Pmt.) hatályba lépése szintén számos gyakorlati újítással szolgált.

A Budapesti Ügyvédi Kamara felismerve a társadalmi és gazdasági változások miatt bekövetkező szabályozás szükségességét, Elnökségi Határozataival a jogalkalmazás könnyebbségét kívánta megcélozni.

Cikkünkben az ügyfél azonosításának, illetve az ellenjegyzés szabályozásának nóvumaival foglalkozunk.

2. Ügyfél azonosítása videochaten keresztül

A Budapesti Ügyvédi Kamara Elnöksége — élve az új pénzmosás elleni törvény adta lehetőséggel — október 1-jei ülésén határozott arról (2018. eln. 470/11/01. számú határozata), hogy lehetővé teszi az azonosítás videotelefon útján való elvégzését is, mind a Pmt. hatálya alá tartozó, mind a nem Pmt.-s ügyletek esetében.

A Határozat értelmében: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója az előtte személyesen meg nem jelent természetes személy azonosítását és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elektronikus hírközlő eszköz útján is elvégezheti.”

A távazonosításra használt eszköznek:

a) képesnek kell lennie hang és kép egyidejű továbbítására, valamint ezek rögzítésére,

b) az eszköznek olyan felbontásban kell továbbítania a képet, hogy az okmány adattartalma, valamint az arcképes fénykép jól felismerhető legyen,

c) biztosítania kell az ügyvédi titok védelmét, és

d) lehetővé kell tennie, hogy a rögzített hang- és képfelvétel a jogszabályban előírt időtartamig tárolható, visszakereshető és egyértelműen beazonosítható legyen.

A távazonosítás menete a következő:

1. az azonosított személynek kifejezetten nyilatkoznia kell arról, hogy a távazonosításhoz hozzájárul,

2. az azonosított személynek az azonosítás során rögzítésre kerülő adatait szóban is közölnie kell,

3. az azonosított személynek megfelelően megvilágítva, úgy kell az azonosításhoz felhasznált okmányának minden, rögzítendő adatot tartalmazó oldalát a kamerának felmutatnia és az okmányt mozgatnia, hogy az azon található, fontosabb biztonsági elemek és rögzítendő adatok felismerhetőek legyenek,

4. az azonosított személynek megfelelően megvilágítva kell a kamerába néznie,

5. amennyiben a felvétel megszakad, úgy a távazonosítás teljes folyamatát meg kell ismételni.

3. Ügyvédi ellenjegyzés videochaten keresztül

Az ügyvédi ellenjegyzésnek nem kell egy időpontban keletkeznie az okiratot aláíró felek aláírásával. Időben — meghatározott feltételek esetén — eltérhetnek egymástól, viszont az ellenjegyzés nem lehet korábbi, mint a felek aláírása.

A gyakorlat során sokszor találkozunk azzal a helyzettel, hogy az okiratot aláíró fél külföldön él vagy külföldön tartózkodik, és nem megoldható az ellenjegyző ügyvéddel való személyes találkozás.

Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a jelen speciális, például skype-os ügyfélazonosítás lehetősége azonban nem azonosítható a külföldön történő aláírással. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 35. §-a például kifejezetten előírja a külföldön aláírt okiratok külképviseleti hatósággal történő hitelesíttetését. Ezzel szemben az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 44. § (7) bekezdése rögzíti, hogy „az ügyvéd által ellenjegyzett, de a felek által külföldön aláírt okirat teljes bizonyító erejéhez diplomáciai hitelesítés vagy felülhitelesítés, illetve apostille-tanúsítvány nem szükséges”. Ezt azonban a gyakorlat úgy értelmezi, hogy a 44. § (7) bekezdése alapján a földhivatali bejegyzéshez az szükséges, hogy az ügyvéd a külföldi aláírás során személyesen jelen legyen külföldön — ebben az esetben lehet eltekinteni a felülhitelesítéstől.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 44. § (2) bekezdése alapján, amennyiben az okiratot ellenjegyző ügyvéd az okiratot aláíró felet már korábban beazonosította, úgy az aláíró fél az okirat aláírását, vagy az aláíró fél az okiraton szereplő aláírás sajátjaként való elismerését elektronikus hírközlő hálózaton keresztül is megteheti és tájékoztathatja erről az ellenjegyző ügyvédet. Az erről készült rögzített felvételt az ellenjegyző ügyvéd az ellenjegyzett okirattal együtt köteles megőrizni. Fontos kiemelni, hogy az ügyvéd akkor élhet e törvény adta lehetőségével, amennyiben korábban már beazonosította az ügyfelet.

Dr. Horváth Balázs András / Harglaw