Esettanulmány a magyar ebook könyvkiadás helyzetéről
Számok és grafikonok 3 év ekönyv kiadásáról
Gyakorló könyvolvasóként, informatikusként, digitális nomádként azon a véleményen voltam mindig is, hogy a XXI. században az elektronikus könyvkiadás elengedhetetlen része egy könyv terjesztésének. Ugyanakkor, a magyar könyvpiacon sokszor azt tapasztaltam, hogy a könyvek nem, vagy csak jóval a fizikai kiadás után jelennek meg elektronikusan.
2020 tavaszán az a szerencsés együttállás következett be, hogy egyszerre győztem meg egy elismert magyar írót az ekiadás fontosságáról, ő abban a helyzetben volt, hogy volt lehetősége magán úton elektronikusan kiadni, a fizikai könyvkiadóival egyetértésben, és ismertem egy platformot amin olcsón és könnyen lehetett ekönyveket készíteni és értékesíteni.
Röviden az íróról
Az író kisebb kihagyásokkal több mint két évtizede folyamatosan publikál, szórakoztató irodalmat magyar nyelven. Ezalatt több kiadóval dolgozott, könyvei második, harmadik kiadásokat is megéltek. Együttműködésünk kezdete óta több díjat is elnyert. Egyszóval elismert és a pályakezdő írók nyugodtan tekinthetnek az itteni számokra reális, de elérhető példaként.
PublishDrive (PD)
Mielőtt a beígért számok következnének, elengedhetetlen, hogy beszéljünk egy kicsit a PublishDrive-ról. Már csak azért is, mert ez egy jelenkori magyar siker. A PublishDrive egy ebook kiadással és terjesztéssel foglalkozó magyar fejlesztésű, de globális cég. CEOja, Jentetics Kinga a Forbes 30 under 30 Europe listájára [1] is felkerült. Egy PDF és egy borítókép birtokában pár perc alatt elkészíthetünk egy ekönyvet, amit a platform segítségével globálisan több tucat áruházba eljuttathatunk.
Annak idején, amikor én regisztráltam a PD-ra, még elérhető volt egy royalty alapú előfizetési opció, melynek lényege, hogy minden könyveladás után egy szeletet a PD kap meg a bevételből. Azóta ezt az opciót kivezették, új regisztrálók számára nem elérhető. Jelenleg havidíjas a szolgáltatásuk — az itt leírtak a havi 21 dolláros opcióval érhetőek el.
Megfizethető-e?
Rögtön térjünk is rá a piszkos anyagiakra — mielőtt valaki belevág egy magánkiadásba PD-n keresztül. 2020 áprilisában kezdünk el 3 ekönyvet értékesíteni, azóta összesen $334 profit keletkezett. Mai árfolyamon ez 121 ezer forint, ami 42 hónapra lebontva, adózás után pár gombóc fagyi ára lehet. Ha ezt a royalty alapú rendszer helyett fix havidíjassal kellett volna finanszírozni, a 42 hónap alatt $882 kellett volna fizetni a PD-nek, ami bőven meghaladják a könyveladásból keletkező bevételeket.
A könyvek
- Könyv “A”: egyfajta belépőként az egyik könyvet ingyenesen terjesztjük, hátha ezt olvasva a vásárlók kedvet kapnak az író további könyveinek megvásárlására.
- Könyv “A+”: a magyar ekönyv terjesztő oldalak sajátossága, hogy náluk nem lehet ingyenesen könyvet kiadni, ezeknél 50–100 forintért lehet a könyvet megkapni.
- Könyv “B” és “C”: ezek a rendes ekönyvek. Az íróval az elejétől egyetértettünk abban, hogy (sok magyar példával ellentétben) az ekiadásnak olcsóbbnak kell lennie, mint a tradicionálisnak, lévén a vásárló nem kap kézhez fizikai tartalmat, nincs nyomtatási költség, stb. Ezek a könyvek jelenleg 1500 forintért vannak a piacon, míg fizikai példányok 2500–3500 forintért beszerezhetőek antikvárokból.
- Könyv “D”: egyfajta viszonyítási alapként ez egy ismeretlen szerző (én), sehol nem reklámozott, offline nem kiadott, hobbi ekönyve.
Könyv “A”, “B” és “C” az ekönyv kiadás előtt a 2000-es évek elején, valamint pár évvel az ekönyv kiadás előtt papíron is megjelentek. Az ekönyv kiadás idején még kaphatóak voltak könyvesboltokban, jelenleg azonban csak ekönyvként érhetőek el. Minden erőfeszítésem ellenére illegális, ingyenes PDF-eket is fellelni a neten — ahogy az író többi, online nem elérhető könyvéből is sajnos. Legjobb tudomásom szerint ezek nem az ekönyvekből lettek szivárogtatva — az ekönyvekbe rakott egyedi változtatások nem jelenneg meg az általam ismert kalóz verziókban.
Könyveladások példányszáma
Lássunk is pár statisztikát a könyveladásokról! A viszonyítási alap ugyanebben a 42 hónapos intervallumban 5 könyveladásig jutott, a normál áras (még mindig a boltinál olcsóbb!) könyvek 66 és 78, míg az ingyenes könyv 13608 eladást produkált. Ebből az A+, azaz az 50–100 forintos eladás 139, míg a maradék 13469 ingyenes eladás. Látható a marketingben ismert jelenség, hogy a 0 egy speciális ár [2]. Engem inkább az lepett meg, hogy volt 139 vásárló, aki nem találta meg az ingyenes opciókat.
Ugyan többszörösen nem fair viszonyítási alap, de álljon itt a KSH statisztikája a legtöbb példányban eladott magyar könyvek listájáról [3]. Ez alapján 30000 példánnyal már a top 10-be lehet kerülni nyomtatott könyveknél. Ha pedig átlagoljuk az eladott példányokat és a megjelent könyveket, 2020-ra átlagosan 1907 darab jut könyvenként.
Honnan vásárolnak?
A vásárlások földrajzi eloszlása két szempontból fontos számomra.
Egyrészt, hogy megcáfoljuk azt az állítást, hogy botok felvásárolnak mindent ami ingyenesen megtalálható az interneten és nem is valódi olvasókkal van dolgunk. Ahogy láthatjuk, az vásárlók 87%-a Magyarországról vette meg az ekönyveket és a további országok is követik a magyarul beszélők földrajzi elhelyezkedését.
Másodszor, egy fő motivációnk az ekönyv kiadásra az volt, hogy a külföldre költözött, külföldön élő magyarok számára is elérhető legyen a könyv, ha a papír alapú postázása, vagy bőröndbe pakolása nehézséget jelent.
A külföldön élő magyarok számára többféle becslés létezik, követve a G7 cikkét [4] az Eurostat alapján a külföldön munkavállaló magyar állampolgárok számát nézve az alábbi adatokat kapjuk (a szomszédos országokat kivettem a listából a történelmi magyar kisebbségek miatt). Viszonyítási alapként a 4,7 millió Magyarországon dolgozó magyart is feltöltöttem a listába. Ahogy láthatjuk, a 10 ezer főre jutó könyveladások száma egyedül Hollandiában közelíti meg a magyar arányokat. Ha a fizetős könyveket nézzük, összesen 3 külföldi eladás történt (1–1 Dániába, Belgiumba és Németországba), a 285 magyarországihoz képest.
Ezek alapján levonható, hogy az eredeti elképzelés, miszerint a külföldön élő rajongók lennének az ekönyv célközönsége, hamis.
A teljesség igénye végett álljon itt egy statisztika a szomszédos országokból is. Itt a magyarországi magyar munkavállalókon túl a népszámlálásokon összeszámolt kisebbségeket is figyelembe kell venni (adatok az angol Wikipédiáról). Azonban itt nagyobb az ingázók aránya, akik magyarországi útjuk során személyesen is bevásárolhatnak, ezért vettem ki az előző felsorolásból.
Könyvesbolt
A nemzetközi (angol) ekönyv piacát az Amazon Kindle Books dominálja, azonban ott magyar nyelvű könyvet nem lehet (egykönnyen) értékesíteni. Vicces mód ez amúgy azért van, mert a világ legnagyobb ekönyv kiadója nem hajlandó latin-1 karaktereken túlnyúlni, csak ha félmilliárd fölötti beszélője van a különleges karakterrel író nyelvnek. Ez figyelembevéve lássuk a boltok piacát:
Itt hatalmas Google Play Books dominanciát látunk. Érdekes mód egyébként, ha olvasóra akarjuk helyezni a ekönyvet például EPUB formátumban, a Google Play Books-on keresztül vásárolt könyveknek egy extra lépésre van szüksége, míg például az ekonyv.hu eleve ebben a formátumban árulja a terméket. Úgy tűnik, ez a plusz lépés nem akadály, vagy mindenki Androidos eszközről olvas könyveket.
Ha csak a két fizetős könyvet (B és C) nézzük, akkor azért változik a helyzet, itt a magyar forgalmazók kerülnek előtérbe. Az ekonyv.hu alá tartozik a libri.hu és a lira.hu ekönyv értékesítése is a PD felületén. A dibook.hu a librihez hasonlóképpen a főoldalán fizikai formátumú könyveket értékesít és az ekönyv vásárlás csak egy almenü.
Könyvolvasási ráta
Oké, 13 ezer ember rákattintott az ingyenes könyvre, de vajon azért, hogy elolvassák, vagy csak azért, mert ingyen van? Időbélyeggel rendelkező indikátor az olvasásra a moly.hu értékelés opciója. Itt időbélyeggel egy 1–5 skálán értékelik az olvasók a könyvet és kommentet is tehetnek hozzá.
Ebben az összehasonlításban az “A”, ingyenes könyvet vetettem össze a másik két ekönyvben elérhetővel (B és C), valamint két, hasonló könyvvel az írótól (E és F), amik ekönyvben nem jelentek meg.
Láthatjuk, hogy az ekiadást megelőző időszakhoz képest a relatív aktivitás az ingyenes esetében emelkedett meg a legjelentősebben, azonban kiugró értéket, amit a megemelkedett eladásokból várhantánk, nem találunk.
Legyen-e olcsóbb az ekönyv?
Azt láthatjuk, hogy az A+ néven fémjelzett könyv, az 50–100 forintos árával 139 eladott példányszámot produkált 42 hónap alatt, míg a két normál áras (1500Ft) könyv 78-at és 66-ot. Az akciós ár majdnem duplázta az eladások számát, azonban ez még mindig elenyésző a KSH átlagos könyveladási statisztikájához képest (1907 példány).
A TÁRKI intézet 2020-ban végzett kutatása alapján [5] a könyvet nem olvasók 6%-a jelölte meg, hogy pénzhiány miatt nem olvas könyvet. Azonban a “Miért nem vásárol mostanában könyvet?” kérdésre a válaszadók 58%-a jelölte, hogy “drága a könyv”.
Ezek alapján érdemes lehet a papír alapú könyvnél olcsóbban árulni az elektronikusat.
Összefoglalás
Aki átfogóbb képet szeretne kapni a magyar könyvpiac helyzetéről, ajánlom a TÁRKI intézet kutatását. Ebből például az is kiderül, hogy országos reprezentatív felmérés alapján a népesség 34%-a vásárol papír alapú könyvet és mindössze 2%-a ekönyvet.
Ha egy író példája alapján általánosítani lehet, én az alábbi tanulságokat vonom le:
- A könyvek elektronikus kiadása gazdasági értelemben nem térül meg.
- A külhoni magyarok nem vesznek nagyobb számban magyar ekönyvet, mint az anyaországban élők.
- Az ingyenes ekönyv, mint marketingfogás nem vezetett többlet reakcióhoz a könyvet értékelő olvasók terén.
Hivatkozások
[1] Forbes Magazine. (2017). Kinga Jentetics. Forbes. https://www.forbes.com/profile/kinga-jentetics/ (Hozzáférés: 2023.09.06)
[2]Shampanier, K., Mazar, N., & Ariely, D. (2007). Zero as a special price: The true value of free products. Marketing science, 26(6), 742–757.
[3] Központi Statisztikai Hivatal. (2021). A Könyvkiadás Főbb Jellemzői. KSH. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/kkiadas/2020/index.html (Hozzáférés: 2023.09.06)
[4] Bucsky, P. (2021, September 11). Aki Akart, Már Kiment, CSAKNEM Megállt a külföldön élő Magyarok Számának növekedése. G7.hu. https://g7.hu/kozelet/20210908/aki-akart-mar-kiment-csaknem-megallt-a-kulfoldon-elo-magyarok-szamanak-novekedese/ (Hozzáférés: 2023.09.06)
[5] Bernát, A., & Sz, H. (2020). Könyvolvasási és könyvvásárlási szokások, 2020.
