Digitális magazin ≠ PDF

Ha azt mondom, hogy “digitális magazin”, akkor mi jut róla rögtön az eszébe? Egy böngészőben is megnyitható, lapozható PDF tartalom vagy egy tableten olvasható magazin, amiben vannak animációk, videók, galériák? Ha a második, akkor Ön nyert! A “digitális magazin” kifejezés ugyan nem olyan régen van a köztudatban, viszont sajnos sokan nem tudják pontosan, hogy mit is jelent vagy téves információi vannak vele kapcsolatban. Ez ugyanis egy olyan szoftveresen előállított digitális kiadvány, amely elektronikus eszközön (tablet) publikálódik és kihasználja annak előnyeit és technológiai lehetőségeit. Ehhez a definícióhoz még az is hozzá tartozik, hogy a digitális magazinok kizárólag tableten érhetők el. Igen, és innen kezdődnek a félreértések! Sok esetben belefuthatunk olyanba, hogy digitális magazinnak nevezett kiadványt okostelefonra is le tudunk tölteni. Nos, ezek nem digitális magazinok, hanem az esetek nagy többségében PDF file-ok vagy PDF-ből generált egyedi megoldások.

Az olyan kiadvány, amely előbb megjelenik nyomtatva (újság, magazin, könyv, stb.), majd azt egy az egyben publikálják valamilyen digitális felületen (okostelefon, tablet, PC), az nem digitális magazin! Ezt úgy is nevezhetnék, hogy a sima print anyagot digitalizálják, viszont mivel minden kiadvány szoftveresen állítódik elő, ezért ez inkább egy digitális kiadása (digital edition) a nyomtatott verziónak. Semmivel sem nyújt többet, csak éppen egy tableten vagy okostelefonon nézzük.

Egy digitális magazinban vannak animációk, interaktív megoldások, média tartalom kezelés (pl.: audio/videó), reagálnak az ujjunkkal végzett gesztusokra (gesture), stb. Itt meg kell említeni még az online magazin fogalmát is, mert ezzel is szokták keverni. Az online magazin lényegében egy weboldal, ami hírportálszerűen működik. Szóval ezzel se keverjük össze a digitális magazint!

A digitális magazinok piacának története 2010-ben indult. Az Apple alapító-vezérigazgatója, Steve Jobs 2010. január 27-én a San Franciscó-i Yerba Buena Arts Centerben mutatta be az új informatikai eszközt, az iPadet, melynek forgalmazása végül 2010. április 3-án kezdődött el. Az iPad történtetét innentől kezdve már nem kell bemutatni, ahogyan a rá optimalizált alkalmazások ugrásszerű növekedését sem. E-könyv olvasók voltak már ekkor is, hiszen az Amazon 2007-ben mutatta be a Kindle-t, de olyan újságok, magazinok vagy könyvek, amik színesek, és legfőképpen interaktívak lettek volna, azok csak az iPad, illetve az Android alapú tabletek elterjedése után kezdtek megjelenni. Ez várható is volt, hiszen egy digitális magazinban elég nagy a potenciál.

Az Adobe is a 2010-es MAX konferencián jelentette be a saját digitális magazint készítő és kezelő rendszerét, a Digital Publishing Suite-ot, mely csak 2011 első felévében indult útjára, tehát eléggé gyerekcipőben jár ez az iparág, viszont rohamosan fejlődik!

Persze ilyenkor okkal merül fel az a kérdés, hogy mi szükség van erre, hiszen ott vannak a jól bevett és megszokott újságok, magazinok, könyvek. Egy nyaralás, vagy utazás során általában 1 újságot/könyvet viszunk magunkkal, viszont a tabletünkre több magazint és könyvet is letölthetünk, csak a tárhelyünk szabhat határt. A digitális mivoltjuk lévén csak a kreativitás szabhatja meg, hogy milyen interaktív elemekkel tűzdeljük tele, ami fokozza az olvasási élményt. Egyes cikkek esetében egy sima fotó helyett sokkal látványosabb és gazdagabb megoldás, ha galériával, videóval vagy hanggal, esetleg valamilyen animációval próbáljuk szemléltetni a leírtakat.

Készítettem egy összehasonlítást, ami bemutatja, hogy milyen előnyei és hátranyai vannak egy digitális magazinnak és egy hagyományos, nyomtatott sajtóanyagnak.

Jól látható, hogy számos előnye van egy digitális magazinnak a hagyományos nyomtatott verziójával szemben. Ezeket az előnyöket viszont ki is kell használni annak érdekében, hogy egyik magazin különbözni tudjon a másiktól. Itt már komoly harc folyik. Ahogy említettem, az Adobe 2010-ben jelentette be a saját DPS rendszerét, ami azóta egy komoly viszonyítási alapnak számít a keretrendszer fejlesztés területén. Persze sokan próbálkoznak egyedi rendszerekkel, amik között vannak jók és kevésbé jók. De hogyan is készülnek a digitális magazinok?

Az alap gondolat az, hogy egy kiadványszerkesztő szoftverben (Adobe InDesign, Quark XPress, stb.) készül el a tartalom, ott állítják be, hogy milyen tájolású legyen (álló vagy fekvő, esetleg mindkettő), és itt szerkesztik hozzá az összes olyan interaktív és animációs elemet, amivel jobbá, látványosabbá és szemléletesebbé tehetjük a magazint. Ezt mind egy felhő alapú szerverre exportáljuk, majd pedig onnan a Newsstand vagy az azon kívül lévő magazin alkalmazás tölti le a teljes tartalmat. Ezt az eljárást alkalmazza az Adobe és a Quark is. Ezen kívül vannak még egyedi fejlesztésű online keretrendszerek is, amik esetében minden online történik, a tartalom előállításától a publikálásig minden.

Mindenki igyekszik a saját elgondolású rendszerét megalkotni. Online téren a legkomplexebb talán a Triobo, illetve a Roudly Tablet Planet szolgáltatása is komoly alternatíva lehet. Az animációk, interakciók tárháza szinte végtelen, ezeket használják a legtöbbet:

• Képgaléria
• Audió/videó lejátszása helyben vagy külső linkről
• Külső oldalakra való linkelés
• Megosztás, közösségi oldalak integrálása
• Kérdőívek, űrlapok
• Mozgó animációk, 3D tartalmak, online térképek
• PowerPointból vagy Keynoteból jól ismert áttünési effektek
• HTML5/CSS3 animációk megoldások

Ha ezeket a lehetőségeket okosan és ésszerűen használják, akkor egy digitális magazin piacvezető tud lenni a saját kategóriájában. A designt még nem említettem, de természetesen az is hozzájárul egy magazin sikeréhez. Itt ugyanis a tartalom mellett a második legfontosabb tényező a design. Láttam olyan magazint, ami szinte cikkenkét zsúfolta össze az összes extra funkciót, és ezért egy animáció orgia volt….nem is volt élvezetes olvasni. A digitális magazinok több mint 90%-a esetében egy adott cikk tartalma alulról felfelé swipeolással (húzással) történik, míg egy következő, vagy előző cikk jobbról balra vagy balról jobbra húzással. Az egy, kettő vagy három ujjas koppintásnak vagy húzásnak is megvannak a maguk funkciói, ez beállítás kérdése. Ilyen olvasási metódussal igazán egyedi és látványos designt lehet kialakítani szép tipográfiával, letisztult grafikai elemekkel, és a kellő helyen alkalmazott animációkkal.

Az emberek pedig vevők az ilyenre. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az MPA legújabb kimutatása, amit az USA-ban végeztek, és ami jól látható módon mutatja be, hogy merre is tart ez az iparág. A sok adat közül kiemelnék párat, ami hasznos lehet:

• A digitális magazin olvasók többsége 25–34 év közötti
• Idénre 129 millió, 2015-re 143.2 millió, 2016-ra 154.5 millió tablet tulajdonossal számolnak
• A tablet tulajdonosok 10%-a naponta, 13%-a hetente legalább egyszer és 17%-a havonta 1–3 alkalommal olvas digitális magazint. A 40%-a havonta egyszer biztosan olvas digitális magazint
• Az elmúlt 1 évben több mint 64 millió (magazin) lapszám letöltés volt, kb. 300.000 naponta!
• A megkérdezettek 63%-a igazságosnak vélte a magazinok árazását
• 80%-uk a magazin letöltése után végzett valamilyen interakciót, például felkereste a magazin weboldalát vagy közösségi oldalát, esetleg ajánlotta valakinek.
• 56%-uk otthon, 43%-uk pedig egyéb helyen olvas digitális magazint
• 48%-uk kihasználja az interaktivitás adta lehetőségeket

A számokból jól látszik, hogy mennyire fogékonyak az emberek erre az új fajta olvasási szokásra, és haladnak a korral. Sajnálatos viszont, hogy ilyen jellegű kimutatás nem készült még Magyarországra nézve és európai szintű sem nagyon van. A nagy kiadók valamiért nem merik még ezeket a számokat nyilvánosságra hozni, ha pedig valaki saját maga készít ilyen felmérést, azt szinte lehetetlen megtalálni. Van egy tablet használati statisztika, amit az eNET készített a 2013. november és 2014. március közötti időszakra nézve:

• A megkérdezettek 15%-a olvas könyvet, újságot a tabletjén
• A tablet tulajdonosok közel kétharmada (62%) aktív kereső, 10% tanuló, 9% pedig nyugdíjas
• A tabletről internetezők 35%-a 18 és 29 év közötti, 27%-uk pedig a harmincas éveiben jár

Megemlítenék még egy érdekes elemzést Kanadából, a Magazines Canada jóvoltából (2011–2013-as kimutatások):

• A kanadaiak által használt tabletmárkák 45%-a Apple iPad, 16%-a Blackberry, 13%-a Samsung
• A tablet használat 2011 januárjában 3%, 2012 januárjában 10%, 2013 januárjában 21% volt.
• Tablet aktivitás tekintetében a magazinok olvasása vezet 38%-kal, utána jön csak az e-mailek olvasása 33%-kal, a böngészés 32%, és a játék 29%
• Délután 5 és este 11 óra között használják a leginkább a tabletet
• A digitális magazint olvasók 46%-a 30 percet vagy annál több időt fordított a magazin olvasására
• A 40%-uk szerette az interaktív megoldásokat (videó, galéria, stb.)
• 46%-uk relevánsnak, egyedinek és érdekesnek találta a magazinban lévő hirdetéseket

A kérdés megint felmerülhet. Ha ilyen ütemben és iramban fejlődik ez az iparág, akkor mi lesz a hagyományos kiadókkal, mi lesz a könyvekkel, a nyomtatott újságokkal, mi lesz a hirdetőkkel, egyáltalán mi lesz ezzel az egésszel? Szinte negyedévente hallani, hogy nagy múltú nyomdák szűnnek meg, hogy egyre kevesebb újságot tudnak a kiadók értékesíteni, és ki tudja, hol lesz ennek a vége.

Az biztos, hogy az a kiadó/nyomda, aki nem képes lépést tartani ezzel az új hullámmal, az halálra van ítélve akár könyvekről, akár digitális magazinokról van szó. A nyomtatott tartalmak biztosan nem fognak eltűnni még egy jó darabig, viszont ha a kiadók nem kezdik el párhuzamosan kiadni a saját készítésű magazinjaikat/újságjaikat/könyveiket digitális magazinként vagy e-book-ként, akkor nagy gondban lesznek. Szerencsére ezt már sokan felismerték és párhuzamosan jelentetik meg a kiadványaikat, ahogy azt más külföldi kiadó is teszi. Erre van pár jó példa a külföldi és a hazai piacon is.

Először vegyük a külföldi piacot. Az amerikai Scripd weboldalán havi 8.99 dollárért korlátlan mennyiségben lehet olvasni a több mint 40 millió könyv és dokumentum közül! Az Amazon Kindle Unlimited néven bevezette a korlátlan olvasási előfizetési csomagját havi 10 dollárért! A könyveket Kindle-olvasón kívül táblagépen, számítógépen vagy okostelefonon is lehet olvasni a Kindle alkalmazás telepítése után. Az Apple is bejelentette, hogy 2014 őszétől már 6 emberrel megosztható az egyszer megvásárolt könyv, film vagy alkalmazás. Ez az egész olyan, mint például a Netflix filmes vagy a Spotify zenés szolgáltatása. Hazai példát is említethetünk. Ők a Publio kiadó, akik a self publishing területén érdekeltek. 2013 novembere óta gyűjtik az eladási és értékesítési adataikat, (a teljes kimutatás megtalálható a publio.hu oldalon) melyek közül néhány igen figyelemreméltó:

• Kiadott könyvek (digitális és nyomtatott egyaránt): 2013 novemberében 454 db, 2014 júniusában 598 db
• Értékesített könyvek (digitális és nyomtatott vegyesen): 2013 novemberében 3301 db, 2014 júniusában 7630 db

Ez az egy út van jelenleg. Ha pedig interaktív az adott digitális magazin, akkor az még több olvasót hoz magával, és az ügynökségek/hirdetők is több figyelmet fordítanak majd rá, aminek szintén meglesz a jótékony hatása.

Egy szintén friss szakmai vélemény szerint a cégvezetők kezdenek elfordulni a Facebook-marketingtől, mert úgy érzik, hogy a befektetett munka és pénz nem hozza vissza azokat az eléréseket, amiket elvárnának. A folyamatosan átdolgozott algoritmus miatt sokkal több a munka egy-egy ilyen poszttal vagy hirdetéssel, mint korábban. Itt a Google-t azért nem említem, mert a Facebook sokkal jobban targetált, hiszen sokkal több és részletesebb információ áll a rendelkezésére a felhasználókat illetően. Ha megvizsgáljuk a digitális magazinokat, akkor ez a targetáltság itt még koncentráltabb, hiszen míg egy weboldalra bármikor rátalálhat az ember, addig egy adott témájú digitális magazinra már szinte csak akkor, ha konkrétan érdekli az a téma és rákeres egy App Store-ban, Google Playen vagy a Windows Store-ban, hiszen ezek vagy alkalmazásként vagy a Newsstandben szerepelnek. Persze itt is lesz olyan olvasó, aki valamilyen egyéb ok miatt tölti majd le az adott magazint, de ennek a százaléka igazán elenyésző lesz, így biztosak lehetünk benne (mint hirdetők), hogy adott digitális magazinban elhelyezett hirdetésünk ténylegesen olyan emberekhez jut el, akik felé szólni akarunk, akik a tényleges célcsoportunk!

És ha már a jövő latolgatásánál tartunk, ne feledkezzünk meg a Fuji Xerox műhelyében 2012-ben elkészült színes, összehajtható e-papírról, amely színes képet tud megjeleníteni – színes kijelző nélkül! Lehet, hogy idővel nem tableten, hanem ilyen e-papíron olvassuk majd a legfrissebb híreket vagy a kedvenc magazinunkat!