Stabil kriptovaluták: Hasta la vista korrupció

  • Elég nagy a baj; az államszervezetek és intézeteik vezetői évi 2600 milliárd Dollárt tesznek zsebre.
  • Pár éven belül azonban a stabil árfolyamú kriptovaluták általánosan kikerülhetővé fogják tenni az adórendszert, megfosztva az államszervezeteket a fő bevételi forrásuktól.

Korrupció

Az ENSZ sarokba dugott jelentése szerint a globális, éves korrupció mértéke 2600 milliárd Dollár, ami a Föld GDP-jének 5%-ra, adóbevételeinek pedig 20%-ra rúg. Semmi kétség nem fér hozzá, hogy magáért a korrupcióért, a központosított hatalmi struktúrák és az azt erőszakkal fenntartó államszervezetek a ludasak. Ez egy szűk réteget érintő bevételi forrás, ami elsősorban állami tisztviselők illetve velük összefonódott számos egyéb őt kiszolgáló intézmény kiváltsága: multinacionális lobbi érdekek, bankok, médiabirodalmak, közlekedés fejlesztő vállalatok, egyetemek, kórházak, rendőrség, hadsereg. Fennmaradásuk zálogai azok a jóléti szolgáltatások, amelyeket rendeltetésük szerint hivatottak ellátni. A történelem edzette őket ilyenné; a laissez-faire, az ausztriai közgazdasági iskola és a szubszidiaritás a forradalmak hatására fogcsikorgatva, de adaptálódott az intézményi struktúrákba. Ma azonban az államszervezetek óriási veszélyt jelentenek a társadalomra; a hadsereg, a média manipulációja, a lojalitás szakmai szempontok felé helyezése külön-külön is legyalulhatja a teljes bolygót.
A jó hír az, hogy tehetünk ellene. A blockchain technológia alapvetően fogja átformálni a decentralizáció irányába a világot, de elsősorban a pénzügyi piacot és az arra épülő erőszakszervezetet, az adózást.

Stablecoinok

A blockchain olyan, mint a level 100-as fénykard. Hatalom; amit bárki megszerezhet és lenyomhatja vele az államot és a bankszektort. Ma ezt eléggé nehezen teheti meg bárki — hacsak nem eléggé vagyonos. A dolgozó kisemberek háza, autói, számlái hamar két lábra kelnek, ha nem tejelnek az államnak, míg a szupergazdagok olyan ködös jogi felhővel zárják el vagyonukat, hogy jó, ha évi 2%-ot adóznak a bevételből. Ezen változtat gyökeresen a blockchain. A blockchainen anonim módon tokeneket tárolhatunk, amelyek kifejezhetik a tulajdonjogunkat; amelyeket egy másik blockchain protokollon keresztül denominálhatunk egy olyan kriptovalutában, aminek a kibocsátását mi magunk szabályozzuk. Ezek az stablecoinok. A 2017 végén kipukkadt volatilis kriptovaluták intő jelei annak, mennyire fontos, hogy a kínálati oldal is szabályozva legyen. Ha tehát már hallottál a Bitcoinról, akkor a stablecoin nem az. A Bitcoin ugyanakkor az első kriptovaluta, ami blockchainen fut, és a legvalószínűbb elképzelések szerint Szabó Nickhez köthető — aki minden bizonnyal a polihisztor Neumann után a legnagyobb hatású magyar zseni a világtörténelemben.
A stablecoinok tehát — akárcsak a Bitcoin — a banki és állami szervektől teljesen függetlenül működnek, ám, mindezt egy stabil értékhatáron belül, annak köszönhetően, hogy akárhogy nem lehet rájuk spekulálni. Mihelyst nőne az értékük, a felhasználóik abban lesznek érdekeltek, hogy tokenizálni kezdjék anyagi javaikat, ellenkező esetben pedig, hogy eladják tokeneiket anyagi javakért cserébe. Ezen döntéseiket rendszerint algoritmusok és egy DAO ösztönözheti. 2018-ban azonban még csak kísérleti fázisban láttunk ilyeneket; ahol tokenizálni egyelőre csak ETH-t tudtunk . Ilyen például a 250 millió Dollár értékű MakerDAO, de van már magyar kezdeményezés is (pl az Augmint). Az ETH tokenizálás azonban nem túl széles piacot mozgatott meg; egyrészről azért, mert az ETH 20 milliárd dolláros kapitalizációja a világ összes vagyonának épphogy eléri az 1 tízezredét, másrészt az ETH egyfajta lufi-vagyon; tekintve, hogy főként a spekulatív piacon allokálódik. Mindez azonban gyökeresen fog megváltozni, ha elterjednek az olyan Wanchain-hez hasonló cross-chain protokollok, amelyek számos egyéb vagyon tokenizálást fogják megoldani. Tokenizálhatod majd az autódat, házadat, és hitelt vehetsz fel rájuk anélkül, hogy bárki látná a pénzmozgást.
Elég valószínű, hogy akár 10–15 éven belül a stablecoinok elterjedése alapjában fogja átformálni a világot. A stablecoinon tárolt értékek után az ég világon senki sem fog adózni, mivel nem fogja tudja kihez kötni az adóhatóság a pénzmozgást. Egyfajta laissez-faire nyílt társadalom lesz, ahol a piac rendjének fenntartói a kölcsönösségen alapuló jogrend révén lesznek Nash-egyensúlyban — ahogy azt az ausztriai közgazdaságtni iskolán edzett Rothbard és D. Friedman modellje állítja. Számos jelenlegi központosított intézmény lecserélődik majd biztosítások és közösségi finanszorzások által fenntartott decentralizált intézményre.

Egy ilyen világban kétségtelenül nem lesz helye a hatalmi pozícióból eredő korrupciónak. Ha egy intézmény nem működik a piacnak megfelelően, akkor alulmarad a versenyben.

Ecsenyi Áron

Arról, hogy hogyan nézne ki az adórendszert minimalizáló állam, itt írok.

Arról pedig, hogy igazából a kapitalizmus sosem növelte a szegénységet, itt.