Miért a kreativitás?

A kreativitás ma az érdeklődés középpontjában áll. A szót a hétköznapi nyelv széles kontextusban használja. Konnotációja devalválódott, a fogalom új helyét keresi. A kreativitás szó görög eredetű, jelentése teremteni, alkotni, nemzeni.

A megelőzés-központú pszichológia sokáig nem foglalkozott a kreativitással, elsőként az 1950-es években Joy Paul Guilford amerikai pszichológus kezdte kutatni.

Azóta napjainkig a kreativitást sok kutató több megközelítés alapján definiálta. E kreativitás-koncepciók közös eleme, egyben a kreativitás szükséges feltétele is, az eredetiség, az újszerűség és az értékesség. A meghatározásokban egyöntetűen megjelenik még a divergens gondolkodás, amelynek során a különböző fogalmak között új asszociációkat létesítve több megoldási mód keletkezik adott probléma megoldására. A divergens gondolkodás során az egyén gondolkodási folyamatai több irányba mutatnak, nem egy, megegyezésen alapuló, helyes megoldást keres. Jellemzője az originalitás, a fluencia és a flexibilitás. A kreativitásnak sok tudattalan komponense is van.

A korai felfogásokat kiegészítve a kreativitás ma már fontos és szükséges feltétele a nóvum létrejötte, a megvalósíthatóság és a megvalósítás verifikációja. A kreativitásnak több síkja van: kreatív lehet a személyiség, a folyamat vagy a produktum, és ezek ritkán találkoznak egy egyénben. A kreativitás öt egymásra épülő szintjét Irving Taylor amerikai pszichológus különítette el. Megkülönböztetett kifejező, produktív, inventív, innovatív és legmagasabb szinten teremtő kreativitást.

A kreativitás tehát több szinten, más-más módon és eltérő formákban nyilvánulhat meg. Tanulható, fejleszthető, önerősítő folyamat, fontos része a játékosság, amely ott van a hétköznapokban, az interakciókban a fizikai és a társas világgal.

#eredetiség #ihletettség #találékonyság

Ehhez ajánlom:
Mérő László: Észjárások — remix (Tericum, 2008)
Mérő László: Az érzelmek logikája (Tericum, 2010)
Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás. A flow és a felfedezés, avagy a találékonyság pszichológiája (Akadémiai Kiadó, 2008)

Comment is free.
Köszönöm, hogy egy megosztással segíted munkámat.
Maradtak még kérdéseid? Itt érhetsz el:​
Szeder Erika ​ ​70/932–2058
szedere@​whatif.hu
What if..?
Sories and Ideas

/Photo by Todd Quackenbush/

Show your support

Clapping shows how much you appreciated Erika Szeder’s story.