Mi is az a stratégiai tervezés? — 1rész

Mielőtt bármit is mondanánk a stratégiáról és a tervezésről, mindenek előtt fontos leszögeznünk, hogy minden stratégiának lehetnek hibái, és amit elterveztünk, nem szentírás, ezért nem szabad úgy tekintenünk a stratégiai tervezésre, mint valami kőbevésett kijelentésre. Ha valamit elterveztünk, és úgy döntöttünk, hogy ennek mentén végezzük a munkánkat, de idő közben bebizonyosodik, hogy valami elkerülte a figyelmünket — korrigálni lehet saját magunkat. Néhány fontos szempontot próbálok megfogalmazni a következő bekezdésekben.

A gyülekezetünknek azok felé van küldetése, akik a környezetében vannak.

Mi a küldetése a gyülekezetünknek? Persze, van egy általános cél, ami a bárhol jelenlévő mindenkori egyház küldetése is, de a jelenben, azon a konkrét helyen, abban a konkrét helyzetben mi a gyülekezetünk küldetése. Sok gyülekezet (és sok lelkész) sokkal boldogabb lehetne és nyugodtabbak lehetnének a napjai, ha reálisan látná saját helyzetét. Már egy jó ideje Saddleback Church rajongó voltam, és valósággal ittam Rick Warren gondolatait, de a szolgálatom második éve után, kiégve, kudarcokkal tele, következett be, hogy újra elkezdtem olvasni a könyvet és észre vettem néhány igen fontos dolgot. Az egyik legfontosabb, amire felfigyeltem, hogy Rick Warren nem 27 évesen írta a Purposedriven Church című könyvét. Már 25 éve annak a gyülekezetnek a lelkésze volt. A másik, hogy ez a gyülekezet nem a semmiből jött még ha egy újonnan alapult gyülekezet is. Rick Warren édesapja és a nagyapja is az amerikai Déli-Baptista egyház lelkipásztora volt. Ha jól értem, a déli-baptista az USA-ban egy kőkemény történelmi felekezet. Mindenesetre Rick Warren-nek megvolt a saját családtörténete abban a felekezetben, amelynek a későbbiekben a Seddleback gyülekezet is a része lett. És persze még egy fontos megfigyelés: a pályakezdő fiatal lelkészeket gyakran a számok bűvölik el. A szóban forgó gyülekezetben vasárnap 5000–10 000 ember vesz részt az istentiszteleteken. Nos, ez soknak tűnik, de nézzük csak meg, hogy milyen annak a gyülekezetnek a helyzete Amerikában, és milyen a mi gyülekezetünk helyzete itt Magyarországon.

Egy alkalommal a GoogleMaps szolgáltatásban rákerestem New York Church szavakra. Izgalmas látvány. Némi fáziskéséssel esett le nekem, hogy az USA 30x azaz harmincszor több lakossal rendelkezik, mint Magyarország, és csak egyetlen városnak, New York-nak annyi lakosa van, mint egész Magyarországnak. Elővárosokkal, agglomerációval együtt New York Magyarország lakosságának a kétszeresével rendelkezik. Komolyan arra vágyunk, hogy 5000 ember legyen az istentiszteleteinken, amikor a település, ahol szolgálunk, csak háromezer lelkes?

Egyébként a fenti félreértések az én fiatalos és nagyravágyó tévedéseim, és nem Rick Warren vagy a Seddleback Gyülekezet sara. Warren kihangsúlyozza, hogy a kérdés az, hogy a MI gyülekezetünknek mi a küldetése, és hogyan lehet abban az adott helyzetben a mi saját gyülekezetünkre nézve megfogalmazni egy küldetést. Szerintem az egyik legfontosabb, hogy a lehető legreálisabban lássuk saját helyzetünket és adottságainkat. Egyszer szolgáltam egy vidéki kisvárosban. A református templom egy a két világháború között épült bányász-lakásokból álló negyedbe ékelődött be, és ha jól emlékszem, ráadásul maga a templom is ugyanabban a stílusban épült. A gyülekezet megalakulásakor világos volt, hogy ennek a gyülekezetnek mi a küldetése. Idő közben bezártak a bányák, a bányászok elköltöztek, a bányász-lakások üresen maradtak, megromlott az állapotuk, és ma ennek a szép református templomnak a környékét minden oldalról romák lakják. Helyes-e, hogy ez a gyülekezet még mindig a bányászok felé szeretne szolgálni? Azt hiszem nem. Kézenfekvő a küldetése, de vajon hajlandóak vagyunk szembesülni azzal, hogy melyek a gyülekezetünk valós lehetőségei? Például, ha egy értelmiségi gyülekezetre vágyunk, képesek vagyunk-e belátni, hogy a mi gyülekezetünk soha nem lesz értelmiségi gyülekezet, mert a településünkön nincsenek értelmiségiek?

A gyülekezetünknek azok felé van küldetése, akik a környezetében vannak.

A gyülekezetünknek azok felé van küldetése, akik nem tagjai egy másik gyülekezetnek

Csupán illúzió, hogy a gyülekezetünk betölti a küldetését a környezetében élők felé, ha a gyülekezetünkbe olyan emberek járnak, akik korábban egy másik gyülekezet tagjai voltak. A fogyasztói társadalom szemléletmódja a gyülekezetekbe is begyűrűzik, és aki gyülekezetben szolgál, szembesül azzal, hogy gyakran megtörténik, hogy betoppannak a gyülekezetünkbe olyan emberek, akik azért kezdenek hozzánk járni, mert ez a gyülekezet jobban tetszik nekik, mint az, ahová korábban jártak. És ha kicsit tovább beszélgetünk velük, talán az is kiderül, hogy a korábbi gyülekezetbe is azért kezdtek el járni, mert az meg jobban tetszett nekik, mint az a gyülekezet amelyikbe meg azelőtt jártak. Jézus azt mondja a tanítványainak, hogy emberhalászokká teszlek titeket. Amikor a gyülekezetünk olyan emberekből áll, akik korábban egy másik gyülekezet tagjai voltak, akkor mi lényegében vödörből halászunk, és azokat az embereket fogjuk ki, akiket már valaki más kifogott. Ez egy nagyon csúnya hasonlat, de gyakran használják a gyülekezetépítéssel foglalkozó előadások. Lehetséges, hogy nem ez a célunk, mégis ez történik. És a gyülekezetünk így esik bele abba a csapdába, hogy megpróbálja megtartani azokat az embereket, akik azért jöttek ebbe a gyülekezetbe, mert ez jobban tetszett nekik, és állandóvá válik az a félelem, hogy talán egyszer lesz egy másik gyülekezet, ami meg a miénknél fog jobban tetszeni. Rick Warren arról mesél, hogy amikor a Seddleback gyülekezet indult, úgy döntöttek (a már régebben meglévő gyülekezetekkel történő jó viszony fenntartása érdekében is!), hogy a gyülekezetüknek nem lehet a tagja olyan ember, aki korábban egy másik gyülekezet tagja volt. Mert a Seddleback gyülekezet úgy látta, hogy a senki által meg nem szólított emberek tízezrei felé van küldetése, és nem a már mások által megszólítottak alkotják azt a csoportot, akik felé a gyülekezetnek küldetése van. És természetese, ha valaki korábban nem volt egy másik gyülekezet tagja, számára az lesz a normális, amit a gyülekezetünkben talál. De ha én korábban már több másik gyülekezet tagja voltam, vagy egyszerre több gyülekezetbe is járok, és mindenhol részt veszek azokon a programokon, amelyek nekem tetszenek, akkor állandó kritikával fogom illetni a gyülekezetet, mert itt valami nem olyan jó, mint azon a másik helyen, ami amúgy már nem tetszik annyira. Az ilyen emberek azok, akik mindig úgy kezdik a mondandójukat, hogy a pont-pont-pont gyülekezetben ez úgy szokott lenni, hogy… Ez egy nehéz helyzet. Warren-ék visszaküldték ezeket az embereket mindjárt az elején abba a gyülekezetbe, ahonnan jöttek. Vagy a másik, hogy részt vehettek az istentiszteleteken, hiszen az nyilvános, de nem lehettek a gyülekezet tagjai. Egy népegyházi keretben nem helyes szerintem elküldeni az embereket, de biztosan meg kell találni azokat a formákat, amelyekben világossá válik, hogy örülünk ugyan a jelenléteteknek, de a gyülekezetünknek nem az a célja, hogy a ti elvárásaitoknak megfeleljen. Mert a gyülekezet küldetése az, hogy azokat szólítsa meg, akiket senki sem szólított még meg eddig.

A gyülekezet küldetése nem más, mint részt venni Isten missziójában

Hitvallásunk, a Heidelbergi Káté az egyház kapcsán a következőképpen fogalmaz: Isten Fia a világ kezdetétől fogva annak végéig az egész emberi nemzetségből Szentlelke és Igéje által az igaz hit egységében egy kiválasztott gyülekezetet gyűjt egybe, azt oltalmazza és megőrzi. És hiszem, hogy annak én is élő tagja vagyok, és örökre az is maradok. (Heidelbergi Káté 54. kérdés-felelet). Ezt nevezhetjük Isten missziójának. A misszió latin szó és megbízatást, küldetést, kiküldetést jelent. Gyakori, hogy tévesen úgy gondoljuk, hogy a misszió a templom falain kívül kezdődik, vagy a szokásos gyülekezeti kereteken túl veszi kezdetét. Pedig ez nem így van. A misszió Istennel kezdődött és Istennel végződik, és a misszió középpontjában a kereszt és a feltámadás áll. Az elmúlt tanévben végigolvastuk az Apostolok Cselekedetei 28 részét, és ami nagyon világos lett, hogy végig a középpontban a meghalt és feltámadott Krisztus áll. Isten missziója ebben az üzenetben foglalható össze, és a gyülekezetünk ebben a misszióban tölti be a saját küldetését egy adott területen, egy adott helyzetben, egy adott történelmi korban, egy adott kulturális közegben és örökséggel. A mi küldetésünk csupán Isten nagyszabású gyülekezet-építő munkájának egy kis szelete. A feladatunk viszont az, hogy ezt a kis szeletet, amivel Isten megbízott, felelősséggel teljesítsük.

One clap, two clap, three clap, forty?

By clapping more or less, you can signal to us which stories really stand out.