Garfield és a Z-k

Az Udvarhelyi Híradó 2016. augusztus 30-i számában megjelent jegyzet
Z: Úgy érzem, hogy az életem jelentéktelen…
Pszichológus: Kiváló, óriásit léptél előre.
Z: Tényleg?
Pszichológus: Igen, Z. Valóban jelentéktelen vagy!

Ez a párbeszéd jóval Rovarkánaán felfedezése előtt zajlott le a Z, a hangya című filmben. Szeretném elképzelni, hogy valami hasonlóra sor került Székelyboly új „vezérkarában” is, de tartok attól, hogy nem. És sajna attól is: nem is fog. Miként Rovarkánaán sem valósul meg egyik napról a másikra.

Valami történt akkor, amikor Garfield, ez a fura nevű fickó került hatalomra Székelybolyban. Pontosabban az istennek sem akar megtörténni az a valami. Mégpedig az, hogy Z, a munkáshangya szembesülne azzal, hogy ő mennyire is jelentéktelen. Hogy nagy neki a kabát, amit ráfújt a szél, annyira szellőssé vált minden, amikor átvonult a vihar Székelybolyon és Garfield esett a székbe.

Székelyboly krónikása — nevezzük simán csak L-nek — gondban van. Mert bár lelkének kedves Garfield megjelenése a színen, az agya, ha mégoly hangyányi is, nos, az agya azért még működik. L-t zavarja, hogy annyi/több „komplett agybajonett” jelent meg Garfield körül. E mese témája viszont most nem Garfield. Hanem Z. A Z-k!

A boly krónikása szemrevételezte a harcos hangyákat, a katonákat, s nem mindenki nyerte el tetszését. Különösen azokkal a Z-kel van baja, akik még a film elején tartanak. És nem úgy tűnik, hogy a film forgásával ne csak saját tengelyük (ő maguk!) körül forognának. Meg a hülyeség körül. Miként a filmbéli Z gondolatai is csak saját maga körül forogtak, igaz, csak a film első harmadában. De a filmbéli Z fejlődőképes, tanul. Ezzel szemben Székelyboly Z-i nem igazán, illetve kevésbé. Ezért aggasztó ez az egész. De miért is?

Mert ezek a Z-k (jó-jó, talán a szükséggel karöltve) katonák helyett stratégákká léptették elő magukat. Pedig a cikk elején már megmondta az idézett pszichológus: valójában jelentéktelenek. L, a krónikás nem akarja különösebben minősíteni őket, nem ezért fogalmaz mesébe kódoltan; L csak az értelem nélküli díszköröket teszi szóvá. A semmit pofozókat tenné helyükre. Mert hiába nemes a szándék, ó, nagyon, de láttunk már jó szándékkal eltorlaszolt Nagy-Küküllőt. A szándék tehát nem elég, érett-kiforrott és önmagukra talált Z-kre is szükség van/lenne. Olyanokra, akik nem a saját maguk által kreált problémákat hivatottak megoldani.

Idő van! Székelybolynak — és krónikásának — nincs már ideje arra, hogy ismét és ismét levetítse a filmet. Netán abban reménykedjen, hogy a film eleji Z-ékkel csoda történik és hirtelen megvilágosodnak. Ezért a film első — már lassan hónapok óta tartó — filmkockáit ki kell vágni. Nevezett Z-kkel együtt…

Kedves Garfield! L, a krónikás érted, no meg Székelybolyért haragszik, nem ellened. Ezért és szándékosan lett ennyire mesébe kódolt ez az üzenet. De nem lesz mindig így…

One clap, two clap, three clap, forty?

By clapping more or less, you can signal to us which stories really stand out.