Összekötni a pontokat

Sok olyan sikeres ember van, akit ha jó sorsának titkáról kérdeznek, akkor zavarba jön, mert úgy érzi, hogy ő nem csinált semmi rendkívülit, csak összekötötte a nyilvánvalóan összeillő szálakat.

Ez egy olyan faktor, aminek ugyan az az előnye, mint a hátránya. Túl szép, hogy igaz legyen. Gondolhatja legalább is az átlag ember. De miért félünk a sikertől? Miért nem hisszük el, hogy egy élmény dús és bőséggel teli élet alapvetően jár minden embernek? Azonban ennek éppen az a feltétele, hogy ezt az állítást valaki el tudja fogadni igaznak.

Persze nem olyan könnyű az elfogadás ha az ember életének minden tapsztalata azt támasztja alá, hogy az élet bonyolult, nehéz, igazságtalan, undok vagy unalmas. De az ebből az állapotból kimozdító nézőpont annyira logikus, hogy pár perc, de maximum pár órányi koncentrált gondolkodás elvezethetné az útkeresőt arra a felismerésre, hogy minden eddigi tapasztalata, az azt megelőző hiteiből fakadó cselekedeteinek az eredménye.

Így logikussá válik a következő lépés: Változtasd meg, amit a világról hiszel és akkor evidens módon, másképpen fogsz cselekedni, ami eltérő eredményekhez fog vezetni. Ha nem lehet rossz minőségű alapanyagból finom ételt főzni, akkor hogyan lehetne pesszimista hozzáállással vidám életet élni?

Ha ez nem logikus, akkor minek ültem végig kb. 600 matematika órát az iskolában?

Egy kockás füzet borítóján is levezethető ez az egyenlet és mindig ugyanaz jön ki eredményül.

Ha eltudod képzelni, hogy mit szeretnél, aztán lebontod lépésekre az odavezető utat és megsaccolod, hogy mennyi idő egy lépés, akkor be is írhatod a naptárba, hogy mikor lesz meg.

Onnantól pedig már csak türelemre és fegyelemre van szükséged. A fegyelem nem más, mint a tudatosan irányított figyelem. A türelem a vágyakról való (időleges) lemondás művészete. Az elem, ami tűr.

És ha most azt mondod nekem, hogy te türelmetlen vagy, akkor azt mondom, hogy ez esetben az életed fő célja a türelmessé válás kell hogy legyen. Azt meg, mint mindent, csak gyakorlással lehet elsajátítani. Erre a gyakorlásra meg van még 40–50 éved. Szóval miért is aggódsz?