Minden amit a longboard kerekekről tudni kell
Ez a cikk eredetiben itt jelent meg, mi csak lefordítottuk nektek:)
Ha szeretnéd megnézni a longboad kerék tesztjeinket megteheted a Youtube csatornánkon.
A megfelelő longboard kerék kiválasztása elég nagy kihívás tud lenni, ha csak a piacon lévő kerekek számára tekintünk. Nagyon sokféle kerék közül választhatunk, és mindegyiknek megvan a saját, egyedi karakterisztikája. Hogyan bökjünk rá 1-re, annélkül, hogy később megbánnánk a döntésünket?
A célunk, hogy miután elolvastad a cikket ne érezd magad elveszettnek, és pontosan azt a kereket tudd kiválasztani, amit szerettél volna. Számos tényezőt kell figyelembe venni a kerék választásnál. Ezek a tényezők vannak röviden lejjebb felsorolva, a cikk továbbolvasása után még részletesebb képet adunk ezekről.
Befejezésként pedig írunk a különböző aszfalt és urethán típusokról
Átmérő: a kerék átmérőjét miliméterekben számoljuk. Minél nagyobb a kerék, annál simább a gurulás, de közben nagyobb súlyt kell megmozgatnunk. Vegyük figyelembe, hogy a nagy kerekeknél fellép a “wheel bite” (amikor a kerék beleér a deszkába) veszélye. Általánosságban elmondható, hogy a 65–75 mm közötti kerekek a legideálisabbak longboardra.
Szélesség: a kerék két legkülsőbb pontja közötti távolság. Nem gyakran tüntetik fel ezt a méretet, helyette általánosságban a futófelület (contact patch) méretét szoktuk figyelembe venni.
Keménység (durometer): A longboard kerekek keménységét a Shore skálán mérik (több infó itt). Az átmérője mellett ez a longboard kerekek leginkább meghatározó tulajdonsága, és nagyban befolyásolja a kerék viselkedését. A keményebb kerekek általánosságban inkább a könnyebb slide-olást, míg a puhább kerekek a jobb tapadást szolgálják. A 80a-s kerekek helyezkednek el a skála körülbelüli közepén. Az ennél nagyobb duro-val rendelkező kerekek a keményebb kerekek (81a-86a), míg az alacsonyabb duro-s kerekek a puha longboard kerekek (76a-80a).
Futófelület mérete (contact patch size): Az a szélesség, amivel a kerék érintkezik a talajjal. Ez is miliméterben számolják, és segít meghatározni, hogy mennyire tapadós a kerék. A nagyobb futófelület általában nagyobb tapadást jelent.
Futófelület minősége (contact patch surface): Ez lehet sima, filmréteggel bevont, kezeletlen felület -hogy jobban tapadjon a kerék az elején-, vagy előre betört (stone ground) felület -hogy már az első slide is simán menjen-.
Kerék pereme (edge type): a kerék pereme lehet lekerekített, vagy éles. A lekerekített kerekek könnyebben megcsúsznak, még az olyan kerekek amelyeknek éle van, azok jobban betapadnak, később csúsznak meg.
Mag helyzete(core position): A mag elhelyezkedése is megváltoztatja a kerék viselkedését. 3 pozíciót különböztetünk meg -sideset, offset, és centerset. A sideset és offset kerekek inkább a tapadásukról ismertek, míg a centerset kerekek a könnyebb slide-okat segítik.
Átmérő (mm)
A nagyobb átmérőjű longboard kerekek nagyobb végsebességre képesek, könnyebben siklanak át úthibák felett, jobban működnek rosszabb minőségű aszfalton. Ezzel szemben, minél kisebb a kerék annál gyorsabban fog gyorsulni a lejtőn lefelé.
Általában miliméterben adják meg a méretét és ezt az adatot fel is tüntetik a keréken, annak megnevezésében szerepel. Mint pl: Hawgs Mini Zombies 70mm / 80a. A 80mm feletti kerekeknél már számolni kell wheelbite veszéllyel és esetleges agresszívebb stílus esetén akár a 8mm-es tengely is megferdülhet.
Futófelület mérete (contact patch size):
A futófelület mérete gyakorlatilag megegyezik a kerék aktuális szélességével, amivel érintkezik az aszfalttal. Általában a nagyobb contact patch-csel rendelkező kerekek jobban tapadnak, és a keskenyebb kerekek kevésbé.
A contact patch másik meghatározó tulajdonsága a felület minősége. Kétfélét különböztetünk meg: film réteges, előre betört.
A film réteg a kerék felületén található, csillogó réteg. Ez a felület nagyon tapadós és általában az ilyen longboard kerekek betörést (sok kesztyűs slideot) igényelnek mielőtt jól slideolnának. Persze, ha valaki gyorsan akar lejutni a hegyről, akkor inkább betapadni akar a kanyarokba és nem slideolni.
Előre betört kerekekről akkor beszélhetünk, ha már a gyárban eltávolították ezt a tapadós réteget. Ettől a kerék kellemesen csúszósnak fog bizonyulni már ez első slide-nál. A freeride kerekek általában előre betörtve kaphatóak.
Keménység (A)
A longboard kerék keménysége azt mutatja, hogy a milyen kemény polyurethánt használtak a kerék gyártásakor. Általában egy számmal és betűvel jelzik a keménységet, és longboard kerekeknél az “a” keménység a leggyakoribb. Minél alacsonyabb a szám, annál puhább, gumisabb a kerék. Az átlagos longboard kerekek 75a és 90a között vannak, de kaphatóak extrém kemény, 100a-s kerekek is.
A keménység határozza meg leginkább a sildolás milyenségét. Egy keményebb, kevésbé rugalmas uretán könnyebben csúszik, mint egy puhább, radírosabb. Ezáltal a tapadós kerekek leginkább 75–78a között vannak, a Freeride kerekek 78a-87a, míg a parkba és tech slide-ra való kerekek 90a felett.
A keménység még a kerék sebességét is meghatározza. A puhább kerekek azáltal tapadnak jobban, hogy picit megváltoztatják az alakjukat, amikor az aszfalttal érintkeznek. Ez a deformálódás viszont lelassítja a kereket. A kemény kerekek kisebb súrlódással rendelkeznek, így jó minőségű aszfalton gyorsabbak.
Minden a tapadás, slideolás, gyorsaság egyensúlyának megtalálásáról szól, és mindenkinek más jön be.
Kerék pereme (edge type)
A kerék pereme annak formájában és vastagságában különbözhet és azt határozzák meg, hogyan tapad a kerék az aszfalthoz.
Kerek perem
Lekerekített oldalfallal rendelkeznek és elősegítik a könnyű slide-ot, azáltal, hogy könnyebben veszítik el a tapadást. Orangatang Fat Free, Boss Hawgs. Hawgs Tracers, Abec 11 Freerides.
Éles perem:
A kerék élesen, 90fokban ér véget. A szögletes perem jobban tartja a kereket kanyarodás közben, nehezebben csúszik meg. Pl: Hawgs Adam Yates, Orangatang 4President, Seismic Speed Vent .
Levágott perem:
Bizonyos szögben, élesen levágott perem. Ez a verzió átmenetet biztosít a tapadás és slide között. Pl: Cult Chronicle
Perem vastagsága:
Éles peremű kerekekre jellemző mutató. Azt mutatja, hogy milyen magas az uretán réteg a peremen, mielőtt még elkezdene keskenyedni a kerék. A vastag perem flexibilisebb, így jobban tart kanyarokban, a vékony perem pedig könnyebben megcsúszik. A kerék mérete, így a perem vastagsága slide-okat követően csökken, így megváltozhat a kerék karakterisztikája (amit szeretünk, mert legalább nem uncsi a kerék).
A mag
A mag a gyűrű alakú, kemény műanyagból ( vagy ritkán kemény uretánból, esetleg alumíniumból) készült darab, amibe illeszkednek a csapágyak, és körülötte helyezkedik el az uretán réteg. Hétköznapi gurulás során nem mutatkozik túl nagy különbség a mag mérete és formájából következően, de meg kell jegyezni, hogy a nagyobb magok stabilabban tartják az uratán réteget, amely így kevésbé hajlamos deformálódásra, stabilabban tarja az alakját a kerék a kopás során.
Ami igazán fontos a maggal kapcsolatban az az elhelyezkedése az uretán réteghez képest, és ennek a hatása a tapadásra. Amikor elkezdjük a slide-ot, akkor a legnagyobb nyomás a kerék belső élére nehezedik. A mag elhelyezkedése így meghatározza, hogy mekkora uretán réteg segíti a longboard kerekek tapadását. Háromféle elhelyezkedést különböztetünk meg: centerset, offset és sideset.
Centerset: ezzel az elhelyezkedéssel leginkább slide kerekek esetén találkozunk. Leginkább azért, mert így a kerekek megfordíthatóak (hiszen szimmetrikusan helyezkedik el az uretán, és így forgatással meghosszabbítható a kerekek élettartama. Ezzel picit szembemegy a tény, hogy a centerset kerekek biztosítják általában a legnagyobb tapadást. Éppen ezért sokszor a slide kerekek keményebbek, és keskenyebb contact patch-csel rendelkeznek, hogy elősegítség a slideolhatóságot.
Offset: akkor offset egy kerék, ha a mag a kerék középvonalától picit beljebb helyezkedik el. A legtöbb longboard kerék offset kialakítású, hiszen ez biztosítja a legoptimálisabb egyensúlyt tapadás és csúszás között és szinte bármilyen stílushoz jól passzol. A gyártók általában a kerekek formájával, keménységével játszanak, hogy tovább finomítsák a kerék karakterisztikáját.
Sideset: ebben az esetben a mag teljesen a kerék belső szélén helyekedik el. Ezek a keresek híresek arról, hogy könnyen megcsúsznak. Ez azért van így mert ennél a kialakításnál tartja a legkevesebb uratetánt a kerék belső élét — ami mint már tudjuk a leginkább felel a tapadásért. Mindenki aki már hallott a “kék krypto” legendás slidejáról, az ismerheti a side set kialakítás hatását. Aki nem hallott, annak elég annyi, hogy “sssshhhhhhh”.
Kis mag: nagyobb uretán réteg található a mag körül, általában nagyobb tapadás, de alacsonyabb gördülési sebesség jellemzi.
Nagy mag: Gyorsabb, de kevesebb tapadással rendelkező kerekek. Kevésbé deformálódik az uretán a slide-ok közben, így azok kiszámíthatóbbak lesznek.
Különböző kerék típusok
Bár számtalan különböző kialakítási mód található meg a piacon, mégis megfigyelhetőek a különböző stílusokhoz leginkább passzoló minták. Az egyszerűség kedvéért a következő felsorolásban 4 alap típúst különböztetünk meg, a legnépszerűbb stílusok alapján: Park/ Street, Cruise, Donwhill és Freeride.
Park / Street kerekek: ezek általában a legkisebb, legkeményebb kerekek. Így tudnak a riderek leggyorsabban sebességre szert tenni. Mivel ezek a kerekek könnyebbek, így könnyebb beadni a trükköket, kisebb súlyt kell mozgatni a levegőben. Az átlagos park kerék: 50–60mm átmérő, 15–20mm contact patch, 90–100a keménység, lekerekített élek, és centerset kialakítás. Pl: Street Hawgs, Seismic Focus
Cruise kerekek: bár mindenki egy picit mást vár el egy jó cruise keréktől, de általánosságban kijelenthető, hogy leginkább nagyobb, puhább uretánnal rendelkező kerekekre esik a választás. Ezek biztosítják a legpuhább gurulást, a kellő tapadás mellett. Gyakran használnak cruise-oláshoz betöretlen DH, freeride kerekeket. Az átlagos cruise kerék: 70–80mm átmérő, 45–55 contact patch, 75a-80a, éles perem, offset vagy sideset kialakítás, Pl: Monster Hawgs
Downhill kerekek: downhill kerekeknél is különbséget teszünk stílusok között. Ha pusztán a végsebesség számít, akkor a nagy és kemény kerekek a legjobb választás. Ha technikásabb, tapadás és slide egyensúlyt igénylő lejtőkre megyünk, akkor pedig a puhább verziók a nyerők. Az átlagos downhill kerék: 70–80mm, contact patch nagyobb mint 55mm, 76a-83a, éles perem és offset kialakítás. pl: Abec 11 BigZig, Seismic Speed Vent,
Freeride kerekek: a legtöbb longboard freeride kerék úgy néz ki mintha a gördeszka kerekek nagytesója lenne. Úgy néznek ki, mintha centerset kialakításuak lennének, de legtöbbször picit offset inkább. A freeride kerekek a leginkább változó kialakításúak, hiszen ízlés szerint lehetnek nagyobbak, puhák és szögletes szélűek (ha gyorsan, kanyarokba beslideolva szeretnénk legurulni a hegyről, mint James Kelly), vagy lekerekített peremű, kicsi centerset kerekek (amivel a legkisebb lankán is élmény a slide). Pl: Boss Hawgs, Rayne Envy, Abec 11 Freerides, Bustin Sniper, vagy akár az Otang Skiff.
Eső kerekek: Az esőben leginkább az autógumikhoz hasonlóan bordázott longboard kerekeket érdemes használni. A bordázatnak köszönhetően több él tartja csúszás közben a kereket, és a bordák el tudják vezetni a vizet a kerék alól.
Az aszfaltok típusai
Aki már slideolt különböző aszfalton, az tudja, hogy ugyanaz a kerék teljesen másképp viselkedhet különböző felületeken. Ami eddig jó volt, az most hirtelen rossz lesz és újra be kell törni a kereket, megszokni a más karakterisztikát.
Itthon is sokféle aszfalttal találkozhatunk. A Tabán sima, tökéletes, fekete aszfaltján minden slide ugyanolyan élmény. Abasár darálós, fehér borítása iszonyatosan csúszik és csak úgy zabálja az uretánt. Velencei fehér aszfaltot már mindenki jól ismeri. Bakonynánára pedig igazán elfér a nagy és puha kerék.
Minden egyes spot aszfaltját magadnak kell felfedezned. Csak óvatosan kezd az ismerkedést, ha megteheted próbálj ki többféle kereket az új helyeken.
Ezen a térképen részletes beszámolót találhattok a különböző spotokról és aszfaltokról.
Hogyan törjük be a kereket?
Bármilyen csábító, hogy egy vadiúj kerékkel azonnal vaduljunk és hosszú slideokat toljunk, mégis érdemesebb szép fokozatosan betörni és hozzászokni a kerékhez. Akár érdemes egy picit cruise-olni a vadiúj kerekeken a slideok előtt. A film réteggel rendelkező kerekek esetén pedig mindenképpen kesztyűs slideokkal kezdjük.
Így elkerülhetőek a korai sérülések (letörések, flatspot) a keréken, és mi is jobban hozzá tudunk szokni, együtt tudunk élni a kerékkel.
Ez a hozzáállás még az előre betört kerekek esetén is javasolt.
Idegen szavak
A megfelelő longboard kerék kiválasztása előtt érdemes a lehető legtöbb személyes véleményt megismerni. A neten (reddit-en) található tartalmak többsége még angol, így biztos fogsz pár visszatérő alapfogalommal találkozni. Megpróbáltuk ezeket összegyűjteni nektek.
Thane: a poliurethánra utaló szó. Csúszás után az aszfalton látható csík a thane line, míg ennek a por verziója -ami gyakran lerakódik a függőkön- az a thane dust. Sok kerék legendás arról, hogy extra színes thane csíkokat hagy az aszfalton. Pl. Retro Earniez.
Chunking: amikor a kerék intenzív használata, nagy slide-ok után a kerék -jellemzően külső - széléből darabok törnek ki. A chunking kivédésére fontos, hogy szép fokozatosan törjük be a kerekeket.
Flat spot: helytelen, 90 fokba fordított slide-ok közben a kerekek nem tudnak forogni, így egy helyen kap sok ideig terhelést a kerék. Így egy lap kerül a kerék felületébe. Az egyenetlen felszín rontja a kerék tulajdonságait: sebesség, kiszámíthatóság slide közben. Sőt, durva flatspot esetén kuka a kerék.
Coning: offset és sideset kerekek negy egyenletesen, hanem kifelé szélesedő trapéz formában kopnak. Így a kerék az élettartama végére jócskán nagyobb lehet a külső szélén, míg a belső szélén már látszik egészen pici. Ezt hívják coning-nak.
Buttery slide: arra utal, hogy a kerék vajasan csúszik. A slide egészes sima érzés, könnyen kontroll alatt tartható a kerék. Legtöbben ezt a buttery slide érzést keresik a kerekekben.
Icy slide: nevéből fakadóan jeges csúszást jelent. Ezek a kerekek nagyon könnyen megcsúsznak és ezt követően nehezebben lehet őket kontrolálni, visszahúzni. Főleg a tech slide-ok világában bír az icy slide pozitív jelentéssel. Egyébként inkább negatív jelzőként szoktuk használni.
Chatter: arra a hangra utal, amit főleg tapadósabb kerekeknél lehet hallani slide közben. Amikor meghalljuk ezt a hangot, már lehet tudni, hogy a slide darabos lesz és nagyon határozottan bele kell állni. Ellenkező esetben nagy valószínűséggel highside (amikor előre esel slide-ból) lesz a dologból.
Grip up: arra a pillanatra utal, amikor a slide-ból a kerék visszavállt tapadásba, és újra megindul lefelé a lejtőn, kanyarban. Nagyon fontos, hogy a grip up kiszámítató legyen, hiszen csak így tudjuk maximálisan kontroll alatt tartani a kereket és megbízni benne.
Csak ismételni tudjuk, hogy mindenkinek más lesz a legjobban passzoló longboard kerék. Mindenkinek különbözik a stílusa és a tudása, így a longbordos életének különböző szakaszaiban más és más kerékre lesz szüksége. Beszélgess másokkal, kérdezz minket, nézd végig a kerékteszt videókat, biztos lesz még sok új tanács. A nap végén úgyis te fogod magadnak megtalálni az álmaid kerekét.
Kövess minket Youtube-on, Facebook-on és Instagram-on.
Itt megnézheted a kerékteszt videókat:
