Milyen a hatékony design visszajelzés?

Problémáid vannak a visszajelzésekkel? Nem tudod, hogyan adhatsz jól visszajelzéseket, vagy miként reagálj rájuk megfelelően, és fordítsd azokat előnyödre? Esetleg megterhelő már nyomon követni a mindenféle platformról érkezőket?
Ha információra van szükséged típusokról és módszerekről, vagy csupán néhány tippre vagy kíváncsi, ez a cikk neked szól, akár designer vagy, akár velük dolgozol.

Ebben a cikkben többek között a következő témákról is olvashattok:

• mi a különbség a kritika és kritizálás között,
• milyen visszajelzés típusok vannak és mire használjuk őket,
• milyen platformok állnak rendelkezésünkre a visszajelzéseket illetően,
• mik a jó visszajelzések jellemzői,
• hogyan adjunk visszajelzést és miként érdemes rájuk reagálni,
• valamint milyen egy Design Kritika vagy egy projekt Retró.

Az embereknek természetüknél fogva szükségük van a visszajelzésekre, vágynak rá. Ha sok energiát fektetünk valamibe, szeretnénk, ha másoknak is feltűnne. Ugyanakkor egy visszajelzés nem csupán két végletről, a dicséretről vagy negatív kritikáról, kritizálásról szól (utóbbi esetében a köznyelvben egyre inkább elterjedt ez az értelmezése a kritika kifejezésnek).

A kritika nem összekeverendő a kritizálással, bírálattal, bár a „kritika”kifejezés a magyar nyelvben kétféle jelentést hordoz magában: A kritika elemez, megítél, a megoldások keresésére összpontosít szemben azzal a kritikával, kritizálással, ami rosszallást fejez ki, ítélkezik és a hibáztatásra fókuszál.

Ebből is következik, hogy nem mindegy, hogy mi a perspektíva, miként is tekintünk a visszajelzésekre: A visszajelzés adását és fogadását negatív kritikaként vesszük vagy lehetőségként a tanulásra, fejlődésre. Előbbit érdemes az utóbbivá alakítani fejben, mivel a visszajelzések során (jó esetben) konstruktív javaslatot teszünk azért, hogy növeljük a hatékonyságot, segítsük valaminek a fejlesztését. A visszajelzések jelentős szerepet játszanak abban, hogy tudjuk, miként teljesítünk, valamint jobban érezzük magunkat egy sikeres munka után.

Milyen visszajelzés típusok vannak?

Saját ábra

Természetük szerint a visszajelzések lehetnek:

• Pozitív, építő jellegű: Kiemeli, hogy mi működik jól, és mit kell megtartani. Elemzünk és kiértékelünk, és bár azonosíthatunk problémákat is, de ezekre megoldást keresünk. Lehet egy specifikus témáról való párbeszéd, kritikai elemzés vagy megjegyzés, a hangvétele mégis kedves, őszinte és objektív.
• Negatív, romboló jellegű: Lényege a problémás területek vagy nem működő elemek azonosítása, ám sajnos megoldások helyett kizárólag a hibákra fókuszál. A hangvétele szarkasztikus és bántó is lehet.

+ Egyéb típus lehet:

• Semleges, tanulságos: Objektív megfigyelések, amelyek se nem kifejezetten pozitívak, sem pedig negatívak, de hasznos információval szolgálnak.
• Összehasonlító: a tervek összehasonlítása versenytársakkal vagy más verziókkal.

Részletesség szerint lehetnek:

• Átfogó: Általános benyomások és összefoglalt megjegyzések anélkül, hogy hosszasan belemennénk a konkrétumokba.
• Aprólékos: Konkrét, mélyreható megjegyzések a tervezés különböző fázisaihoz és nézőpontjaihoz.

Eredetük szerint lehetnek:

A visszajelzések lehetnek ösztönös reakción alapulók, átgondoltak és elemzők (Kritika), de lehetnek irányítottak is aszerint, ahogyan generálódnak:

• Ösztönös: Szubjektív visszajelzések, melyek a nevéből adódóan ösztönös reakción alapulnak és amiket az érzelmek irányítanak. (Olyan kifejezések szerepelhetnek benne például, mint a “tetszik/nem tetszik”, “szeretem/nem szeretem”, stb.). Negatív vélemény esetében kifejezetten nehéz sokak számára az “ez borzalmasan néz ki” véleményt mást nem bántó módon megfogalmazni és tálalni. Tipp: Ismerjük fel és azonosítsuk a kezdeti érzéseinket, de ne hagyjuk, hogy azok diktálják a reakciónkat. Bár ez a reakciónk ösztönös, nem feltétlen azonnal nyilvánítjuk ki, praktikus időt hagyni magunknak, hogy a véleményünket megfelelően adjuk át. Ilyen típusú megnyilvánulással a mindennapok folyamán találkozhatunk, amikor például „csak úgy” megmutatjuk munkánk másoknak, vagy éppen társalgunk valamiről. Mivel ez lehet a visszajelzési típusok közül a legproblematikusabb, elkerülhető, ha a többi típusra szervezetten készülünk egy-egy design bemutatásának alkalmával.
• Átgodolt, elemző Kritika: Tárgyilagos, tényeken alapuló értékelő módszer, ahol az elemzés játssza a legfőbb szerepet. Ilyenkor félre tesszük a személyes véleményünket (és elfogultságunkat), így objektíven rá tudunk világítani a jó megoldásokra és az esetleges problémákra. Ilyen módszertan a designban a Design Kritika – kifejtve lentebb találod.
• Irányított: Előzetesen meghatározott elvárásokat fogalmaz meg. Erre való példa a designban pl.: a usability teszt, ami valamilyen utasítással indul egy, már minimum koncepcionális szintre eljutott tervre vonatkozóan. Ilyenkor a működéssel és/vagy megjelenéssel kapcsolatban teszünk fel kérdéseket, adunk feladatokat. Alkalmazásával megérthetjük az egyéni igényeket és nehézségeket, kiderülhet, hogy pl. célközönségünk tagjai mit csináltak volna másként, stb.

A design világában mindegyik visszajelzés típussal találkozhatunk, hiszen minden embernek van véleménye az őt körülvevő termékekről, szolgáltatásokról. Egy tervező vagy egy tervező csapat leghatékonyabban a kritikát és az irányított visszajelzési módokat alkalmazhatja a tervezési folyamatai során (koncepció véleményezéskor, folyamatban levő tervek bemutatásakor, elkészült designt bemutatva – akár retrospektív módon), de a munkája során az ösztönös visszajelzések ugyanolyan fontosak, noha problematikusabbak, hogyha az egyéni preferenciákra gondolunk. A vezetett visszajelzések bár ugyanúgy véleményt és elképzelést közvetítenek, a tervezők kutatás soràn, valamint a tesztelések alkalmával használhatják fel leghatékonyabban.

Miért van szükség a visszajelzésekre?

A visszajelzések a tervezés elengedhetetlen részei, akarva-akaratlanul találkozunk velük, legyen szó arról, amikor designerként megmutatjuk a valamilyen stádiumban levő munkánk kollégáinknak, feletteseinknek, célcsoportunknak, vagy arról, amikor már az elkészült produktum kikerült a piacra a felhasználóink közé. A visszajelzések szükségesek ahhoz, hogy a legmegfelelőbb végeredményt tudjuk produkálni, amivel végül a felhasználóink elégedettek lehetnek.

Mire, mikor és hol használjuk a visszajelzéseket?

A visszajelzések közvetlen kommunikációt biztosítanak a tervezők és más szakemberek, felhasználók között. Attól függően pedig, hogy mire szeretnénk ezeket az információkat felhasználni, aszerint változhat a visszajelzés adásnak nemcsak a platformja, de a jellege és felépítése is, hiszen ezek történhetnek alaposan megszervezve, vagy akár egy random szituáció keretében is.

Egy példát említve az olyan design szoftverek, mint a Figma, lehetővé teszik, hogy gyors és pontos információt szerezzünk a terveinkkel kapcsolatosan, amennyiben csupán néhány illetékes embertől várunk visszajelzést (pl. kommentek formájában). Ha pedig a terveinket szeretnénk megmutatni a célközönségünk tagjainak, akkor egy előre kidolgozott usability teszt keretein belül tehetjük meg, hogy megtudjuk, mennyire felel meg a tervünk az elvártaknak, mennyire szolgálja ki az adott célokat.

Kapcsolódó cikk a témában: Hogyan kérdezzünk jól egy UX projekt során?

Mikor van szükség a visszajelzésekre?

Tervezőként is sokféle helyzetben, és tervezési stádiumban lehet szükségünk visszajelzésekre, amikor:

• Gyorsan szeretnénk egyeztetni valamiről (véleményt kérünk).
• Kutatunk, tesztelünk.
• Design Kritikát tartunk.
• Projekt végi retrospektívet tartunk.
• Teljesítményt mérünk vele.
• Negyedéves/féléves/év végi értékelőt tartunk.

Hol adhatjuk?

Mára számos csatorna adott a visszajelzések adásához-és fogadásához: Történhet személyesen, telefonhívás keretében, videóchaten, online call-ban, papír alapú nyomtatvány formájában, digitális kérdőívként, e-mailben, valamilyen online kollaborációs tool-on keresztül, stb. De nem mindegy, hogy melyik platformot mire használjuk.

Itt megjegyezném, hogy kifejezetten a designokra történő visszajelzések emailben nem ajánlottak. Egyrészt nehéz hosszasan kifejtve magyarázni screenshotozgatva, másrészt ha az elképzeléseinket kis rajzokkal szemléltetjük a designernek, az sem praktikus.

Nagyon frusztráló tud lenni, ha folyamatosan az e-mailjeinket, csoportos csatornáinkat (pl.: Discord, Slack, Messenger) és az egyéb kollaborációs eszközöket (pl.: Miro, Figma, Invision, Google Drive, Confluence) kell átbogarásznunk ahhoz, hogy összegyűjtsük az összes visszajelzést. Minden típusú visszajelzéshez meg kell találnunk a megfelelő platformot, hogy egységesen használjuk őket.

Rendszer nélkül a lényeges visszajelzések egy része elveszhet, vagy mások megismételhetik ugyanazt a megfigyelést és véleményt a különféle csatornákon.

A rendszerezésük legjobb módja, ha azokat a már kidolgozott és integrált tervezési folyamatainkhoz igazítjuk. Pl.: Online kérdőív a teljesítmény mérésére, Figjam/Miro Google Meets-vel kombinálva a Design Kritikához és Projekt Retróhoz, Kutatási és tesztelési eredmények gyűjtése szintén mindig ugyanarra a platformra, stb.

Ugyancsak elengedhetetlen egy olyan platform megtalálása, amelyhez minden kolléga és projekt résztvevő hozzáférhet.

Milyen a jó visszajelzés?

A visszajelzések során bár lefedjük a pozitív és negatív aspektusokat (természetesen mindezeket intelligens módon megfogalmazva), melyben azonosítjuk az erősségeket és segítünk a gyengeségek fejlesztésében, a jó visszajelzés őszinte, ugyanakkor empatikus, figyelembe veszi a másik ember körülményeit (mennyire frusztrált, stresszes, fáradt, érzékeny természetű, stb.).

Mikor lesz jó?

• Ha őszinte. (Személy szerint ezt tartom a legfontosabbnak. Nem érdemes eltitkolni a valós véleményünket, az nem válik a munka javára.)
• Ha empatikus, valamint intelligensen van megfogalmazva.
• Ha figyelmes és tiszteletet adó, amely során elismerjük a tervező erőfeszítéseit.
• Ha időt hagyunk magunknak, mielőtt reagálunk. Egy kis szünet segít a feldolgozásban, ami által konstruktívabb visszajelzés adható.
• Ha kollaboratív és nem egyoldalú. Magába foglalja az adó- és a kapó fél megfigyeléseit is.
• Ha szakmai (nem a személyiséget vesszük górcső alá, hanem a munka minőségét, a munkaközegben tett megnyilvánulást, hozzáállást, stb.)
• Ha nem elfogult (nem az érzelmek befolyásolják), helyette az objektív megfigyelésekre összpontosít.
• Ha hasznos, jövőbe mutat és konstruktív. A fejlesztendő dolgokra tesz javaslatot anélkül, hogy megsértené bárki érzéseit.
• Ha mindenkinek jó és komfortos. A visszajelzések során arra kell törekedni, hogy egyszerre szolgálja ki mindkét fél érdekeit (aki adja és aki kapja a visszajelzést).
• Ha előre visz. Úgy kell kommunikálni, hogy az előremozdítsa a munkát, ne pedig hátráltassa.
• Ha egyértelmű és lényegre törő. Praktikus, végrehajtható és indokolt visszajelzést adjunk a ködös megjegyzések helyett, a félreértéseket elkerülve.
• Ha tudjuk, mikor és milyen módon érdemes kinyílvánítani a véleményünket. Ehhez magas szintű érzelmi intelligencia szükséges.
• Ha asszertív. Lényege, hogy magabiztosan és őszintén kommunikálunk nehéz érzelmi körülmények között is, miközben tiszteletben tartjuk a másikat (annak érzéseit, gondolatait), egyenlő félként kommunikálunk, valamint arra törekszünk, hogy megoldást találjunk a felmerülő problémára. Asszertivitásról bővebben például itt olvashatsz :)

Fontos megjegyezni, hogy azt, hogy melyik szempontot tekintjük előrébb valónak a többihez képest, mindig az adott szituáció határozza meg.

Miért hasznos?

A megfelelő visszajelzések segítik a tervezőket abban, hogy általuk ne csak ők fejlődjenek, de a készségeik is, jobban megértsék egymást a tervezők és más szakemberek, valamint az együttműködés is hatékonyabb legyen. Ezen kívül a projektek gyorsabban befejeződhetnek és a végeredmény is olyanná válhat, amilyet mind szerettünk volna.

Amennyiben a visszajelzéseket megfelelően beépítjük a folyamatainkba és rendszeresen osztunk meg visszajelzéseket, az alábbiak előnyeit is élvezhetjük:

• Rávilágít, hogy mi az ami jól működik, mi az amin érdemes fejleszteni, és hol van probléma.
• Kontextust ad arra vonatkozóan, hogy a fentiek miért működnek/nem működnek.
• Nagy motivációs erővel bír (azért,hogy jobban teljesítsünk és jobbat alkossunk).
• Segít fejleszteni. Javítja a munkavégzés minőségét, valamint növeli a teljesítmény hatékonyságát.
• Az együttműködést javítja.
• Segítségével finomhangolhatóak a folyamatok.

Design kritika, mint hatékony visszajelző módszer

A Design Kritika lényegében egy szervezett visszajelző alkalom arra, hogy a designerek visszajelzést kapjanak munkájukról (ezek lehetnek kollégák, megrendelők, más résztvevői az adott projektnek).

Célja a tervek fejlesztése és hatékonyabbá tétele (másként kifejezve egy használhatóbb, minél több igényt kiszolgáló produktum alkotása) különböző szempontok kihasználásával úgy, hogy a tervekre vonatkozóan megnézzük és rávilágítunk arra, hogy a terv valóban támogatja-e a kitűzött célokat, teljesíti a megoldandó feladatot, valamint ezeket miként teszi/nem teszi.

Ahogy a tervezési anyagok esetében lenni szokott, az alábbiakra odafigyelünk a Design Kritika során: mennyire használható, kielégíti-e a felhasználói és üzleti igényeket, megoldást nyújt-e a felmerült problémákra, fájdalompontokra, megfelel-e bizonyos követelményeknek, stb.

Az alkalom során nemcsak a problémákat, esetleges hiányosságokat és fejlesztendő részeket azonosítjuk, de a jó megoldásokat is jelöljük.

Hogyan épül fel?

Időtartam: kb. 30 – 90 perc

Résztvevők:

• Prezentáló(k): Előzetesen készülnek nem csak a bemutatandó anyagaikkal, de azzal is, hogy minden szükséges anyag elérhető legyen az alkalomra. Tisztázzák, hogy mit várnak a véleményezőktől, valamint megfogalmazzák a célokat: esztétikával, használhatósággal, esetleg bizonyos célok teljesítésével kapcsolatban várják a visszajelzéseket?
• Moderátor: Ő koordinálja a meetinget és felel azért, hogy az eredményes legyen. Időt mér, jegyzetel, valamint biztosítja, hogy mindenkinek legyen lehetősége megosztani a visszajelzését.
• Kb. 3–7 véleményező (ettől kevesebb nem reprezentatív, ettől több pedig problematikusabb.): Aktív megfigyelői a prezentációnak, akik konstruktív hozzászólásaikkal járulnak hozzá a munka minőségének javításához.

Folyamat:

1. Előkészület: Mindenekelőtt meg kell győződni arról, hogy minden szükséges anyag elérhető.
2. Bevezető: A Design Kritika elején általában meghatározzuk, mit is várunk a visszajelzésektől és hogyan használjuk őket. Általában a moderátor végzi, aki áttekintést ad az alkalom céljairól, szabályairól.
3. Projekt ismertetése, bemutatása: A specifikus célok és feladatok meghatározása után (+ amivel nem foglalkozunk az adott alkalom során), az előadó bemutatja az ötletét és megvalósítását, elmagyarázza a korlátokat és azokat a konkrét területeket, ahol visszajelzésre van szükség.
4. Visszajelzések adása: a véleményezők szóban/írásban visszajelzést adnak. Ez különféle módon történhet: szavazás (pl.: személyesen melyik változatot preferáljuk), jó, javítandó dolgok jelölése, szakmai kommentek, stb. Ezekre hagyhatunk mindenkinek egy bizonyos időt, esetleg személyenként is körbe mehetünk.
   Alszekciókra is oszthatjuk, minden részre pár percet hagyva, pl.:

• Komment szekció: észrevételek megosztása a tervekkel kapcsolatban.
• Kérdések: Kérdések megfogalmazása a tisztázandókkal kapcsolatban a pontosítás és részletesebb információ érdekében, hogy a tervező jobban megértse a visszajelzéseket.
• Ötletek: A tervek fejlesztésére lehet javaslatokat tenni.
• Szavazások: Megjelölhetőek a terveken a kedvenc részek, amikkel érdemes tovább foglalkozni, stb. (Online pl.: ❤️👍🏻💡)

Másik megoldás a visszajelzések adására a “Szeretem / szeretném / mi lenne, ha” módszer, amivel úgy kategorizálhatjuk a visszajelzéseket, hogy azok konstruktív és pozitívak legyenek.

https://public-media.interaction-design.org/pdf/I-Like-I-Wish-What-If.pdf

• Ami tetszik: A résztvevők megosztják, mit találnak jónak a designban.
• Azt szeretném: A résztvevők kifejezik, min szeretnének javítani vagy azt másként. megoldani.
• Mi lenne, ha: A résztvevők új ötleteket vagy alternatív megközelítéseket javasolnak.

A moderátor ösztönzi a résztvevőket a visszajelzéseik kifejtésére, valamint arra, hogy párbeszédet folytassanak a lehetséges megoldásokról.

5. Kiértékelés, Összefoglalás:

A moderátor összegzi az elhangzottakat/leírtakat (a legfontosabb pontok megnevezése után közösen rangsorolhatjuk őket prioritásuk szerint). Ezután meghatározzuk a további lépéseket, feladatokat, határidőket, stb.

+Tippek:

• Opcionálisan az esemény lebonyolításával kapcsolatosan is kérhető visszajelzés (hasonlóan a Retróhoz, hogy mit folytassunk, mit ne), ami nagyon hasznos lehet.
• Ajánlott a Design Kritika után egy “utánkövető alkalmat” tartani, ahol már áttekinthetőek a változtatások, valamint azt is megtudhatjuk, hogy a visszajelzések milyen módon kerültek beépítésre.

Forrás: unsplash.com

Mire figyeljünk?

Általában:

• A Design Kritikának legyenek meg az egyértelmű céljai, hiszen ezek meghatározása nélkül egymás idejét raboljuk. Mindig mondjuk el, miért kellenek a visszajelzések és mire fogjuk őket használni.
• Meg kell határoznunk a fókuszt, ezek lehetnek:
• - Felhasználó-központúság: Mennyire felel meg a design a célközönség igényeinek és preferenciáinak.
  - Használhatóság: felhasználói élmény, navigáció, interakció, akadálymentesség.
  - Funkcionalitás: működés, reszponzivitás, technikai működés.
  - Stratégia: felhasználói igényekhez, üzleti célokhoz való igazodás, márkához, piachoz történő illeszkedés.
  - Vizualitás: esztétika, elrendezés, színsémák, tipográfia, térközök és arányok, képek, általános megjelenés.
  - Tartalom: Hangnem, üzenet, a bemutatott információ relevanciája, szövegmennyiség és tördelés, megfogalmazás módja.
• Meg kell találni a megfelelő számú és szakmai hátterű aktív résztvevőt a bemutatott munka függvényében.
• Mindig a tervezési szakasznak megfelelően korlátozzuk a véleményezők számát. Pl.: a korai koncepciók áttekintéséhez nem kell annyi résztvevő, mint a kidolgozott tervekhez.
• Tervezés folyamán, koncepció alkotás után, esetleg a tervezés elakadásakor tartsuk, hiszen a Design Kritika nem egyenlő a tervek jóváhagyatásával, sem pedig egy projekt végi retrospektív megbeszéléssel!
• Ha kell, több alkalmat tartsunk egy-egy projekt során, figyelve az eltelt időre, hogy a munka folyamatában fejlődik (tehát várjuk meg az időt, amíg a designer már iterált rajta).

Kritikát adó, véleményezők részéről:

• Ismerjük a kontextust és próbáljuk megérteni a tervezési döntéseket, mielőtt reagálnánk.
• Gondoljuk át, mielőtt kimondanánk a véleményünket.
• A megjegyzések legyenek részletesek, de hagyjuk, hogy a tervező tervezzen és találja meg a kreatív megoldásokat :)
• A visszajelzések legyenek összhangban a célokkal és a felhasználói élménnyel.
• Olyan javítani valókat említsünk, aminek a változtatására a designernek van is hatásköre, lehetősége, ne vigyük el a fókuszt.
• A visszacsatolás ne az egyénről szóljon, a tervekre és azok hatékonyságára összpontosítsunk. A személyes érzések ne homályosítsák el a szakmai megítélést, maradjunk objektívek.
• Helyezzük magunkat egy külső megfigyelő székébe, nézzünk távolabbról, friss szemmel (esetleg potenciális felhasználó szemszögéből figyeljünk).
• Legyünk motiválók. Kezdjük azzal, ami jól működik, mielőtt továbblépnénk a fejlesztési területekre. Ez segít egyensúlyban tartani a visszajelzéseket, és bátorítást ad.
• Használjunk konkrét példákat a véleményünk demonstrálására.
• Gyakorlati és megvalósítható javaslatokat adjunk, ne csak a problémákra hívjuk fel a figyelmet.
• Nem “helyben” kell megoldást találni és tovább ötletelni, a Design Kritika nem egy workshop!
• A személyes preferenciákból fakadó visszajelzések nem minden esetben hasznosak a prezentálónak – amennyiben ilyet említünk meg, alapos indokrendszer álljon mögötte (pl.: világítsunk rá,hogy az adott tervezési döntés miért nem oldja meg a problémát).

Kritikát fogadó(k), a prezentáló(k) részéről:

• Engedjük el, ha nem konstruktív.
• Ahelyett, hogy a problémákon rágódnánk, a megoldásokra összpontosítsunk.
• Ha egy visszajelzés ismétlődik, azzal kiemelten foglalkozzunk.
• Kemény kritika esetén természetes reakció, hogy védekezővé válunk, ugyanakkor fontos, hogy ezt az érzést kezelni tudjuk, pl.: hagyjunk magunknak időt a feldolgozásra és reagálásra, vegyünk mély levegőt, tudatosítsuk, hogy nem ellenünk irányuló támadásról van szó, stb. Próbáljuk mellőzni a magyarázkodást, helyette fókuszálunk arra, hogy a visszajelzést megértsük és általa javíthassunk a terveken.
• Nem lehet mindenki jó abban, hogy nagyszerűen adjon visszajelzést, ezért ne vegyük magunkra az elhangzottakat/stílust. Helyette próbáljunk meg további, tisztázó kérdéseket feltenni.
• A visszajelzéseket használjuk hajtóerőként. Igyekezzünk, hogy az információt hasznossá fordítsuk a munka javításának érdekében.
• Ne ragaszkodjunk a terveinkhez foggal, körömmel, legyünk rugalmasak.
• Mivel Design Kritikát tervezés közben tartunk, számítsunk rá, hogy szükséges lesz pár iteráció (hiszen ez az egyik célja az alkalomnak).
• Jegyzeteljünk, miközben a többiek visszajelzést adnak. Ez segít abban, hogy ne szakítsuk félbe a másikat és végighallgassuk a mondanivalót, valamint megjelöljük a kulcsfontosságú információkat.

Mindezek mellett természetesen mind a kritikát adók, mind pedig a kritikát fogadók részéről oda kell figyelni azokra, amiket fentebb említettem a visszajelzéseknél (“Mikor lesz jó?” résznél).

Érdemes egy keretrendszert is megalkotni a Design Kritika megtartására, amely lehetővé teszi a résztvevőknek, hogy a tervek megosztására és a visszajelzésekre tudjanak összpontosítani (így szervezett visszajelzési típust generálunk). Ez amellett, hogy mankót nyújt, segít elkerülni a félreértéseket és súrlódásokat, kijelölni a konkrét feladatokat.

Milyen a jó Design Kritika?

A jó visszajelzésekre vonatkozó ajánlások mellett:

• Holisztikus: A nagy képet látjuk vele, hogy mi volt a kontextus és a feladat.
• Együttműködő: Minden aktív résztvevőt meghallgatunk.
• Emberközpontú: Nemcsak arra figyelünk oda, hogy ki a célcsoport, de egymásra is odafigyelünk.
• Iteratív: 1–1 projekt esetében több Design Kritika leszervezése is szükéges lehet, ahol a folyamatosan fejlesztett munkát értékeljük.
• Több nézőpontot visz be: Más szakterületek képviselői más szemszögből közelítik meg a terveket, ami jelentős hozzáadott értékkel bír, mivel más dolgokat vesznek észre, mint pl. egy designer. (Ugyanez a szemlélet bír nagy jelentőséggel a tesztelések alkalmával is). Ugyanakkor több nézőpontot nem csak különféle hátterű résztvevőkkel vihetünk bele a kritikába, de meghatározhatunk bizonyos vezérfonalat is az értékelők számára, amiket figyelembe vehetnek a bemutató során – ez nyilván a bemutatott projekt jellegéből adódóan eltérő lehet, mivel más, mikor egy folyamat felépítését, annak logikáját véleményezünk, vagy vizualitásra fókuszáló, de még nem kidolgozott UI koncepciót elemzünk. Ilyenek lehetnek pl.:
  - mennyire illeszkedik a meglévő brandhez bemutatott munka;
  - mennyire egyszerű, könnyen követhető és intuitív a folyamat;
  - eléri-e a kívánt hatást; mi lenne, ha fizikai korlátokkal használnánk az adott felületet;
  - mennyire lenne egyszerű használni, ha más korosztályú/nemű/lakóhelyű/hátterű, stb. felhasználók lennénk;
  - okozhat-e valami problémát;
  - megfelelő-e a kontraszt vagy épp a tipográfiai hierarchia;
  - konzisztens elemek vannak-e használatban,
  - stb.
  Különféle sapkák is felvehetőek, pl.: mi lenne, ha mi lennénk a megrendelő vagy a célközönség egy tagja, esetleg egy konkurens cég dolgozója, stb.

Milyen előnyei vannak?

Egy jól lebonyolított Design Kritika nemcsak jelentősen javítja a tervek minőségét, hanem biztosítja, hogy a végtermék/szolgáltatás igazodjon a felhasználói igényekhez és az üzleti célokhoz, valamint elősegíti az együttműködést is, sokat profitálhatunk belőle.

• Segítségével javíthatjuk a designt.
• Lehetőségeket tár fel.
• Fejleszti a prezentációs készséget.
• Segít abban, hogyan adhatunk hatékony visszajelzést, illetve fejleszti a reflektálást azokra.
• Általa a problémákra kihívásként tudunk tekinteni.
• A designerek komfortosabbak lesznek abban, hogy megosszák a munkájukat koraibb fázisban is.
• Pontosabbá válnak a tervezési döntések.
• Gyorsabb lesz az iteráció.
• Összébb kovácsolhatjuk a munkában részt vevőket.
• Biztonságos teret biztosít a visszajelzések megosztásához és fogadásához.
• Segít kialakítani egy pozitív és tiszteletteljes környezetet, ahol az építő kritika bátorításra kerül.
• Segíti a visszajelzési kultúra létrejöttét.

Hol és hogyan tartsuk?

Platformtól függően más megoldások lehetnek egy Design Kritika megtartására:

• Személyes jelenlét esetében hagyományos eszközöket alkalmazhatunk a prezentált munka értékelésére: előre készített nyomtatott anyagok és papírok, sticky note-ok, különféle íróeszközök.
• Online térben elengedhetetlen egy kollaborációs eszköz alkalmazása, hogy “élőben” tudjuk végig vinni az alkalmat. Ilyen eszközök lehetnek pl.: Figjam, Miro, Red Pen, stb. Template-eket is találni a témában, melyek segítik egy Design Kritika session megszervezését, illetve lebonyolítását.

További tippek:

• Strukturálás: specifikus kategóriákba történő rendezés, pl: erősség, gyengeség, lehetőség, kérdéseket felvető dolgok, stb. Ugyanezeket lehet alkalmazni egy projekt Retro esetében is :)
• Ne hagyjunk ki egy lépést sem (lásd fentebb).
• Mindig legyen moderátor.
• Ne húzzuk túl sokáig, inkább gondoljuk át, hogy érdemes-e workshopot tartani helyette.
• Fontos a kezelhető létszám azért, hogy a Design Kritika eredményes és fókuszált maradhasson. A prezentáló és a moderátor személyen felül maximum 6–7 aktív résztvevő az ideális, ugyanis több emberrel kevésbé lesz hatékony, nehezebb lesz kordában tartani, szellemileg is jobban fárasztó lesz, mivel a Design Kritika másabb módszertan a teszteléshez, kerekasztal beszélgetéshez, projekt retrókhoz, stb. képest.
• Tartsuk rendszeresen és előre szervezetten.
• Idők betartása: Az esemény minden egyes szakaszához legyenek meghatározott időrések, hogy elkerüljük a hosszan tartó vitákat egyetlen ponton.

Projekt Retró

Egy-egy feladat, projekt lezárulása után mindenképp érdemes ilyen szervezett eseményt tartani, amikor a projektben részt vevők át tudják beszélni az eltelt időszakot, az azalatt elkészült munkát, valamint miként érezték magukat.

Alap template-eket Miroban és Figmában, Figjamen is találni, melyek ugyancsak testre szabhatóak.

Retró felépítésére példa:

• Bevezető: Mit csinálunk? Miért is tartjuk a retro-t? Mi az, amire fókuszálunk, mire nem? Mi lesz az agenda? Mire mennyi idő lesz?
• Észrevételek gyűjtése: Mindenki kap pl.: 5 percet, hogy kitöltse a fő kategóriákat (összeszedjük lényegében, mi tetszett/ment jól/nem, feltérképezzük a hiányosságokat), mindenhova bizonyos mennyiségű gondolatot írva. (Figjamben ezt pl. szuperül lehet vinni egy záró meeting keretében.)
  Kategorizálási típusokra példa:
  - Kezdjük el / Hagyjuk abba / Folytassuk.
  - Mi működött? / Mi nem működött? / Mi lehetne jobb? / Ötletek?
  - Mi ment jól? / Mit tanultál? / Mi lehetne jobb? / Mit próbálhatnánk ki legközelebb?
• Észrevételek átbeszélése: Mindenki elmondja sorban, amiket leírt.
• Prio szavazás: Mindenki szavazhat x db számú elemre, amivel érdemes tovább foglalkozni.
• Főbb problémakörök megnevezése: Aki tartja a retro-t, csoportosítja a főbb „probléma köröket”, amikről mindenki írt/beszélt.
• Opcionálisan megoldás keresés a legfontosabbakra (nem muszáj helyben, de lehet ötleteket összeszedni ezekre).
• Feedback session – egyéb beszélgetős, kérdezős – lezárós rész (max 5 perc).
• Összefoglalás, további lépések

Tippek egy Retro megtartására:

• Ne embereket kritizáljunk! 💬
• Kifogásokat ne! ❌
• Megoldásokat igen! ✅
• Merjük kimondani, amit gondolunk! 📢

Visszajelzések rendszere és Visszajelzési kultúra

A visszajelzések döntő szerepet játszanak mind az egyének, mind a csapat egészének fejlődésében, emiatt érdemes rendszeresíteni, illetve kategóriákat meghatározni a visszajelzésekre, hogy ne csupán egy év értékelő visszajelzési szeánszt tartsunk meg.
Visszajelzési kultúráról egy csapaton belül pedig akkor beszélhetünk, ha az már beépült a munkafolyamatokba és a csapat minden tagjában tudatosul ennek a lehetősége és mernek visszajelzést adni és kapni.

A változások nyomon követésére és beépítésére szolgáló kiépített rendszer mellett előnyös, ha egy strukturált visszacsatolási módszert és kiértékelési folyamatot is kialakítunk.
Ha a tervezési folyamatnak megfelelően minden visszajelzést konzisztensen ugyanarra platformra dokumentálunk, az megkönnyíti a visszajelzések feldolgozását. Pl.: kutatási anyagok eredményeit online táblázatban összegezzük (ami lehet egy Drive mappa, esetleg Miro, stb.), A Design kritika eredményeit ugyanoda visszük fel, ahol az online esemény zajlott, stb. A visszajelzéseket kategorizálhatjuk, prioritásokat állíthatunk fel, és akció tervet készíthetünk rájuk a legjobb végeredmény elérése érdekében.

Tipp: A visszajelző felületek rendszerének kidolgozásához mindenképp mérjük fel a lehetőségeket az adott szervezeten/csapaton belül, találjuk ki, hogy kiknek kell elérniük, mely platformot érheti el mindenki az érintettek közül, kell-e valamilyen specifikus folyamatot kidolgoznunk ezekre, stb. Tehát meg kell határozni, hogy melyik típusú visszajelzést kik, mire, milyen platformon, milyen gyakorisággal használják.

Összegző gondolatok

Fontos megjegyezni, hogy a visszajelzések minden esetben egyediek, függnek az adott témától, szituációtól, részt vevő emberektől.

A visszajelzések minősége is eltérő lehet, csakúgy mint a terveké, érdemes ezeket is a helyükön kezelni, megkülönböztetni a hasznosat a haszontalantól és kiszűrni, melyikkel érdemes foglalkozni és melyikkel nem. Ahogy a prezentáció technikája, úgy a visszajelzés adás és fogadás módja is tanulható; így akik nem biztosak abban, hogyan adjanak hatékonyan visszajelzéseket, vagy éppen miként érdemes rájuk reagálni, könnyedén elsajátíthatják a megfelelő technikát és megtanulhatják, mikre érdemes odafigyelni, ezen ismeretet és tudást pedig alkalmazni tudják a mindennapi munkájuk során.

A cikkben írt javaslatokat követve hozzájárulhatunk ahhoz, hogy visszajelzéseink minél segítőbbek és támogatóbbak legyenek, amelyek végül jobb design eredményekhez vezetnek.

Ha tetszett a cikk, kérlek jelezd 👏🏻 & kövess be 😉.