Átmeneti közterek és parkosított parkolók
Inspiráló gyakorlatok az élhetőbb városért
Az átmeneti közterek (interim public plazas) a város használaton kívüli útszéleit, csomópontjait adják vissza a járókelők számára új, kisebb, park jellegű köztereket teremtve, amely alkalmas pihenők, kiülők létesítésére.
Az olcsó eszközökkel (dekoratív útfestés, dézsás növények, határolóelemek, mozgatható ülőhelyek) létrehozható újraértelmezett városi terület képes új élettel telíteni meg egy egyébként elhanyagolt, egyhangú, vagy akár veszélyes környéket, ugyanakkor új szolgáltatásoknak is teret adhat.
Az átmeneti közterek általában egy ideiglenes állapotot jelentenek egy felújításra szoruló városi terület számára, ezen túlmenően egy gyors és olcsó eszköze is lehet egy új funkció kipróbálásának. Hasonlóan a kisparkokhoz, itt is előfeltétel, hogy sikeres legyen az együttműködés a városvezetés, és a lakóközösség és/vagy a szolgáltató vállalkozók között.
Egy ilyen projekt sikeres megvalósulása esetén a résztvevő partnerek közösen is tartják fenn a területet és a programokat is közösen szervezik. A legtöbb esetben ezek az ideiglenesen használatba vett területek végleges kiépítésre kerülnek 3–5 éven belül, vagy teljesen más koncepcióval kerülnek felújításra, mégis az ideiglenes állapot nagyon fontos több szempontból is.
Először is, az átmeneti köztér olcsón és gyorsan létesíthető, és használatba vehető, így a terület élhetősége sokat javul, míg egy rendes felújításra sokat kellene várni. Másrészt, a terület alkalmas tesztelésre is, egyfajta próbára, hogy az új funkciók mennyire működnek az adott területen.
Amennyiben a lakók is részt vesznek a park létrehozásában, a közösségépítő szerep is fontos lehet — az élő lakóközösség pedig hozzájárul a városrész fenntarthatóságához, és a parkhasználók felelős hozzáállásért.
A közösségi tervezés nagy előnye, hogy a résztvevők sokkal inkább magukénak érezik a területet amelybe munkát fektettek, ezért vigyáznak rá, és a fenntartásában is részt vesznek. A városvezetés és a lakók így egymást segítik, nem egymás ellen működnek, mint sok esetben a felülről írányított felújításoknál.
Hasonló, még ideiglenesebb jelenség a Park(ing) Day, amelynek célja, hogy egy napra visszafoglaljon az autóktól az emberek számára egy városi területet (általában egy útszéli parkolórészt), és egy kis zöld pihenőzónát alakítson ki.
A vizuálisan hasonló, de inkább demonstratív jellegű megmozdulás, szintén olcsó elemekkel dolgozik, általában műfű, ülőhelyek és más bútorok, napernyők, cserepes/dézsás növények, kréta, festés, visszaszedhető ragasztó, határolóelemek szerepelnek az eszköztárában.
A Park(ing) Day általában civil, alkalmi rendezvény, amelynek célja, hogy aktivizálja a civileket, és felhívja figyelmet a nagyvárosok élhetőségi problémáira. Magyarországon is rendeztek már Park(oló) Napokat Budapesten és Győrben. Eredetileg művészeti performanszként indult, majd nyílt felhasználású modellé vált, azaz bárki csatlakozhat a mozgalomhoz, és csinálhat Park(ing) Day-t.
Források:
- https://nacto.org/publication/urban-street-design-guide/interim-design-strategies/interim-public-plazas/
- https://globaldesigningcities.org/publication/global-street-design-guide/streets/pedestrian-priority-spaces/pedestrian-plazas/case-study-plaza-program-new-york-city-usa/
- https://globaldesigningcities.org/publication/global-street-design-guide/streets/pedestrian-priority-spaces/pedestrian-plazas/example/
- https://parkingday.org/about-parking-day/
- https://carbusters.org/2011/10/08/parking-day/
