Árpádhonban tábla hirdeti a magyar gyökereket (Pinteres)

Árpádhon, egy magyarok alapította település küzdelmei Amerikában

Bence Földi
Published in
4 min readOct 8, 2019

--

Három család telepedett le Louisianában, majd virágzó magyar közösség jött ott létre. Két éve egy magyar iskolában nyitottak múzeumot.

A cikk a 2017. október 8-án a Magyar Nemzet Online-on megjelent írásom némileg módosított változata.

Tizennégy évnyi munka eredményeként 2017-ben megnyílt a magyar múzeum az amerikai Louisiana állam Albany nevű településén. A helyszínre 1896-ban érkeztek magyar telepesek, három család – a Bruskay, a Mocsáry és a Zboray família – akik a vidéket Árpádhonnak nevezték el.

Korábban is érkeztek magyar telepesek az Újvilágba, ahol alapítottak különféle településeket. Így például az 1848–49-es szabadságharcot követően létrejött Új Buda Iowában; Harasztytown Wisconsinban; Nyitra, Budapest és Tokaj Georgiában; Kossuthville pedig Floridában. Ám ezek a mezőgazdasági települések nem húzták sokáig. Annak ellenére, hogy még ma is találni magyar településneveket az Egyesült Államok térképén – például Tolna Észak-Dakotában vagy Balaton Minnesotában –, magyarok már nem élnek ott.

Árpádhon maradt az egyetlen, máig működő és magyar élettel teli mezőgazdasági település,

amely az 1910-es években a vasútállomás körül létrehozott Albany faluhoz „csapódott”. Az alapítók bejárták egész Amerikát, hogy elvigyék a sokfelé élő magyaroknak az új település hírét, hazai rokonoknak is írtak, ráadásul a clevelandi magyarok lapjában, a Szabadságban is jelent meg hirdetés Árpádhonról. Ennek megfelelően a magyar telep gyorsan növekedett: 1900-ban tizenegy család élt itt, 1920-ban – amikor már saját, presbiteriánus templomuk is volt a magyaroknak – pedig már kétszáz, 1935-ben 1500-an laktak ott.

Vendégek a két éve megnyitott múzeumban (Hungarian Settlement Museum / Facebook)

A település magyarjai eleinte fakitermeléssel foglalkoztak, majd a szabaddá vált területeken átálltak földimogyoró- és epertermesztésre. Utóbbi igen jövedelmező vállalkozássá nőtte ki magát, hiszen Árpádhon közel található Hammond városához, ahonnan a New Orleans és Chicago közötti vasútvonal révén egészen a Nagy Tavakig el lehetett vinni a terményt.

A kolónia nemcsak a fentiek miatt egyedülálló, hanem azért is, mert a magyar települések közül csak itt folyt kétnyelvű nappali oktatás. A magyar közösség létszáma ugyanis lehetővé tette, hogy az angol mellett a magyar ugyanakkora súllyal jelenjen meg az oktatás nyelveként. 1977 és 1984 között az amerikai szövetségi kormány a szocialista Magyarországgal kötött egyezsége révén az úgynevezett Magyar Program keretében magyarországi tanárok oktattak Árpádhonban, de helyiek is jártak Magyarországon.

A mára erősen megfogyatkozott lélekszámú, asszimilálódott magyar közösség 1927-ben költöztette át Springfieldből az iskoláját Albanyba, egy lapos, nem túl nagy épületbe. Az árpádhoni magyar iskola 1944-ig működött itt, majd idősotthonná alakították át, ebben a minőségében 1976-ig üzemelt. Azóta azonban üresen állt az épület, amelynek a magyar közösségben betöltött leendő szerepéről a kétezres évek elején kezdtek álmokat szőni a helyiek. 2003-ban jött létre az Árpádhon Magyar Település Történelmi Társaság (HSHS), amely célul tűzte ki az iskolaépület múzeummá alakítását.

Videó Árpádhonból

A munka nem ment zökkenőmentesen, hiszen több természeti csapás is érte Árpádhont. 2005-ben a Katrina hurrikán csapott le, amelyet követően – a Magyar Nemzet akkori beszámolója szerint – a washingtoni magyar nagykövet, Simonyi András jótékonysági koncertet is adott. Ebből Árpádhonnak is jutott volna, ám a magyar település felajánlotta a nekik adományozandó összeget a New Orleans-i magyaroknak. Ennek oka – mint arról Bika Julianna, a Nyugati Hírlevél szerkesztője e-mailben tájékoztatott – az volt, hogy „Árpádhonban nagyobb kár nélkül helyreállt az élet, nem így New Orleansban, ahol az első fél év bizony háború utáni hangulatban telt”.*

2016-ban nagy áradások sújtották Louisianát, az árpádhoni ingatlanokban is nagy kárt okozva. Különböző jótékonysági esteket rendeztek, egy, a maga nemében egyedülálló helytörténeti könyv is készült, mindezek bevételeit a múzeum kialakítására fordították. Végül sikerült mindent helyrehozni, és hosszú előkészületeket követően az Egyesült Államok harmadik magyar múzeuma is megnyitott.

A 2017 szeptember végi eseményen Lousiana állam és a washingtoni magyar nagykövetség is képviseltette magát, és felszólalt a településről származó Dale Erdey, az állami szenátus egykori republikánus tagja, valamint az akkori és korábbi tiszteletbeli konzul is. A helyiek a település autópálya melletti jó elhelyezkedése miatt sok látogatóra számítanak.

* A cikk korábbi változatában e ponton ez szerepelt: „de Árpádhonnak nem jutott a pénzből.” Ez nem állta meg a helyét, hiszen a Simonyi-féle koncertekből jutott volna pénz Árpádhonnak, de ők továbbadományozták azt. Köszönet a javításért Bika Juliannának.

A megnyitó:

Ha tetszett, kattints a képre és dobj egy lájkot a Facebookon!

--

--