Részlet a Füstölgéseink kiállításból (Fotó: Földi Bence / Tobacco Magazin)

Így füstölögtünk mi

Remek kiállítást rendezett a neve ellenére roppant izgalmas tárlatoknak otthont adó Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum.

Bence Földi
Nov 4 · 5 min read

Tikkasztó nyári délelőttön kellett ismét megtapasztalnom, hogy bár az előítéletek olykor hasznosak lehetnek a túlélés tekintetében, olykor jócskán félrevihetik az embert és kellemes csalódást okozhat, ha nem igazolódnak. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (MKVM) nevéből indultam ki, amikor azt sejtettem, hogy nem kifejezetten izgalmas, kissé avítt módszerekkel működtetett múzeumba tartok, ám szerencsére cáfolta ezeket a képzeteket az, amit tapasztaltam. Gördülékeny ügyintézés, kedves alkalmazottak, és remek kiállítás várt rám a Budán található Korona utcában, a Krúdy negyedben álló épületben.

A Füstölgéseink című kiállítást tekintettem meg az MKVM-ben. A tárlat nem több egy közepes méretű teremnél, mégis órákat lehet eltölteni benne olyanoknak, akik valamilyen módon kapcsolódnak a dohányzáshoz és szeretik a szépet. A bemutatott tárgyak Vörösváry László hagyatékát képezik, amelyet a fia, Vörösváry Ákos vezette Első Magyar Látványtár Alapítvány kezel és részben tulajdonol is. A gyűjtő eleinte faragott pipákat és szipkákat gyűjtött, ám gyermekei (összesen tízen vannak) unszolására végül tágította a gyűjtőkört. És milyen jól is tette! A több ezer darabos gyűjteménybe így kerültek pipás alakokkal illusztrált gyönyörű sószórók, pompás szivargyűrűk, gyufásdobozok, és csodálatos kialakítású szivarkínáló tálak is.

Részlet a Füstölgéseink kiállításból: egy szivarkínáló (Fotó: Földi Bence / Tobacco Magazin)

A mostani tárlat egy részét korábban már láthatta a nagyérdemű: 1989-ben nyitotta meg Hegedűs Géza a Rejtett kincsek c. kiállítást a Néprajzi Múzeumban, amelyben Vörösváry László dohányzással kapcsolatos műremekei is teret kaptak. A gyűjtő (akinek becses porcelánjai, ezüst- és üvegtárgyai, bútorai is voltak) ekkor már nagybeteg, a kiállítás bontásakor pedig már magatehetetlen volt. Betegágyán úgy rendelkezett, örökösei osztozzanak a gyűjteményében, de a dohányipari szekciót tartsák egyben, a kezelését pedig Ákos fiára hagyta. Ő pedig tovább építgette azt, kiegészítette különféle dohányzással kapcsolatos karikatúrákkal, újságcikkekkel, címlapokkal, reklámokkal, sőt, még képzőművészeti alkotásokkal is. (Utóbbiak közül Moholy-Nagy László egyik képe fogott meg igazán.) Az így kibővült tárgyanyagból aztán az MKVM munkatársai (Kiss Emília és Török Róbert) válogattak.

Az anyag érdekessége, hogy a gyűjtő alapvetően nem magáért a dohányzásért rajongott – soha nem is dohányzott –, hanem a míves kézimunkákért, faragásokért. Ez meg is látszik a gyűjteményen, hiszen megannyi izgalmas tárgy található a vitrinekben.

Személyes érdeklődésem a pipázással kapcsolatos ereklyék alaposabb tanulmányozásához vezetett, s meg kellett állapítanom, elképesztő mennyiségű és minőségű pipát halmozott fel Vörösváry László. Lenyűgöztek a szebbnél szebb, faragott fa és tajtékkő pipák, ráadásul a gyűjtemény egyik ékességeként Arany János pipáját is megtalálhatjuk az MKVM kiállítótermében.

Részlet a Füstölgéseink kiállításból: Arany János pipája (Fotó: Földi Bence / Tobacco Magazin)

A kiállításnak több erénye is van. Az egyik a tárgykörbővítésből vezethető le: nem csupán dohányzáshoz használatos tárgyakat mutat be, hanem minden olyasmit, amelyet valamilyen módon lehet kötni ehhez az élvezeti cikkhez. A másik, hogy

a tárlat valóban végigvezeti az érdeklődőket a komplett egyetemes dohányzástörténeten.

Részlet a Füstölgéseink kiállításból: szivargyűrűk (Fotó: Földi Bence / Tobacco Magazin)

Ehhez kapcsolódik a harmadik és a negyedik nagy erény is: a kiállítást relatíve rövid, informatív szövegek kísérik, ezekből a dohányzástörténettel korábban egyáltalán nem foglalkozók is teljes képet kaphatnak arról, miként is alakult ki és formálódott a füstölgés. Külön izgalmas részlete a kiállításnak a magyar vonatkozású szekció, amely

végigvezeti az érdeklődőket a Magyar Királyi Dohányjövedék, a háború utáni magyar dohányjövedék történetén, valamint a trafiktörténeten,

ráadásul árszabási táblázatokat, akkori dohányfajtaneveket is böngészhet a nagyérdemű. Emellett nemcsak történeti, hanem természettudományi hátteret is kapunk a nikotin és a dohánylevelek mibenlétéről. Az ötödik erény, hogy a tárlat tökéletesen bemutatja, miként vált a füstölgés művészetből hitvány nikotin-utánpótlássá.

Az élvezeti faktort jelentősen növelte egykoron, hogy igazán míves tárgyak kapcsolódtak hozzá, akár szivarozásról, pipázásról vagy cigarettázásról volt szó. Mára ezekből szinte semmi nem maradt, csak a fröccsöntött műanyag és az egységesített dobozok riogató fényképekkel és feliratokkal.

(Persze ez is érthető, ha a dohányzás egészségkárosító volta felől közelítjük meg a kérdést…) Az MKVM a honlapján ennek kapcsán ezt írta:

„Témaválasztásunkat a Látványtár Alapítvány művelődéstörténeti szempontból elsőrangú, forrásértékű gyűjteményének gazdagsága mellett indokolja az is, hogy a dohányzás szokása ma – s mint azt történetéből látni fogjuk, száz éve is – élénk vitára ösztönzi a lakosságot. Célunk az volt, hogy a széles nyilvánosság elé tárjuk e szokás tárgyi kellékeinek rendkívüli sokféleségét, s ezen keresztül bemutassuk a látogatóknak a dohányzáshoz kapcsolódó társadalmi jelenségek történeti alakulását.”

Részlet a Füstölgéseink kiállításból: tajtékpipák (Fotó: Földi Bence / Tobacco Magazin)

A kiállítás megtekintése során csupán egyetlen hiányérzetem támadt: nem volt minden tárgy pontosan adatolva, különösen a dohányzó színművészekről készült fényképeknél volt az zavaró. Hiszen az én generációm (a rendszerváltás után születettek) nem feltétlenül vannak tisztában a rendszerváltás előtti korszak minden nagyságának arcképével, így itt-ott elkélt volna némi információ arról, kit is látunk, s milyen helyzetben.

A Füstölgéseink összességében rendkívül kompakt, az agyat és a szépérzéket is kielégítő kiállítás lett, amiért nagy dicséret illeti mind az Első Magyar Látványtárat, mind a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumot.

Akik a dohányzás valamilyen élvezeti formáját űzik, azoknak mindenképpen érdemes megtekinteni, ha a fővárosban járnak, hiszen bővíthetik ismereteiket, emellett pompás alkalmatosságot böngészhetnek a szopókáktól a szivarkínálókon és pipákon át a vízipipákig (merthogy az sem maradhatott ki!). De a dohányzást elutasítóknak is ajánlott, hiszen a tárlat megtekintése után talán másként tekintenek majd a füstölgésre. (Megtekinthető: 2019. november 10-ig.)


A cikk eredetileg a Tobacco Magazin 2019/8-as számában jelent meg.



Ha tetszett, kattints a képre és dobj egy lájkot a Facebookon!

Benyóblog

Földi Bence újságíró blogja.

Bence Földi

Written by

Political Scientist | Journalist | Star Wars fan | Liverpool supporter

Benyóblog

Földi Bence újságíró blogja.

Welcome to a place where words matter. On Medium, smart voices and original ideas take center stage - with no ads in sight. Watch
Follow all the topics you care about, and we’ll deliver the best stories for you to your homepage and inbox. Explore
Get unlimited access to the best stories on Medium — and support writers while you’re at it. Just $5/month. Upgrade