Nem hittem volna, hogy valami, ami Star Wars, lehet rossz is!
Pedig de! Viszont volt pozitív Star Wars-termékkel kapcsolatos élményem is az elmúlt hetekben. Most mindkettőről mesélek.
Lando Calrissian és Sharu varázskulcsa

Kezdjük hát a rosszabb sztorival: sikerült átélnem eddigi legrosszabb Star Wars-olvasmányélményem.
A balatonalmádi bazárban, nyaralás végén vásárolt kötettel azt hittem, hogy tök jó boltot csináltam, persze kiderült, hogy nem.
A regény maga olyan, mintha Lando Calrissian Indiana Jones-ként reinkarnálódott volna. Elment ugyanis kincset keresni, átesett különböző kalandokon, meg minden, de valahogy nagyon gyengére sikeredett az egész.
Az alapötlet maga jó egyébként, de a köré felhúzott regény már nem mentes a fölösleges sallangoktól: érdektelen párbeszédek, semmi pluszt nem adó történések, szarul megírt fő- és mellékszereplők.
Utóbbinál időzzünk el egy kicsit: Lando Calrissiant olyannak ismerjük az ötödik-hatodik filmekből, amilyennek. Sokan kedvelik, sokan nem, de annyi szent, hogy markáns, könnyen azonosítható és egyedi karaktere a Star Wars világának. A megismert tulajdonságait viszont egyáltalán nem sikerült átmenteni a könyvbe: Lando unalmas, görcsös karakter lett, olyan, mint egy kisnyugdíjas, akit minden zavar. Visszatérő álkonfliktus a droidjával, hogy az Főnöknek nevezi, majd Lando azt kéri, hogy hívja csak Landónak. Aztán ez is zavarja – észbontóan menő konfliktus!
Na mindegy, a lényeg az, hogy egy rosszul megírt, rosszul fordított Star Wars-kalandon vagyok túl, emiatt nem valószínű, hogy a Lando-trilógia további részeit valaha is a kezembe veszem.

Star Wars: Commander
Bizony-bizony, mobilra ilyen menő Star Wars-játékot nem nagyon fejlesztettek még. Persze nincs semmi új az egészben, bázisépítős, bevetéses, sztorival rendelkező játékkal van dolgunk, amely legalább tök kis helyet foglal. Igaz, online kell lenni hozzá, de legalább lehet portyázni az ellenfeleknél.
Vacilláltam, de végül a Birodalom mellett döntöttem, amikor dönteni kellett, most, hogy pár hete játszom, egyre magasabbra emelkedek Tatooine-on épített bázisommal a birodalmi ranglétrán.
A játék sztorijában mindig pont olyankor érkezik fordulat, amikor szükség van rá, amikor már kezdi unni az ember, hogy mindig ugyanazt az embert kajtatja egy galaxison keresztül. És akkor BAMM.
A Star Wars: Commander rendben van, elmegy az ember néhányszor slozira egy nap, előkapja a telót a zsebéből, pötyög hármat és nap végére le is tudta az aznapi penzumot. És kötelező Star Wars-adagját. Mert van ilyen.
Olvasóimnak: A VS.hu-n futó Heti Star Wars-pletykák egyelőre technikai okokból szünetelnek, de nem felejtettem ám el. Valamilyen formában a közeli vagy középtávoli jövőben folytatni szeretném.
(Te Landler! Hagyd a p*csába! Üdvözlettel, egy volt olvasó.)