Nem lesz Orbán barátja a következő amerikai nagykövet?
David Cornstein az amerikai szenátus külügyi bizottsága előtti meghallgatáson antiszemitizmusról, szólás- és sajtószabadságról beszélt, amelyek aggasztják Magyarországgal kapcsolatban. Az oroszok és a CEU is szóba került.
„Sajnálom szenátor úr, de nem tudom”
– ezt válaszolta David Cornstein, Donald Trump amerikai elnök jelöltje a budapesti amerikai rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti posztra szánt üzletembernek arra a kérdésre, ismeri-e Raoul Wallenberg nevét. A második világháború svéd zsidómentőjéről az amerikai szenátus külügyi bizottságának republikánus tagja, Johnny Isakson kérdezte Cornsteint, magyar idő szerint nem sokkal szerda délután öt előtt. Isakson maga is svéd, ezért is tartotta fontosnak a kérdést, főleg annak függvényében, milyen bevezető beszédet mondott a leendő amerikai nagykövet.
Szabadságjogok, antiszemitizmus
David Cornstein a meghallgatás elején ugyanis arról beszélt, hogy milyen fontos témák mentén végezné munkáját Budapesten.
Egy. Cornstein arra szeretné bátorítani a magyar kormányt, hogy védje meg a magyar sajtó-, szólás- és vallásszabadságot. Mint mondta, ezek olyan amerikai alapvető értékek, amelyeket
„nem szabadna és nem is lehet megsérteni”.
Kettő. Amennyiben nagykövet lesz, szeretné fejleszteni az amerikai–magyar gazdasági kapcsolatokat. Cornstein elmondása szerint egyébként az Orbán-kormány gazdasági teljesítménye jó.
Három. David Cornstein szembe akar szállni a növekvő antiszemitizmussal budapesti nagykövetként. Mint mondta, New York-i zsidóként tudja, hogy ez egyre komolyabb probléma, és azt szeretné, ha a magyarországi zsidók biztonságban érezhetnék magukat, ehhez pedig védelemre és toleranciára lesz szükség.
Isakson kérdését követően Cornstein azt is mondta, maga is volt célpontja antiszemita megnyilvánulásnak az élete során – az üzletember egyébként már 79 éves. Arról is beszélt a leendő nagykövet, hogy nagymamája, Sarah magyar volt.
A demokrata Ben Cardin örömét fejezte ki amiatt, hogy Cornstein milyen értékek mellett kötelezte el magát. Mint mondta, fontos, hogy az antiszemitizmus és a szabadságjogok megsértésével szemben fellépjen a leend nagykövet. „Ebben örömmel fogok együttműködni önnel” – jelentette ki Cardin, aki legutóbb április 26-án beszélt egyebek között a magyarországi antiszemitizmusról. Akkor azt mondta, hogy a magyar kormány a választási kampányban muszlimellenes, migránsellenes, zsidóellenes és romaellenes húrokat pengetett.
Oroszok és CEU
Bob Menendez, az ellenzéki Demokrata Párt rangidős képviselője a bizottságban a meghallgatás első felében kijelentette, hogy Chuck Schumer pártvezető áldásával a demokraták támogatják Cornstein kinevezését. Az ülés későbbi szakaszában kérdést is intézett a leendő nagykövethez. Mint mondta, örülne, ha Orbán Viktor miniszterelnök emlékezne, honnan jött, talán akkor nem közeledne a világ megannyi baját okozó oroszokhoz. Mint mondta, az Oroszországgal szembeni szankciók kérdésében Magyarországnak az uniós álláspontot kellene követnie. Menendez ezt követően megkérdezte Cornsteint, hogy tolmácsolni fogja-e ezen amerikai álláspontot a magyar kormánynak. A leendő nagykövet leszögezte: ezt fogja tenni, és jelezte, tudja, milyen fontos pozícióra szánta az elnök.
A CEU kérdése is szóba került a bizottsági meghallgatáson. Jeanne Shaheen demokrata szenátor elmesélte, tavaly ősszel volt szerencséje Magyarországon járni, akkor kormányzati szereplőkkel is találkozott. Ő is komoly problémának nevezte az antiszemitizmus (állítólagos) erősödését, emellett a Közép-Európai Egyetem (CEU) kérdését is. Azt kérdezte Cornsteintől, tanácsolni fogja-e a magyar kormánynak, hogy vizsgálja felül az egyetemmel kapcsolatos álláspontját, erre a leendő nagykövet szintén igennel felelt. Az üzletember úgy véli, mindkét ország számára fontos intézményről van szó, és arra fogja kérni a magyar kormányt, hogy lépjen egyet hátra és tekintse át, mit adott a CEU Magyarországnak.
Trükk, vagy nem lesz Orbán barátja
Hozzá kell tenni, Cornstein nagyon sokára kapta meg az első kérdést. Ez egyrészt nem meglepő, hiszen rajta kívül két ENSZ-be szánt diplomatát, egy, a csendes-óceáni térségbe küldendő nagykövetet és egy Amerikaközi Fejlesztési Bankba szánt személyt is meghallgattak. Őket egyébként főként menekültkérdésről, drogellenes háborúról és klímaváltozással szembeni fellépésről faggattak. Másrészt ez jól jelzi, hogy az amerikai politika fókuszában egyáltalán nincs benne Magyarország.
Összességében Cornstein korrekt módon felkészült a bizottsági meghallgatásra, az általa megnevezett témák jól csengtek a demokrata szenátorok fülében, nem csoda, hogy meg is dicsérték érte. Ugyanakkor az is igaz, hogy a leendő amerikai nagykövetet nem izzasztották meg különösebben. Így
nem tudhatjuk biztosan, hogy az általa elmondottak csupán a demokraták „lefegyverzésére” szánt gondolatok voltak, vagy valóban olyan nagykövet érkezhet Budapestre, aki konfrontálódni szándékozik Orbán Viktor kormányával.
Információim szerint egyébként kormányzati berkekben abban reménykedtek, hogy Trump jelöltjével végre megtalálhatják a közös hangot, ugyanakkor a politikai tapasztalatokkal nem rendelkező Cornstein jó eséllyel nagyban támaszkodik majd a magyar kabinettel igencsak kritikus jelenlegi misszióvezetővel, David Kostelancikkal.
A továbbiak
„Ha a bizottság rábólint a jelöltre, akkor Mr. Cornstein sorsa a teljes szenátus kezébe kerül, amelynek tagjai szintén szavaznak róla, majd csak ennek pozitív eredménye után tehet csak nagyköveti esküt”
– ezt még a meghallgatás előtt válaszolta kérdésemre a budapesti amerikai nagykövetség (szavazás később várható). A folyamatról és David Cornstein személyéről korábbi cikkemben olvashat bővebben, itt:
