Na jó, de megéri?
Úgyis ez az első (na jó, harmadik, az ‘ott tényleg aranyból van a járda?’* és a ‘tényleg mindig meleg van?’** után)
Attól függ, mit szeretne az ember fia (lánya):
Ha pénzt keresni, akkor a válasz általában igen, feltéve hogy van diplomád és lelsz valami közepesen értelmes helyet (ennél feljebb ebben a régióban nehány ritka kivételle legyelőre nem nagyon van. Mázlim volt megint na. Másodjára legalábbis).
Ha nyelvet akarsz tanulni, azt itt felejtsd el. (Kivéve ha arabot, azt lehet, bár mint kiderült ahány ország annyi dialektus. Olyasmi, mint a kínai, azt hisszük hogy az egy nyelv, aztán kiderül, hogy fenét és ők sem értik egymást.)
Ha már tudsz nyelvet, próbáld meg nem elfelejteni. Legutóbb valaki rákérdezett, hogy biztos mennyivel jobb lett az angolom, én csak néztem kikerekedett szemekkel és visszakérdeztem, hogy hallott-e már pakisztánit vagy filippínót angolul beszélni. Persze ez is környezet-függő, de a demográfia makacs dolog.
Ha sokféle kultúrát szeretnél megismerni, azt pont lehet, bár délkelet-Ázsia eléggé felülreprezentált. De tényleg van itt mindenki mindenhonnan és többnyire kedvesek-jófejek. Csak kevesen vannak itt otthon, úgyhogy mindenki próbálja a barátságosabb oldalát mutatni. (Meg akkor hátha veszel tőle valamit, ugyebár :)
Szakmai fejlődés és okosodás: ha építőmérnök vagy, lehet rá esély. Ha hivatásos rabszolgahajcsár, akkor valóban értékes tapasztalatokkal lehet gazdagodni. Ingatlanügynökként valahol félúton lehet a határeset és a paradicsom között, kifejezetten nehéz ügyfelekkel (valahol a 2. ábra környéken ott vigyorog a szerző is).
Rendezvényszervező, turizmus, hasonlók: Itt tényleg megadják a módját mindennek, megtalálhatod a számításod, már ha lesz időd keresni. Azért nézz rá még egyszer a hajcsáros bekezdésre odafent.
Mindenki másnak felejtős:
Ha informatikus vagy hasonló vagy, a következő Google vagy Facebook nem itt épül; ez a kultúra még nem igazán becsüli az olyan munkát aminek az eredményét nem látni messziről vagy nem lehet beleülni és gyorsan menni vele.
Jó példa, hogy a helyi kirakat-startup és Uber-klón a népszerű outsourcing-központban, Németországban nyitott fejlesztőirodát. Azért van, ahol már rájöttek, hogy nem India a szakma csúcsa, de még messze nem ez az általános nézet. (trallala, meg minden)
Szélhámosok, vagy nevezzük mondjuk, hmmm, kalandornak – szerintem welcome, de elég nagy a konkurencia.
Marketingesek: megismerhetsz egy olyan embercsoportot, amilyen máshol (oké, kivéve a környező országok) nincs. Megpróbálsz eladni nekik mindenfélét, ők alkudoznak, ha valami nem tetszik, hisztiznek, nem is kicsit. A gyárban a tizedik “customer here and is pissed off / very angry” után megkérdeztem a drága értékesítőket, hogy mégis it csinálnak az ügyfelekkel. Mint kiderült semmit, ez a default probléma-megoldó üzemmód. Gondolom a magasabb ingerküszöbű kultúrából jövők küszöbén valahogy át kell ugrani, a diszkrimináció meg csúnya dolog, úgyhogy hisztizzünk csak mindenkivel.
* Nincs aranyból. Járda sem nagyon van.
** Télen (okt-márc) van az, amit mi melegnek hívunk (25–35 fok). Nyáron ennél rosszabb.
