Danke schön, Jürgen; shukran, Mo! – bajnoki szezonértékelő
Elképesztő szezonon van túl a Liverpool, épp ezért érdemes némi számvetést végezni, hogyan is alakult Jürgen Klopp második teljes évada a csapat élén. Első posztunkban a bajnoki teljesítményt elemezzük.
A legeslegfontosabb statisztika, hogy a Liverpool ebben az idényben veretlen tudott maradni az Anfielden, azaz ismét a régi idők erődítményeként működik a csapat stadionja. Ez még nagyobb teljesítménynek tűnik, ha hozzátesszük, hogy
az angol profi ligarendszer 92 csapatából a Liverpoolon kívül mindenki kikapott legalább egyszer otthon. Elképesztő!
A korábbi években jellemző volt a Liverpoolra, hogy képes volt kikapni alsóházi csapatoktól. Az idei szezonban azonban mindössze egyszer szenvedett vereséget a hetedik vagy annál hátrébb végzett csapatok közül (a Swansea ellen sikerült kikapni 1–0-ra még januárban). E 14 csapat felét oda-vissza megverték Jürgen Klopp fiai.
Azt is érdemes hozzátenni, hogy a Liverpool e tekintetben a második legjobb mérleget hozta: 65 pontot gyűjtött a 14 leggyengébb csapat ellen, miközben a City 76-ot. A gólkülönbségek terén is akadt érdekesség: a legjobb tíz csapat ellen kereken 0-s statisztikát alkotott a csapat, míg az alsóházi tíz csapat ellen +46 lett a mérleg – ez lett a végleges gólkülönbsége is a Vörösöknek.
Mióta a Premier League-rendszer létezik, ez volt a Vörösök legjobb szezonja az alsóházi csapatok ellen: korábban a 2008/2009-es és a 2013/2014-es idényekben ért el ezen csapatok ellen 49 pontot a Liverpool, de idén volt a legjobb a gólkülönbség.
A szezon során a védelem jobban teljesített, mint Klopp első évében (4-gyel kevesebb kapott gól, kevesebb engedett kapura rúgás, 17 kapott gól nélküli meccs). A támadó szekció is remekelt (6-tal több rúgott gól, jobb helyzetkihasználás). Pontosabban és többet passzolt és cselezett a Liverpool, ahogy a keresztlabdák is pontosabbak lettek.
A védelemre és a támadó szekcióra is muszáj kitérni külön. Aki követte a blog Facebook-oldalát, az tudhatta, hogy elég szkeptikus voltam Virgil Van Dijkot illetően, de végül a holland érkezése – galaktikus ár ide vagy oda – látványosan javított a csapat védekezésén. Ő maga is többé-kevésbé jobban teljesített, mint a szezon első felében: a WhoScored adatai szerint jóval többet és pontosabban passzolt, mint a S’otonban, többet is szerelt, igaz, belépőből és blokkból átlagosan kevesebbet hajtott végre a Vörösök mezében. (FRISSÍTÉS: Utóbbi minden bizonnyal a két csapat játéka közti különbségből ered, a Liverpool en bloc kevesebbszer engedi kapu közelébe az ellenfeleket, mint a jóval gyengébb Southampton.)
Akire még ki kell térni, az Andy Robertson, aki képes volt fokozatosan beverekedni magát a kezdőbe, majd onnan senki sem tudta kirobbantani. Hatalmas szezont futott, jó látni, hogy ismét van egy remek munkabírású, jó balhátvédünk. Ezek a statisztikák is önmagukért beszélnek:
Hasonlóak igazak Trentre a másik szélen, de az ő fokozatos beépülése talán nem volt annyira meglepő azok után, hogy már a szezon elején berobbant a csapatba – egyebek között a Hoffenheim elleni góljával. Nem csoda, hogy megy ő is a vébére.
A támadó szekció is csak dicséretet érdemel, mi sem magyarázza ezt jobban, mint hogy ez volt a második leggólerősebb idénye a Liverpoolnak az első osztályban – a százötödik próbálkozása volt ez a Vörösöknek az idei az élvonalban. Mohamed Salah-ban is kételkedtem korábban – majd helyretettem saját magamat –, végül gólkirályként zárt az egyiptomi és remélhetőleg a vb-n is megörvendeztetheti a drukkereket.
A legnagyobb király persze Roberto Firmino volt, aki kihagyhatatlanná vált Kloppnál – csak Salah játszott nála többet a bajnokságban.
„Jól lát a pályán, tökéletesen érzik egymást Salahval és Sadio Manéval, jól passzol, jó az ütemérzéke, visszalép a középpályára, ha kell, de attól sem retten meg, ha a szélről kell betörni az ellenfél tizenhatosán belülre. Elképesztő munkabírású srác”
– fogalmaztam a Penamadridista.hu-nak adott interjúmban még a BL-döntő előtt. Nem csoda, hogy Klopp is dalt követel a brazilnak!
Mindhárom alaptámadónk élete szezonját futotta, minden meccset összevetve 91 találatot jegyeztek, ami eggyel kevesebb, mint a Liverpool tavalyi összgólszáma. Ráadásul az előbbi két srác a topcsapatok ellen is jól szerepelt. Salah a top 6 egymás elleni meccseinek gólkirálya lett, Firmino pedig három gólt és három gólpasszt jegyzett ezen mérkőzéseken.
A támadótrió bombaformája egyrészt Jürgen Klopp man-managementi képességeit dicséri, másrészt viszont egyáltalán nem biztos, hogy ezt jövőre is überelni lehet, ezért égetően fontos lenne minőségi támadókat igazolni a nyáron, hogy az itteni arányokat még jobb irányba lehessen eltolni:
A Liverpool volt Anglia második legjobb csapata 2017/2018-ban, ugyan ezt a pontszámok nem tükrözték (a tavalyihoz képest egyetlen egységgel sikerült többet gyűjteni, ez a negyedik helyre lett elég), de a legtöbb statisztikai mutatóban szorosan a City mögött végeztek a Vörösök.
Mindezek mögött egy komoly faktor áll: a rotáció.
Az előző szezon rákfenéje volt, hogy az alapcsapat elfáradt, így a szenzációsösz után borzadalmas január–február következett, majd tisztes tavasz. Jürgen Klopp valamelyest mélyítette a keretet, sikeresen beépítette az érkezőket és rengeteget rotált. Nála senki nem változtatott több ponton az előző heti csapathoz képest (átlagosan 3,6 poszton), és nem volt két egymást követő forduló, ahol ugyanaz a kezdő állt volna fel – derül ki az Experimental 361 adataiból. A leggyakrabban pályára küldött csapata is mindössze 143 percet töltött együtt a pályán – azaz még két meccset sem.
Sokat elárul erről a leggyakoribb kezdő tizenegyről, hogy olyanok szerepelnek benne, mint Simon Mignolet, Joe Gomez, Philippe Coutinho vagy Alberto Moreno. Azaz a szezon második, kritikusabb felében még jobban felpörgette a rotációt Klopp (FRISSÍTÉS: igaz, ebben vélhetően a sérüléseknek is volt szerepe). És végülis bejött, mert megcsípte a csapat a BL-indulást érő helyezést, ráadásul a Bajnokok Ligája döntőjéig is elvitézkedte magát.
Az ottani eredménytől függetlenül ez egy meglehetősen sikeres szezon volt, amelyben a korábbiakhoz képest megkérdőjelezhetetlen fejlődést láthattunk.
A következő szezonban a kupákat is komolyan kell vennie Kloppnak — meggyőződésem, hogy a bajnokság és a BL oltárán áldozta be a két sorozatot a német –, ehhez viszont további keretmélyítésre lesz szükség. Naby Keita és Fabinho érkezése jó folyamat kezdete lehet, de mindenképp szükség lesz támadóra és kapusra is. Reméljük a legjobbakat, YNWA!
