Kétkedőkből hívők – a Liverpool bajnoki címéhez
Köszönjük, Jürgen; köszönjük, FSG; és köszönjük nektek is, játékosok, hogy a remek futballt játszó csapatunk végre bajnoki címet ünnepelhet.
Amikor hat évvel ezelőtt a kamaszkori szobám falára festettem a Liverbirdöt az L.F.C. felirattal, majd elköltöztem, még nem is sejtettem, hogy életem első ’Pool bajnoki címét úgy fogom ünnepelni, hogy a festést bámulva potyognak a könnyeim.
Amikor kinevezték Jürgen Kloppot, örömmel fogadtam, de kételkedtem abban, hogy képes lehet megadni nekünk, amire legutóbb még közvetlenül a születésem előtt véget ért szezonban volt példa. Ám Klopp egy korai interjújában azt mondta,
azt szeretné elérni, hogy kétkedőkből hívőkké váljunk (from doubters to believers), azaz képesek legyünk hinni abban, hogy elérhetőek az álmaink.
Már akkor látszott, mennyire illik ehhez a csapathoz, mintha egymáshoz teremtették volna a Liverpoolt és Jürgen Kloppot. A vezetőedző aztán a tulajdonosok támogatása mellett, nekikezdett a csapat teljes átalakításába: minden sokkal profibb és szakmailag megalapozottabb lett (talán a kapusedzőt kivéve, de ezt hagyjuk), az átigazolásaink is jól sikerültek, s olyanokból is kihozta a maximumot, akiket korábban már cserealapnak gondoltunk és nem tartottuk sokra. Az i-re a pontot Alisson és Van Dijk megszerzése tette fel, innentől tényleg világverő csapatunk lett, miközben a tulajdonosok is örülhettek a pénzügyi szempontból sikeres vállalkozásuknak.
A tulajok, Klopp és csapata igazi modern, sikeres klubbá változtatták a korábban sokszor a múltjába révedő, a világfutballal nem mindig lépést tartó Liverpoolt.
A tavalyi szezonban minden összejött: Bajnokok Ligája, rekordpontos bajnoki szezon, épp csak a Manchester City rondított bele az idillbe azzal, hogy két ponttal többet gyűjtött. Azóta behúztuk az Európai Szuperkupát és a Klubvilágbajnokságot is megnyertük, s a bajnokságban pedig példátlan menetelésnek lehettünk szemtanúi. Engem is fellelkesített mindez, befizettem életem első liverpooli útjára, a Palace elleni márciusi meccsre, amelyen behúzhattuk volna a serleget, ám a koronavírus közbeszólt, minderről itt írtam:
A járvány idején tapasztalt bizonytalanság után mindenkit felvillanyoztak a folytatással kapcsolatos hírek, s végül két meccs után valóban meglett a cím, amire harminc éve vártunk.
A LIVERPOOL A PREMIER LEAGUE 2019/2020-AS SZEZONJÁNAK BAJNOKA!
A fél világ várt minderre. Az ellenfelek szurkolói azért, hogy végre legyünk már túl ezen. A semleges futballkedvelők azért, mert látták, hogy ebben a szezonban tényleg abszolút egyeduralkodói voltunk a bajnokságnak. A média azért, mert a Liverpool bajnoki címéhez elképesztő történetek társulnak, amivel hetekre meg lehet tölteni a lapokat, műsorokat.
Mi, Liverpool-drukkerek pedig azért, mert olyan régóta áhítoztunk arra, hogy meglegyen a 19. bajnoki címünk. S most meglett. Köszönjük, Jürgen; köszönjük, FSG; és köszönjük nektek is, játékosok, hogy a remek futballt játszó csapatunk végre bajnoki címet ünnepelhet.
Gerrard azt mondta, ha megszerezzük a serleget, Kloppnak érdemes lenne szobrot állítani az Anfieldnél. Támogatom. Mert ez az ember teljesítette, amit szeretett volna: visszaadta a hitünket. Új aranykort hozott el.
Ha tetszett, a képre kattintva kövesd a blogot a Facebookon is!
