Miért nem szeretjük magunkat videón látni?
Amikor a jelentkezők a videóinterjú applikációnkat használják, leggyakrabban azt a visszajelzést kapjuk, hogy mennyire furcsa érzés számukra kamerán keresztül látni magukat. Mi okozza ezt a kényelmetlen érzést, és hogyan lehet levetkőzni?
Mindannyiunkat tag-eltek már be olyan Facebook fotón, amin alig ismerjük fel magunkat. Ami furcsa: azt gondolnánk, ha bárki ismeri az arcunkat, azok mi magunk vagyunk. De ez az érzés — „így nézek ki a valóságban?” — csak erősödik, amikor videón látjuk viszont magunkat. Miért lepődünk meg ennyire a saját vizuális lenyomatunkon?
A válasz, a tudomány szerint, a tükrökben rejlik. Robert Zajonc már 1968-ban írt a kitettségi elvről, ami szerint sokkal tetszetősebbnek tartjuk azt, amit gyakran látunk. (Ha belegondolunk, ez a fajta kognitív lustaság nagyon jellemző az emberekre: azokat a zenéket preferáljuk, amik más dalokra emlékeztetnek, és a legtöbben nehezen alkalmazkodunk a változáshoz is — az agyunk így próbál energiát spórolni!) Ez a kitettségi elv nem csak, hogy minden kultúrára igaz, de még más fajoknál is megfigyelhető a hatása.
A legtöbben ugyanis az arcunkat tükörben látjuk (ez persze lassan változik a selfie-generációval, de erről majd később). A tükörben látott arcunk lesz a preferált önarcképünk, bár ez nem az az arc, amit a körülöttünk lévő emberek látnak, hiszen a tükörben az arcunk két felét fordítottan látjuk. Így pedig az arc aszimetriái kevésbé látványosak. Viszont ezek az aszimmetriák nem fordulnak meg, amikor képet látunk magunkról, így a képeket — a tükörképhez viszonyítva — saját magunk furcsa verziójaként látjuk. Gyakorlatilag az agyunk egy kicsit összezavarodik, amikor egy képet látunk magunkról, mert nem ehhez van szokva.
A jó hír az, hogy az egyetlen ember, aki szerint vonzóbbak vagyunk a tükörben, mint a fotókon, azok mi magunk vagyunk. Theodore H. Mita és Marshall Dermer tanulmányozták Zajonc kitettségi elvét 1977-ben, és arra jutottak, hogyha bárki más lát egy olyan fotót rólunk, ami a tükörképünknek felel meg, azt kicsit hátborzongatónak fogja találni.
Érdekes lesz látni, hogy mindez hogyan fog változni a Z Generáció szelfizési szokásaival. Egy 2015-ös tanulmány szerint az átlagos milleniál generációba tartozó fiatal élete során több, mint 25 000 fotót fog készíteni magáról. Elképzelhető, hogy az okostelefon-tulajdonos generáció számára nem a tükörben látott arc lesz a legkönnyebben felismerhető, hanem az, amit kiraknak Instagramra.
Amikor videón látjuk magunkat, a hatás még furcsább. A valóságban egyszerűen nem vagyunk tudatában a mimikánk és a gesztusaink milyenségének: tanulmányok, amik azt kutatták, hogy mennyire ismerjük fel a saját mozgásunkat, ha nem látjuk a testünket, nem tudták bizonyítani, hogy a felismerés sikere nem csak a szerencsén múlik-e. Amikor kamerán át látjuk magunkat, az agyunknak nem csak az arcunkkal kapcsolatban kell a kitettségi elvvel megküzdenie, hanem a mozgásunk furcsa valóságával is. Szegény agyunknak ez sok munka, főleg, ha közben arra is koncentrálunk, hogy limitált időn belül értelmes válaszokat adjunk interjú kérdésekre.
Ezek alapján a következő tanácsokat adnánk azoknak, akik videó interjún vesznek részt:
- gyakorold a bemutatkozás a webkamerád előtt — vagy, ha az igazi élményt szeretnéd átélni, összeraktunk egy próbainterjút az applikációnkon belül. Így egy “éles” szituáció gyakorlása közben láthatod magad.
- Most, hogy tudod, hogy a saját fotóidat a kitettségi elv miatt találod furcsának, ezt az előnyödre fordíthatod: kezdj hozzászokni a saját videó-képedhez. Ez sokkal könnyebb, mint amilyennek hangzik (megígérjük). Segíthet, ha egy őszinte baráttal közösen visszanézitek a felvételt.
- a gesztusaid a videó méretéhez képest túlzónak tűnhetnek. Ne aggódj, az, aki nézi majd a videót, tisztában lesz azzal, hogy nem a kezed lóbálod, hanem a videó arányai miatt tűnnek nagynak a gesztusaid.
- Emlékezz, hogy másoknak vonzóbbnak vagy, mint magadnak (csak neked van a fejedben egy tükörkép, amihez viszonyítod magad!).
- készülj előre pár válasszal. Bár minden interjú más lesz, a legtöbb meg fog kérni arra, hogy beszélj magadról, a hobbijaidról, a karrieredről, illetve arról, hogyan oldottál meg bizonyos nehézségeket a munkahelyeden. Ha ezekre már van válaszod, sokkal kevésbé valószínű, hogy lefagynál az interjú közepén.
- ne a negatívumokra koncentrálj. Az első ösztön az, hogy azt nézd, min lehetne javítani, de arra is koncentrálj, hogy mi az, ami már működik.
- ne aggódj a hangod miatt. A hang, amit akkor hallasz, miközben beszélsz, és amit felvételről hallgatsz, különbözni fog, egyszerűen azért, mert beszéd közben a hangod a csontokon és a bőrödön keresztül rezonál. Kognitív disszonanciát tapasztalhatsz, amikor felvételről hallod magad, mert egyszerűen más lesz, mint amihez szoktál, de mások számára teljesen normális lesz.
Az Indivizo egy okos videointerjú és kiválasztás app. Itt gyűjtjük az ötleteinket és gondolatainkat HR, tech és UX témákban.
Hiszünk benne, hogy mindenki tehetség. Több lehetőséget adhatunk nekik videointerjúval arra, hogy megmutassák, milyen nagyszerűek.
