Baumgartner Zoé, Tomka Zsófia: Kommunikáció és intimitás a távkapcsolatokban — A /r/longdistance subreddit közösségének vizsgálata
Milyen elemeknek köszönhető tehát a távkapcsolatok sikere a fizikai távolság ellenére? Hogyan tartható fenn az intimitás ezekben az esetekben, s mennyiben járul hozzá ehhez a Skype, a Facebook chat stb.? Mik az egyes használt kommunikációs csatornák jellemzői, miben térnek el egymástól? Dolgozatunkban ezeket a kérdéseket vizsgáljuk meg távkapcsolati párkapcsolatban élő felek saját beszámolói alapján.
Ahhoz, hogy távkapcsolatokról beszélhessünk, először definiálnunk kell azok fogalmát. Természetesen sokféle meghatározás lehetséges, a földrajzi távolság nagyságának megadásától kezdve a személyes találkozás gyakoriságáig. Mivel azonban mi részben a kommunikáció szempontjából vizsgáljuk ezeket, ezért értelemszerűen az általunk használt definíciót is ennek szemszögéből alkottuk meg.
Mielőtt erre rátérnénk, lássunk két kommunikációtudományi alapfogalmat, amelyekre a definíció összeállítása során szükségünk lesz. Az első: a közvetlen kommunikáció során szemtől szembe, azaz face-to-face történik az interakció a felek között. A második: a közvetett kommunikáció keretében valamilyen médiumon, azaz közvetítő csatornán keresztül történik az interakció (ez a csatorna lehet például levélpapír, telefon, internet stb.).
A távkapcsolat általunk használt definíciója tehát e két fogalom felhasználásával: olyan párkapcsolat, amelyben a feleknek a köztük lévő földrajzi távolságból adódóan csak ritkán vagy egyáltalán nem nyílik módjuk közvetlen (face-to-face) kommunikációra, s emiatt a közvetett kommunikációs formákat használják nagyobb gyakorisággal. Tisztában vagyunk vele, hogy a ritkán kifejezés szubjektív lehet, különböző egyének számára eltérő jelentésekkel bírhat, ezért hozzátesszük: feltétel az is, hogy a résztvevő felek is úgy határozzák meg kapcsolatukat mint távkapcsolatot.
Amennyiben az intimitás forrását a párkapcsolatokban egyedül a közelség hagyományos fogalmával próbáljuk meg magyarázni, nem fogunk tudni racionális indoklást találni a távkapcsolatok létére. Hogyan létezhetne ugyanis olyan intim párkapcsolat, amelyben a felek távol vannak egymástól, ha a távolság éppen hogy kizárja az intimitás meglétét? Pontosan ezért kell különbséget tennünk kapcsolati és földrajzi közelség között (Johnson, Haigh & Becker, 2009).
A Parks & Floyd-féle tipológia alkalmazásával (a kitárulkozás, a segítség és támogatás, a kapcsolat értékére utaló kifejezések, a közös érdeklődés, a kényelem és fesztelenség, az elfogadás, a bizalom, a gyakori interakció, az érzelmet kifejező szóhasználat, a megértés, a kapcsolat hossza, a tanácsadás és véleményalkotás, valamint a tisztelet távkapcsolatban és nem távkapcsolatban élők körében való mérésével) egy kutatás során arra jutottak, hogy a két kapcsolattípus nem a közelség fokában, hanem annak definíciójában különbözik egymástól (Johnson, Haigh & Becker, 2009). Azt mondhatjuk tehát, hogy egy távkapcsolat intimitásának foka megegyezhet egy nem távkapcsolatéval.
Kommunikációs szempontból ezen különbségek a nem face-to-face kommunikációs csatornák felértékelődésében nyilvánulnak meg: az e-mail, a mobiltelefon, az SMS, a „snail mail” (bár ez egyre kevésbé, inkább különleges alkalmakkor használatos), a videóhívás gyakrabban való használata jellemzi ezeket a kapcsolatokat (Dainton & Aylor, 2002). Dainton és Aylor 2002-es tanulmányukban a távkapcsolatok egy lehetséges csoportosítását is megadták: léteznek olyanok, amelyekben időről időre van face-to-face, s olyanok, amelyekben egyáltalán nincsen ilyen kapcsolat.
Érdemes megemlíteni továbbá, hogy az új kommunikációs módok, a CMC, azaz a computer-mediated communication megjelenésével költséghatékonyabb, könnyebben hozzáférhető, gyorsabb lett a nem face-to-face kommunikáció (Aguila, 2011). Ez a jelenség sok szempontból átalakítja a távkapcsolatokat, s mindenféleképpen könnyebbé teszi az intimitás, a kapcsolati közelség kialakítását.
A CMC elterjedése nem csupán a közelség létrejöttét segíti elő, hanem alkalmat ad a partner és a kapcsolat idealizálására, valamint olyan tartalmak közlésére, amilyeneket face-to-face kommunikációban nem lenne lehetséges (Aguila, 2011) jelezni a másik félnek. Ugyanakkor felgyorsítja a kapcsolatok menetét, mivel a földrajzi távolság miatt hamarabb előkerülnek bizonyos problémák, véleménykülönbségek. A hagyományos nem face-to-face kommunikációs csatornákkal összehasonlítva a konfliktusok kibontakozása könnyebbé válik, hiszen a heves viták, veszekedések inkább lehetségesek Skype-on keresztül, mint mondjuk SMS-ben, ahol nem is folyamatos a kommunikáció. A gyakoribb érintkezés miatt könnyebben létrejönnek sajátos szerepek is (pl. ki kezdeményezi a kommunikációt, ki ír, hív többet stb.) (Aguila, 2011).
A fentiek alapján úgy tűnhet, szinte mindent a kommunikáció módja határoz meg. Ennek azonban ellentmond az a megfigyelés, miszerint a partnerek a CMC-ből adódóan inkább érzik úgy, hogy ők irányítanak, s nem a technológia irányítja őket (Aguila, 2011). Például a videóhívások esetében gyakran előforduló „zaj” (azaz például a csúszások, kihagyások hangban, képben) nem csak gátat jelent az érintkezésben, hanem intimitásforrás, vicc forrása is lehet (Rintel, 2013). Mindez cáfolja McLuhan klasszikus, a technológiai determinizmusról alkotott elméletét, s amellett szól, hogy a technológia csupán keretet jelent a kommunikáció szempontjából, amelyet a résztvevők kedvükre töltenek meg tartalommal.
Mindent egybevetve tehát a CMC dinamikus kapcsolatot tesz lehetővé a statikus helyett, s így könnyebb fenntartani az intimitást a távkapcsolatokban (Aguila, 2011).
Kutatásunk során többek között ezekre a kérdésekre is keressük a választ: a CMC fent említett hatásai valóban megvalósulnak a távkapcsolatokban? Mennyiben gát, és mennyiben elősegítő tényező az intimitás megteremtésében a nem face-to-face kommunikáció? Milyen további nehézségek, problémák, illetve pozitívumok foglalkoztatják a partnereket?
A távkapcsolatokban élő párok egyik kommunikációs eszköze a videó chat, amely a kapcsolati körülményektől függetlenül egyedi lehetőséget nyújt az emberek számára, hogy egymás társaságát élvezzék, amely intimitást biztosít, és csökkenti az idealizáció mértékét. Ennek ellenére meg kell küzdeni olyan kihívásokkal és akadályokkal, mint az időzónák eltérése, hang és video minőség, hálózat működése, valamint a valódi fizikai lét hiánya. A párkapcsolatok fenntartása kulcsfontosságú, amelynek legerősebb mutatóeleme a kommunikációval való elégedettség. Az idealizáció csökkentése fontos szempont, mivel a párkapcsolatok harmada három hónapon belül az összeköltözés után véget ér az idealizált kép elmúltával. (Neustaedter & Greenberg, 2011:1–2)
A számítógép által közvetített kommunikációk elérhetősége megváltoztatta a távkapcsolatok természetét. A videó chat rendszer ígéretesnek látszik, mivel hasonlít a face-to-face beszélgetésekhez. A videó chat egyik legnagyobb előnye, az, hogy ottlét érzését biztosítja a feleknek. Másrészt, a videó chatet több órán keresztül is lehet folytatni, ezáltal a mindennapi életüket tudják megosztani az emberek. Egyes párok pragmatikus okból preferálták a videó chat-et, például gyorsabb, mint a számítógépen vagy mobiltelefonon üzenetet írni. A legtöbb esetben a másik embert kívánták látni, és mindennapi életüket megosztani vele. Ezenfelül lehetőség arra, hogy lássák a partner arckifejezéseit és testbeszédét, ezzel csökkentve a félreértéseket. A másik ember érzelmi állapota is látható videón keresztül, ezáltal könnyebb empatizálni vele, ha például fáradt. Arra is használják a videót, hogy új tárgyakat, szerzeményeket mutassanak egymásnak. (Neustaedter & Greenberg, 2011:3–4)
A párok rutint alakítanak ki a videó chat körül, ki mikor elérhető, viszont az időzónáktól függően több vagy kevesebb idő van az együttlétre. Egyes párok átrendezik a napi menetrendjüket vagy az alvásidejüket, hogy képesek legyenek időt tölteni egymással. A közös aktivitásokba beletartozik a mindennapi élet megosztása, közös film- és TV nézés, együttes étkezés, videójáték-élmény megosztása, és az egymás ismerőseivel, családtagjaival való kommunikáció. (Neustaedter & Greenberg, 2011:4–6)
A videó chat elsősorban a résztvevők saját otthonában zajlik le. Ha az illetők nem egyedül laknak, akkor előbb megerősítik a videó chat lehetőségét, hogy mások involválódása nélkül tudják levezetni azt, így nincs zavaró elem. A mobilitásának köszönhetően a laptop a preferált eszköz a videó chat megkezdéséhez, az asztali számítógép háttérbe szorul. (Neustaedter & Greenberg, 2011:6)
Az intimitás kifejezésére több mód van, mint az ölelés és csók imitációja, együtt elalvás és a partnerrel való video beszélgetés ágyban, valamint szexuális aktusok együttes végzése, megosztása. (Neustaedter & Greenberg, 2011:7–9)
Az e-mailezés egy másik fő kommunikációs módszer. Az egyetemisták számára olcsó és kényelmes megoldás, amely lehetővé teszi az aszinkronizált kommunikációt a felek között. A fő kapcsolatfenntartási viselkedések romantikus kapcsolatokban a biztatás, nyitottság, pozitív hozzáállás, szociális hálózatok és levelekre, telefonhívásokra, képeslapokra tett utalások. (Johnson, Haigh, Becker, Craig & Wigley, 2008:391)
Van lehetőség a meglévő módszerek hibridizációjára is, amelyek fizikai tárgyakat kombinálnak a távtechnológiával, erre példa a cubble. A cubble színmegjelenítéssel, rezgéssel és felmelegedéssel továbbítja a felek által közvetített üzenetet. Az ilyen fajta eszközök, technológiák viszont még kevésbé elérhetőek. (Kowalski, Loehmann & Hausen, 2013: 1–2)
John Suler részletesen leírja a szövegbeli kommunikáció mögötti pszichológiát. (Suler, 2004) Az aszinkronizációs kommunikációnál, mint az e-mail, az instant messaging és a fórumbeszélgetések, lehetőség van a reflektálásra, a mondanivalónk és kifejezésmódunk átgondolására. Az írásbeli kommunikációhoz képesség is kell, a rossz írásmód félreértésekhez és konfliktusokhoz vezethet. Az írás stílusa változhat a kapcsolat állapotának, mélységének megfelelően, egymásra hatással van a kettő.
A fizikai visszajelzések hiánya, mint az arckifejezés vagy a hangnem, torzítást eredményezhet a kommunikáció során. Mivel nem vagyunk biztosak abban, mit is értett pontosan a másik személy ezek hiányában, elindul a fantáziánk, olyan értelmet láthatunk a szöveg mögött, ami nem volt szándékolt, esetleg rávetítünk az értelmezésre. Ahogy jobban ismerjük a személyt, annál jobban minimalizálható a torzítás. Különféle fogalmazási technikákkal (pl. smiley-k használata) optimalizálni lehet a kifejezést.
Suler szerint az írásbeli kommunikáció lehet szinkronizált (chat, instant messaging) és aszinkronizált (e-mail, fórumok). Mindkettő módszernek megvan az előnye és a hátránya. Az aszinkronizált kommunikációnál át tudjuk gondolni a mondanivalónkat, nehogy indulatból írjunk valamit hevesen. A felektől függ a kommunikáció sebessége ilyen esetben. A szinkronizált beszélgetés növelheti az intimitást és az összekötöttség érzését, viszont kevesebb időnk van átgondolni gondolatainkat.
Suler kiemeli a diszinhibíció (disinhibition effect) jelenségét. Mivel az interneten az emberek nem face-to-face kommunikálnak, ennek megfelelően elengedik magukat, sokkal nyitottabban kommunikálnak. Vannak, akik úgy viselkednek, ami a valós életben felháborító lenne. Vannak, akik olyan dolgokat árulnak el magukról, amit személyesen nem említenének meg. A láthatatlanság az aszinkronizáció és az elménkben kialakított kép a másik személyről kulcselemek a jelenségben. Viszont nem ez az egyetlen befolyásoló tényező, az emberek személyisége és érzelmei is hatással vannak a kommunikációra.
A beszélgetéseket, e-maileket tárolni, elmenteni lehet, ezzel egy egyedi memóriát lehet kialakítani a kapcsolatról. Az üzeneteket vissza lehet nézni, így a bizonytalan visszaemlékezések elkerülhetők, illetve fontosabb pillanatokat lehet felidézni, újra élvezni, a konfliktuskezelést is segíti az újra áttekintés által. Az üzenettárolási kényszer ember, illetve kapcsolatfüggő, Suler állítása szerint a kevesebb mentés hátterében állhat a kisebb érzelmi kötődés, de az is lehet, hogy az illető szeret a jelenben élni és nem kíván visszaolvasni. A régi üzenetek visszaidézése nagy hatást idézhet elő a partneren, például ő nem emlékezett az adott beszélgetésre, vagy meglepődött, hogy az az adott beszélgetés fontos volt a párja számára, de negatív érzelmeket is előidézhet, főleg ha a másik személy vádolásként veszi elő az idézett tartalmat.
Suler kifejti, hogy az üzeneteket az írás stílussal és formázással lehet testre szabni, ezáltal valamilyen szinten érzékeltethető az illető hangneme, érzelmi állapota. A smiley-k olyan szimbólumok, amelyekkel hangulatot lehet kifejezni, például a J jel boldogságra, barátságra utal, míg a L jellel szomorúságot, csalódottságot lehet érzékeltetni. A mondat végi hangjeleket cifrázni lehet például izgatottság esetén több felkiáltójel a mondat végén. A szöveget formálni lehet vastag vagy dőlt betűkkel, ezáltal kiemelünk szavakat, hangsúlyt teszünk rájuk. Lehet használni betűszavakat is, mint a LOL, avagy laughing out loud (hangosan nevetés).
Ezek alapján láthatjuk, hogy mind az írásbeli, mind a vizuális kommunikáció párkapcsolatokban egyedi hatással vannak a pár számára. Preferenciától és személyiségtől függően más-más csatornák a kedveltebbek. Vannak, akik jobban igénylik a fizikai jelenlétét a másik személyek, mások jobban tudják írásban kifejezni magukat. A távolság nyitottabbá tehet egyeseket a diszinhibíciós hatásnak köszönhetően, másokat jobban szétszakít a távolság, eltávolodnak érzelmileg egymástól. Az elménkben kialakított kép a másik személy idealizációhoz vezethet, amely problémákat okozhat a fizikai egyesülés (házasság, összeköltözés) során.
Mivel a távkapcsolati intimitás és a kommunikáció közötti összefüggések vizsgálatához olyan személyekre volt szükségünk, akik maguk is távkapcsolatban élnek, erről a csoportról kellett valamilyen módon felhasználható adatokat szereznünk. E célra a legalkalmasabb a Reddit nevű közösségi oldal /r/longdistance subredditje volt számunkra, hiszen itt a körülbelül 29 000 fórumtag posztjai rengeteg információval tudtak szolgálni.
Az elmúlt egy hét leggyakrabban upvote-olt posztjait vizsgálva kiderül, hogy azok a threadek a legnépszerűbbek, amelyek pozitív tartalmúak, valamilyen sikerről számolnak be. A 20 legnépszerűbb poszt közül 15 egyértelműen pozitív, 3 semleges, s 2 negatív poszt. A legnagyobb sikernek nem túl meglepő módon az számít, ha egy pár összeházasodik, ezek a leginkább upvote-olt threadek. Népszerűek még a földrajzi távolság végleges megszüntetéséről, az egymás meglátogatásáról vagy a távolból való megajándékozásáról szóló posztok. Abszolút sikernek tehát az mondható, ha valamilyen formában földrajzilag is közel kerülnek egymáshoz a felek.
Ugyanakkor számos olyan alkalom figyelhető meg, amikor a partnerek valamilyen módon hasznukra fordítják a körülményeket (azaz a földrajzi távolságot). Az egyik ilyen tipikus eset az ajándékozás. Gyakran tesznek olyan kreatív gesztusokat, mint például házassági ajánlat weboldal készítésével, a Skype-háttér megváltoztatása születésnapi köszöntésre stb.
Egy másik gyakori jelenség a facebookos emotikonok, valamint úgynevezett „matricák” személyes használata történetmesélésre, intim légkör megteremtésére. Egy erről szóló thread egy ilyen beszélgetést ábrázoló képet tartalmaz például, benne a szöveges viccelődést humoros képek követik, s a posztoló személy a threadben ezt írja a másikról: „I was feeling down and he cheers me up in no time J”.
Az egyik threadben szereplő linket követve egy olyan oldalra jutottunk, amelyen távkapcsolatban élőknek kifejlesztett weboldalakat, mobil alkalmazásokat gyűjtenek össze egy listába. Ezek általában két emberre vannak tervezve, így már önmagában az a tudat, hogy csak a partnerük használja, s rajta keresztül csak vele vannak összekötve, közelségérzetet teremt a felek számára. Ilyen app például a You&Me, a Couple, az Avocado, vagy a Qupid. Amellett, hogy chatelni lehet rajtuk, lehet képeket küldeni, némelyiknek van „let the other know you’re thinking of them” funkciója, amely értesítést küld a másik telefonjára arról, hogy partnere gondol rá stb.
Találtunk továbbá olyan posztokat, amelyek a telefon-, illetve Skype-beszélgetések kialakított rituáléiról szóltak: ezek lehetnek a felek utolsó szavai egymásnak elköszönéskor (például egy közösen látott film egy mondata), vagy az, hogy együtt alszanak el a laptopjuk képernyője előtt. Utóbbi feltűnően gyakori jelenség, a kommentelők szerint ez mindennél jobban megnyugtatja őket, s ilyenkor érzik magukhoz közel a másikat.
Mindez azt mutatja, hogy a partnereknek sikerül kiaknázniuk a nem face-to-face kommunikáció nyújtotta lehetőségeket, sikerül úgymond személyessé tenniük a személytelent, s nem gátként, hanem intimitásforrásként hasznosítani a rendelkezésükre álló eszközöket.
A szógyűjtés segítségével az alábbi szófelhőket hoztuk létre és elemeztük.
Az egyhónapos vizsgálat leghasználtabb szavai (1. ábra) között időhöz kapcsolódó és a kapcsolatokhoz fűződő szavak voltak, mint az idő (time), párkapcsolat (relationship), barátok (friends), látogatás (visit), család (family). A szavakból láthatjuk, hogy az embereket foglalkoztatja a távkapcsolatok megbeszélése és az azzal kapcsolatos témák, illetve tanácskérés.
A teljes subreddit szóvizsgálatánál (2. ábra) előtérbe jönnek a pozitív érzelmeket kifejető szavak, mint a köszönöm (thank), szerelem/szeretet (love), boldog (happy), gratuláció (congratulations), aranyos (cute) és a tök jó (awesome). Összességében azt mondhatjuk, hogy a subreddit pozitív légkörrel rendelkezik, előtérben van az egymás támogatása és meghallgatása.
Végül kíváncsiak voltunk arra, hogy a szószedetből hogyan teljesítettek a kommunikációs csatornák. A teljes subreddit szólistából kiszedtük a kommunikációs csatornákkal kapcsolatosat, majd ezeket is szófelhőként ábrázoltuk. (3. ábra)
A leggyakrabban előforduló szó a Skype volt, emögött átt a hívás (call), a video és a telefon (phone) szavak. A legritkábban előforduló szavak a GMail, Messenger, Twitter és Viber.
A szöveganalízishez olyan módszerre volt szükség, amivel leszedhető a subreddit hozzászólásainak valamennyi szövege. Az egyszerűbben használható Google Script-et választottuk, amelyet Amit Agarwal készített (http://www.labnol.org/internet/web-scraping-reddit/28369/, http://ctrlq.org/code/19600-reddit-scraper-script). Ez a script egy Google Docs táblázatba szedi le a legutóbbi ~1000 hozzászólás címét és annak kezdő bejegyzését, amelyek az úgynevezett self post-oknál a bejegyzést posztoló személy szövege („original post”, OP). A script összesen 990 posztot szedett le címmel, első bejegyzéssel, dátummal és linkkel együtt. A szöveganalízishez felhasználtuk a posztok címét, illetve külön az első bejegyzést is. A bejegyzéseket és a képekhez hozzáfűzött leírásokat meg kellett tisztítani a HTML kódolástól, illetve volt olyan bejegyzés is, amelynek nem volt szöveg tartalma, mert valamilyen oldalra linkeltek (pl. Reddit beszélgetés), vagy értelmezhetetlen volt a tartalom. Így összesen 990 bejegyzés cím és 972 bejegyzés tartalom állt rendelkezésünkre az elemzéshez. (2015. 12. 06. — 2016. 01. 16.) Az elemzéshez az AlchemyAPI AlchemyLanguage API demóját használtuk. (http://www.alchemyapi.com/products/demo/alchemylanguage)
Az AlchemyAPI a megadott szöveg alapján megadja az entitások szentimentjét, kulcsszavakat és azok szentimentjét, hierarchikus taxonómiát, amely témákba sorolja az adott szöveget, fogalmak listáját, a teljes szöveg összesített szentimentjét, a társított szentimentet és lebont szövegeket alany, állítmány, tárgy szintjére, amellyel a főbb fogalmakat ki lehet szűrni (relations). Az analízis eredményei képfájlokként mellékelve vannak.
A poszt címeknél először az entitások eredményét néztük meg. Pozitív szentimentet kapott a New Years/New Year/new year’s eve, Valentine/Valentine day, Skype mint technológia, reddit, Facebook, netflix és PANDORA szavak. Helyek közül NZ (Új-Zéland), Alcatraz Island, Spain, Philippines és Czech Republic. Semleges szentimentet kaptak a vízumok, köztük az UK Visa és K1 Visa, helyek közül London, Anglia (ENGLAND), Európa és India. Az angol legfelsőbb biróság (UK Supreme Court) is megjelenik ebben a kategóriában. Vegyes minősítést kapott az UK, U.S, Christmas Day, Christmas Eve, Skype mint cég. A negatív szentiment értékkel rendelkező szavak alacsony relevanciával rendelkeztek. A legmagasabb relevancia értéket „U.S” (mixed), „Christmas Day” (mixed) és „UK” (mixed) érték el.
A kulcsszavaknál pozitív szentimentet értek el többek között a „successful Long Distance”, „married LDR”, „end date” szavak. Semlegesek a „LDR Survey”, „k1 visa” és „international LDR” szavak. A vegyes szentimentnél inkább a fogalmak jelennek meg, mint tanács (advice), idő (time), repülőtér (airport), látogatás (visit), barát és barátnő (boyfriend/girlfriend). A negatív szentimentet a „LDR fight”, „LDR distorts”, „need advice”, „unhealthy LDR” és „Long time lurker” kapták. A legmagasabb relevanciaértékkel „long distance” (mixed), „long distance relationship” (mixed) és „ldr” (mixed) rendelkezik.
A relációanalízisnél a vízumok, a párkapcsolat vége és a távolság lezárása az utazás és a látogatások jelennek meg.
Az összes original post elemzés már más képet mutat a címekhez képest. Entitások közül pozitív az UK, Las Vegas, NYC, Alcatraz Island és Vancouver. Az entitás lista kb. felét a semlegesek teszik ki, ezek az idővel kapcsolatos kifejezések (2 weeks, 6 months, 13 months, five years, 2 years). Főként országok és városok szerepelnek még itt, mint France, India, America, Europe. Vegyes szentimentet kapott a Facebook, Valentine, LDR, „partner” és Canada. Végül negatív szentiment a Skype mint cég, „break up”, Amazon, Christmas és „social media”. A legmagasabb relevancia értéket kimagaslóan a LDR (mixed) szó érte el, ezután kisebb mértékben a partner (mixed), Valentine (mixed) és „break up” (negative) szavak.
A kulcsszavaknál pozitív szentimentű a munkával kapcsolatos szavak (time job/new job/ job hunt/hard work), a „long distance” és „long distance relationships”, valamint a „little gift box/care”. Semleges a „LDR girlfriend”, „state fees” és „life long friends”. A vegyes és negatív szentimentű szavak itt nagy mértékben jelennek meg, a lista felét töltik ki együtt. Vegyesek: „family”, „country”, „relationship”, „advice”, „boyfriend”, „girlfriend”, „time”. Negatívak: „Long time lurker”, „shipping time”, „end date”, „incredibly long time”. Legmagasabb relevancia értékű a „time” (mixed), „things” (mixed) és „boyfriend” (mixed) szavak.
A relációanalízis tevékenységeket, a távkapcsolat létét, munkával kapcsolatos mondatokat emel ki.
A leghasználtabb szavak listázásával, valamint azok szentimentjének elemzésével mélyebb képet kapunk arról, hogy milyen témák foglalkoztatják a távkapcsolatok tagjait, és ezekről hogyan vélekednek. A távkapcsolatok nehézségei miatt az egymás támogatása, segítése kiemelkedő fontosságú, hiszen a fizikai távolság mellett a szokásos párkapcsolati nehézségekkel is meg kell birkózni a pároknak. A /r/longdistance körében a Skype látszik a leghasználtabb kommunikációs csatornának, amelynek oka lehet az, hogy Skype-on keresztül lehet video chat-et, hívást folytatni, vagy sima írásbeli beszélgetést.
A szövegelemzés megmutatta, hogy a szavak gyakoriságuk mellett milyen kontextusban hangoznak el. Az entitáselemzésnél a karácsony vegyessége magyarázható azzal, hogy a szöveggyűjtés a téli ünnepeket is magába foglalta, valamint ilyenkor a pároknak meg kell birkózni azzal, hogy esetleg nem a párukkal együtt töltik ezeket a napokat. A Skype értékelései származhatnak a Skype technikai gondjaiból (hívásszakadás, video szakadás, rossz minőség), a „break up” szakítás pedig legtöbb esetben negatív esemény a párok számára.
A kulcsszavak elemzése alapján azt mondhatjuk, hogy az emberek pozitívan beszélnek a távkapcsolatról, a vegyesség magyarázható a párkapcsolati problémák megtárgyalásával, illetve a vízumok, az iskola és a tanácskérés a nehézségek az emberek életében. Az „unhealthy LDR”, „LDR distorts” és „LDR fight” szavak joggal negatív szentimentűek, hiszen a veszekedés és az egészségtelen kapcsolatok nem fognak pozitívumként előkerülni. A „long time lurker” negatív értéke összefügghet azzal, hogy a felhasználók passzívan követik a subredditet addig, amíg a kapcsolatuk nem szakad meg, ilyenkor elköszönnek a közösségtől és lejelentkeznek a követési listáról. Azt is láthatjuk, hogy a poszt címek elemzése elég korlátozott eredményt ad, a szöveg elemzése annál hatásosabb.
Számos olyan módszer létezik, amellyel a távkapcsolatban élő felek megteremthetik a földrajzi távolságot áthidaló kapcsolati közelséget. Minden kommunikációs csatorna esetében találtunk ilyet, sokszor igen kreatív megoldások születnek az intimitás megőrzésére. Ezek az eredmények azt igazolják, hogy az emberek képesek saját céljaik érdekében alakítani a kommunikációs csatornák funkcióit, akár még működésüket is.
Az elemzések segítségével továbbá betekintést nyerhettünk a távkapcsolati párok gondolataiba. Habár léteznek inkább felhasználóbarát módszerek az adatok gyűjtésére, a mélyebb, erősebb módszerek Reddit API és PRAW ismeretet igényelnek, ami gátat szabhat a beavatkozás-mentes kutatásoknak. A szófelhők és szentiment analízis irányt ad a subreddit fő témáira, valamint az ezekről alkotott véleményükről. A vizsgálatot kérdőívezéssel is lehet kombinálni a mélyebb ismeretek elnyeréséért, például demográfiai adatok megismerése vagy a távkapcsolatok körülményei, mint a párok közötti távolság.
Hivatkozások
Aguila, A. P. N. (2011). Living long-distance relationships through computer-mediated communication. Social Science Diliman, 5(1&2).
Dainton, M., & Aylor, B. (2002). Patterns of communication channel use in the maintenance of long‐distance relationships. Communication Research Reports, 19(2), 118–129.
Johnson, A. J., Haigh, M. M., Becker, J. A., Craig, E. A., & Wigley, S. (2008) College Students’ Use of Relational Management Strategies in Email in Long-Distance and Geographically Close Relationships. In Journal of Computer‐Mediated Communication, 13(2), 381–404.
Johnson, A. J., Haigh, M. M., Craig, E. A., & Becker, J. A. (2009). Relational closeness: Comparing undergraduate college students’ geographically close and long‐distance friendships. Personal relationships, 16(4), 631–646.
Kowalski, R., Loehmann, S., & Hausen, D. (2013) cubble: A Multi-Device Hybrid Approach Supporting Communication in Long-Distance Relationships. In Proceedings of the 7th International Conference on Tangible, Embedded and Embodied Interaction (pp. 201–204). ACM.
Neustaedter, C. & Greenberg, S. (2012) Intimacy in Long-Distance Relationships over Video Chat. In Proceedings of the SIGCHI Conference on Human Factors in Computing Systems (pp. 753–762). ACM.
Rintel, S. (2013). Video calling in long-distance relationships: The opportunistic use of audio/video distortions as a relational resource. The Electronic Journal of Communication/La Revue Electronic de Communication (Special issue on Videoconferencing in practice: 21st century challenges), 23(1).
Suler, J.R. (2004). The psychology of text relationships. http://users.rider.edu/~suler/psycyber/emailrel.html (Hozzáférés ideje: 2016. 01. 17.)
Suler, J.R. (2004). The psychology of text relationships. http://users.rider.edu/~suler/psycyber/psytextrel.html (Hozzáférés ideje: 2016. 01. 17.)
