Iványi Péter: A stigma megjelenése az online térben
az Apey and the Pea zenekarra adott reakciókon keresztül

Published in

Like / Share

9 min readApr 25, 2018

„Nem árulhatja pólóit a metálzenekar Kecskeméten, mert egy helyi politikus szerint sátánisták”[1]

„Sátán a zsinagógában? Így trappolt bele a politika egy rockkoncertbe”[2]

Ilyen és ehhez hasonló című cikkek jelentek meg 2017. szeptemberének végén az online magyar mainstream médiában, minden nagyobb hírportálon. Az Apey and the Pea underground metálzenekar ezen a módon szerzett először széleskörű ismertséget. A 2009-ben alapult budapesti trió Facebook-oldalát jelenleg[3] 9291-en like-olják, zenéjüket hallgatva egyértelműen érezhető, hogy egy szűkebb szubkultúrát szolgálnak ki, ezzel egyáltalán nem sorolhatók a mainstream álltal ismert zenekarok közé. A Google Trends[4] alkalmazásban rákeresve a zenekar nevére látható is, hogy 2017 szeptemberének végén jelentősen megugrott a keresések népszerűsége, ennek a csúcspontnak a nagysága még jobban érzékelhető, ha az elmúlt öt év kereséseit vizsgáljuk a szolgáltatás segítségével.

A megnövekedett érdeklődést az váltotta ki — ahogyan a fent idézett címek is mutatják — hogy egy helyi képviselő hatására a zenekar kecskeméti koncertjén a helyszín döntéshozói megtiltották a zenekarnak a pólók, CD-k, és egyéb termékek árusítását, mivel azok okkult és „sátánista” elemeket tartalmaznak, illetve a zenekar is ezeket az értékeket képviseli. A zenekar ezektől elhatárolódott azzal védekezve, hogy gyakran ironikusan művészeti okokból használják az okkult

jelképeket[5]. A mainstream médiában nevük mégis a sátánizmussal kapcsolatban jelent meg. Mivel Magyarországon a kereszténység a leginkább elterjedt vallás[6], emiatt az eset nem is maradt visszhang nélkül.

Érdekes kérdés, hogy milyen reakciókat vált ki az emberekből egy viszonylag nem mindennap megjelenő téma, emellett korántsem ez az első eset, hogy rock- és metálzenekarokat sátánistának bélyegeznek (pl.: Black Sabbath, AC/DC, The Rolling Stones) Írásomban azt vizsgálom, hogy a jelen esetben az online térben megfigyelhető-e a stigmatizáció a zenekar tagjai iránt, az embereknek milyen reakciója volt a hirtelen viszonylag szűk perifériáról sokkal szélesebb körbe kerülő, alapvetően megosztó témáról. Azt vizsgálom, hogy egy adott oldal alá átlagosan hány komment érkezett, ezeket milyen tematika mentén lehet csoportosítani, milyen különböző hozzáállásbeli és magatartásformák jellennek meg ezekben.

Goffman szerint[7], ha valakinek megkülönböztető tulajdonsága van a többséggel szemben, és ez a tulajdonság a többég szemében negatív értelmű, diszkreditáló hatású, akkor ez a tulajdonság stigmatizálhatja a hordozóját. Ez a tulajdonság — maga a stigma — nem feltétlen csak testen megjelenő látszólagos, külső tulajdonság lehet. Goffman három különböző stigma-típust különböztet meg: a testi fogyatékosságot és torzulást; a egyén jellemében észrevehető gyengeséget — ide sorolja például az alkoholizmust, drogfüggőséget — ; végül harmadikként a „törzsi stigmákat”, ahova a faji, nemzeti és vallási hovatartozásból adódó stigmákat sorolja. Jelen helyzetben a harmadik csoportba sorolhatjuk az esetünkben megjelenő stigmát, hisz vallási stigmáról beszélhetünk. Az ő elmélete alapján szeretném vizsgálni a stigma megjelenését az online felületeken.

A kutatás menete

A következőkben a témában megjelent különböző cikkek alatti, kommenteket vizsgálom. Elsősorban a Facebook közösségi oldalon lévő megjegyzésekre vagyok kíváncsi, de mivel a különböző cikkek alatt különböző mennyiségű komment született (pl. Index.hu cikke alá a Facebook-on 74 komment, a hvg.hu cikke alá 13), ezért ott, ahol jelentősen kevesebb komment érkezett, ha az oldalon belül van kommentelési lehetőség, akkor a weblaphoz érkezett hozzászólásokat is hozzávettem (így a HVG-n még 29 megjegyzés került bele a mintába). Fontos megemlítenem, hogy nem minden mintába bekerült cikknek sikerült megtalálnom a Facebook-ra kirakott linkjét, viszont ebben az esetben weboldalon való kommentelési lehetőség legtöbbször a Facebook-al egybekötött volt, azon keresztül lehetett csak hozzászólni a témához. A minta kiválasztása során igyekeztem minél nagyobb spektrumot lefedni, így mind bal és jobb oldali médiumok alatti hozzászólások bekerültek a mintába. Legtöbb komment az Index.hu-n megjelent cikk alá érkezett, itt 74 hozzászólás született, valamennyi a Facebook-on. A legkevesebb komment a Magyar Nemzet Online honlapján érkezett, itt összesen hárman szóltak hozzá a témához. A mintába a következő oldalak cikkei alá írt hozzászólások kerültek be: index.hu[8], HVG[9] (itt az weboldalon megjelent kommentek is), 24.hu[10] (itt a konkrét Facebookposztot nem találtam meg, de a weblapon volt lehetőség Facebook-on keresztül történő hozzászólásra), Hír TV[11], mno.hu[12] (itt sajnos a Facebook-posztot szintén nem sikerült megtalálnom), PestiSracok.hu[13], 888.hu (ide is bekerült a weblapon megjelent kommentek)[14]. A cikkeket két csoportba osztottam politikai beállítottság terén: baloldali beállítottságú oldalon megjelent cikkek (index.hu, HVG, 24.hu), és jobboldali beállítottságú oldalon megjelent cikkek (Hír TV, mno.hu, PestiSracok.hu, 888.hu). Azért került a mintába több jobboldali cikk, mert a baloldali oldalak alatti cikkeken sokkal több hozzászólás született a témában. A cikkeket úgy választottam ki, hogy a Google keresőmotorjába beírtam „Apey and the Pea Kecskemét” kifejezést, majd a keresőmotor alapján legrelevánsabbnak számító esetről való tudósításokból igyekeztem véletlenszerűen válogatni úgy, hogy minél szélesebb spektrumú képet kapjak. Az így kapott mintából kizártam a rock és metálzenével foglalkozó oldalakat (Hammerworld, Lángoló Gitárok Blog, Nuskull.hu) és azokat a cikkeket, amik az eset utáni történésekkel foglalkoznak (zenekar válaszreakciója, velük készített interjúk). Az előbbit azért, mivel ezek alatt leginkább a zenekar rajongóinak kommentjei jelentek meg, az utóbbit pedig azért, mert nagyon kevés komment érkezett ezekre az esetről tudósító cikkekhez képest. Ezt követően végigolvastam a mintában szereplő cikkek kommentjeit, és elemeztem őket.

A kommentek elemzése

Politikai kommentek:

A kommentek elemzése folyamán az első tapasztalatom az volt, hogy meglepően sok komment pusztán a politikával foglalkozik, viszonylag kevés figyelmet szentelve a történéseknek. Ezek a magyarországi aktuálpolitikával foglalkoznak, sokszor hosszabb kommentláncolatokban kifejtve ütköztetik a hozzászólók véleményeiket, előfordul, hogy ez hevesen, nem épp a legszebb stílusban történik — van, hogy antiszemitizmus is megjelenik a hozzászólások tartalmában. Ezek a típusú kommentek az oldalak politikai beállítottságától függetlenül jelen vannak, de a jobboldali portálok esetében nagyobb arányban fordulnak elő. Ide sorolhatjuk azon kommentelőket, akik az esetet elindító helyi képviselőt hibáztatják.

Stigmatizáló kommentek:

Ezek a kommentek bizonyítják, hogy a stigma megjelenik az online térben.
Ám sokkal kevesebb fordult elő belőlük, mint első ránézésre várhatnánk. Ennek ellenére számuk továbbra sem elhanyagolható:

„(…) zene?” :)
Ráadásul sátánista..ostoba ótvar. *********
Úgyhogy a jobbikos képviselő jól tette hogy nem engedte fellépni ezeket a gyökér ****** zombikat.” B. Sz. Zs.

„Ezeket a sátánista drogos senkiket miért nem lehet letíltani ?” Cs. Sz.

„Felnőtt emberek vagyunk, el tudjuk dönteni hagyjuk-e magunkat befolyásolni vagy sem.”-mindaddig amíg azzal semmit nem ártunk a másik embernek,egy sátánista,nem a másik ember segítésére specializálódik.Mi van akkor ha sátánista?Akkor bűnöző,és ártalmas a társadalomra,és veszélyes embertársaira,a tinidzsereknek nem felnőni és majd kigyógyulni kell,hanem meg kell előzni,hogy egy ilyen borzalmas útra lépjenek,amivel nem csak másnak,hanem maguknak is ártanak.” S.C.

Egyes kommentek igyekeznek a zenekar védekezését cáfolni, sokszor semmisnek, vagy csak egyszerű kifogásnak tekintik azt.

„ezek a jelképek egy “szubkúltúra” jelképei…hm..nem is tudtam..ezek kifejezettem sátánista jelképek hiába magyarázkodik…akik ezt használják azok pedig sátánisták..” K. M.

Ezek a kommentek jóval nagyobb esetben jelennek meg jobboldali hírportálokon, és a kommentelők a Facebook-profiljuk alapján nagyobbrészt a nyugdíjas korosztályhoz sorolhatók. Ezek a hozzászólások, megjegyzések sok esetben negatív felhangúak, kicsinyítőnek minősíthetők, és általánosítanak. A kommentelő mindig érezteti azt, hogy elítéli a stigmatizáltat, romlottnak, veszélyesnek tekinti az ő általa elfogadott normalitással szemben.

“kérésem arra irányult, hogy a koncertet ne szervezzék meg, mert az egyrészről sérti a keresztény hívők érzékenységét, másrészről pedig társadalomellenes” Társadalomellenes… TÁRSADALOMELLENES! TÁRSADALOM…. ELLENES!!!
Bocsánat, még egyszer le kell írnom: társadalomellenes!” I. F.

A jobboldali beállítottságú oldalaknál, ahol érezhető, hogy a cikk alapvetően a zenekar mellett áll ki, voltak kommentelők, akik ezt sérelmezték, legtöbbször politikai fogásnak tekintették.
A már fentebb idézett B. Sz. Zs. így fogalmazta meg ezt a fenntartását:

„Túl kéne már lépni azon a szellemi homokozón hogy csak mert Orbáénnal szemben álló erő lép valamit rögtön bíráljuk..”

Valamint K. G. hozzászólása:

„Azt hittem ez egy jobbos konzervatív oldal. Én se szeretem a Jobbikot, de a kecskefejes sátánistakodás akkor is a nyugatot elemésztő liberális métely egyik tünete, ergo nem hiszem, hogy támogatásra szorul.”

A zenekart védő kommentek:

A stigma megjelenése mellett megjelennek a zenekart védő kommentelők. Ezeknek a hozzászólóknak egy része érezhetően a zenekar rajongóiból állnak, illetve ugyanabból a szubkultúrából érkező emberek. Ők gyakran hoznak referenciákat a metálzene szubkultúrájából, és más zenekarokkal történt példákat:

„Mayhem[15] Csihar Attilával. Az befért volna:))))” Z.

„Akinek nem tetszik, ne menjen a koncertre! Ennyire egyszerű. (…)” Sz. Z.

Ők a kisebbség a zenekart védő kommentelők közt, körülbelül egyenlő arányban fordulnak elő minden cikk alatt.

Az emberek nagyobb része, akik a zenekart védik, a vallásszabadságot hozzák fel, illetve előkerül a megjegyzések közt több esetben a rendszerváltás előtti időszak, és az akkor betiltott zenekarokhoz hasonlítják a történteket, miközben megdöbbenésüket fejezik ki azzal kapcsolatban, hogy mindez most történik.

„Mi van akkor, ha sátánisták? Demokrácia van nem? Felnőtt emberek vagyunk, el tudjuk dönteni hagyjuk-e magunkat befolyásolni vagy sem.” E. V.

„2010-ben hogy merült fel?” T. T.

A zenekart védő kommentek közt megfigyelhető az a csoport, akiknek tagjait Goffman „bölcseknek”[16] nevezi. Ők azok, akik, bár „nem hordják magukon” a stigmát, de ismerik a stigmatizáltak helyzetét, együttéreznek velük, a stigmával rendelkezőknek nem kell szégyenkeznie előttük, ők egyfajta tiszteletbeli stigmával rendelkeznek. Itt is észrevehető ilyesfajta magatartás, mely jelen esetben legtöbbször az ateista nézőpontokból érződik ki a legjobban:

„belém pedig a keresztények gázolnak, mert mindig kerülgetnem kell a templomaikat” O. K.

„Ha korlátozza valaki a vallást, az alaptörvényekbe/elvekbe ütközik… de erôltetni… azzal ugye semmi gond :/ Ugyanannyi létjogosultsága van egy ilyen koncertnek, mint egy misének” egy másik O. K.

A zenekart védő kommentek kategóriájába tartozók Facebook-profiljuk alapján sokkal fiatalabb korosztályba sorolhatók, mint a stigmatizáló kommentelők. Az ő kommentjeik sokkal nagyobb arányban fordulnak elő a baloldali beállítottságú cikkek alatt.

Egyéb kommentek:

Ebbe a kategóriába az egyéb motivációjú hozzászólásokat soroltam. Ez a legkisebb kategória, ide kerültek a vicceskedő és szarkasztikus kommentek, mint például az „Egymillióan a sátánista black sabbath magyarországi koncertje ellen” Facebook-oldal kommentjei, ami az oldalra való rákkantintás után egyértelműen egy szarkasztikus oldal benyomását kelti. Emellett ide soroltam azokat a kommenteket, amik a zenekar reklámozásának céljából születtek (például linkeket tartalmaztak a zenekar zenéjéhez), és azokat melyek azt feszegették, milyen jó ingyenreklámot szerzett a zenekar.

Összegzés

Írásomban bemutattam, milyen kommentek jelennek meg egy underground metál zenekar hirtelen; botrányhoz köthető mainstream médiába való betörése kapcsán. A kommentek elemzése után arra jutottam, hogy a dolgozat alapjául szolgáló esemény az emberekből megosztó reakciókat váltott ki. Megjelenik a stigmatizáció a kommentek közt. Ez elsősorban jobboldali beállítottságú portálokra íródott cikkek alatt történik és túlnyomó többségben az idősebb korosztály tagjaihoz köthető. Ezek a kommentek sokszor lekezelők voltak, emellett szinte mindegyik támadó hangnemben íródott, a szerző gyakran egyértelművé tette, hogy nem tartozik a stigmatizált csoporthoz, és mélységesen elítéli azt.
Ezzel egyidejűleg voltak a zenekart védő kommentek, melyek inkább a baloldali beállítottságú oldalak alatt jelentek meg, a hozzászólók nagy része fiatalabb korosztályból került ki. Itt voltak olyan kommentelők akiknek a hozzáállásán érződött, hogy bár nem stigmatizáltak, de átérzik a zenekar helyzetét. Ők gyakran a keresztény vallás iránt fogalmaztak meg kritikákat. Nagy létszámban jelentek meg emellett a pusztán politikai motivációjú kommentek, melyekről nem gondoltam a dolgozat megírásának kezdetekor, hogy a számuk ekkora lesz — körülbelül a kommentek fele. Ezeknek a stílusa sokszor lekezelő volt, a kommentek gyakran előítéleteken alapultak, és heves vitákat is kiváltottak a kommentelők közt.
A kommentek elemzésén keresztül láthatjuk, hogy a stigma jelen van az online térben is, az emberek hangot adnak véleményüknek, a stigmatizáció jelen van a kommentek közt az, aki szociális identitását bármilyen formában is társadalmi normákkal szemben határozza meg, potenciálisan stigmával bélyegezheti meg, stigmatizálhatja a társadalom.

Felhasznált források:

Erving Goffman, Erving (1963). Stigma and Social Identity. Englewood Cliffs: Prentice-Hall

KSH (2011). Népszámlálás.

Interjú Áron „Apey” Andrással az azonnali.hu weblapon:
http://azonnali.hu/cikk/apey-the-pea-nem-vagyunk-satanistak-es-nem-hatralunk-meg-a-kecskemeti-jobbikos-elol

444.hu-n megjelent cikk:
https://444.hu/2017/09/20/nem-arulhatja-poloit-a-metalzenekar-kecskemeten-mert-a-egy-helyi-politikus-szerint-satanistak

hvg.hu-n megjelent cikk:
http://hvg.hu/kultura/20170920_Satan_a_zsinagogaban_Igy_trappolt_bele_a_politika_egy_rockkoncertbe

A következő linkek alá érkezett kommentek kerültek elemzésre:

Index.hu facebook poszt:
https://www.facebook.com/Indexhu/posts/1739354692764495

HVG facebook poszt:
https://www.facebook.com/hvghu/posts/10156771733638532

HVG cikk:

http://hvg.hu/kultura/20170920_Satan_a_zsinagogaban_Igy_trappolt_bele_a_politika_egy_rockkoncertbe

24.hu cikk:
https://24.hu/kultura/2017/09/20/politikus-miatt-nem-arulhat-polot-egy-metalzenekar-kecskemeten/