Máté Zita — Papp Virág: A társadalmi nemek tanulmánya képzés megítélése
Kutatási kérdések
Kutatásunk során három kérdésre kerestük a választ a társadalmi nemek tanulmánya képzés, vagy — ahogy a médiában elhíresült — genderszak kapcsán. Arra voltunk kíváncsiak, hogy egy bizonyos kiugró időszakban milyen a top öt hírportálnak és az ezeken kommentelő embereknek a hozzáállása a képzéshez. Megnéztük mind a cikkekben, mind a hozzászólásokban, hogy milyen pozitív és negatív érveket fogalmaznak meg a képzéssel kapcsolatban, és ezek alapján azt reméltük, hogy valamilyen csoportokba tudjuk rendezni a domaineket, illetve kommentelőiket. Kutatásunkhoz a SentiOne, webes szöveganalitikai platformot használtuk.[1]
A kutatás menete
Kulcsszavaink[2] és azok említésének száma alapján meghatároztuk a kiugró időszakot.
Az utolsó három évben a 2018. augusztus 8-tól 20-ig tartó időszakban mondható a genderszak a legnépszerűbbnek a közösségi médiában. Ebben az időintervallumban a top említéseket generáló hírportálok a következők voltak: 888.hu, hvg.hu, 444.hu, mandiner.hu, kuruc.info.
Összesen 1310 említést kaptunk és ezeket végig elemeztük. Külön profilokat hoztunk létre az összes hírportálnak, hogy összehasonlíthatóvá váljanak. A cikkeket felcímkéztük téma, hozzáállás és a szak mellett illetve ellen felhozott érvek alapján. A kiugró időszak alapján feltételeztük, hogy a téma a szak megszüntetése körül fog forogni, de ha valamelyik cikk másról szólt, azt az ’egyéb’ kategóriába raktuk, jelöltük. A hozzáállást pozitívnak, semlegesnek valamint negatívnak jelöltük a cikkek hangvétele alapján. A hozzászólásoknál csak az érveket címkéztük fel, mivel sentiment alapján meg tudtuk állapítani egy-egy kommentelő hozzáállását — ha ezt a program rosszul jelölte, átállítottuk.
Érvek jelölésének kialakítása
Kutatásunknál azt a kérdést vetettük fel, hogy az egyes cikkekben és hozzászólásokban milyen pozitív és negatív érvek jelennek meg a szak mellett, illetve ellene. Éppen ezért, ha például olyan hozzászólással találkoztunk, amelyik szerint „a szakról sokan írják, hogy áltudomány, pedig nem az”, ebben az esetben az áltudomány és a tudomány tag-eket is jelöltük nála, mivel mindkét érvet megemlíti.
A kommentek és cikkek elemzésénél kezdetben minden egyes megjelenő érvet felcímkéztünk. Később, mikor már csak ismétlődést tapasztaltunk, a meglévő érveket csoportokra bontottuk, és egy-egy gyűjtőfogalom alá vettük az azonos, vagy hasonló irányba mutató érveket. Ezt követően pedig már csak ezekkel a gyűjtőfogalmakkal dolgoztunk.
A képzés mellett megjelenő érvek
A képzés mellett felhozott érveket öt fő kategóriába soroltuk:
1. A genderszak tudomány:
· a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság által engedélyezett volt maga a szak
2. A képzés hasznos a társadalom számára:
· a szak hasznos szemléletmódot ad
· a végzettségre van munkaerőpiaci kereslet
3. Fontos társadalmi kérdéseket feszeget a szak
4. Nő és férfi közötti egyenlőségről szól a szak, ami fontos kérdés
5. Alacsony népszaporulat problematikájával foglalkozik
A képzés ellen felhozott érvek
A képzés ellen felhozott érveket hét fő csoportba tudtuk rendezni:
1. Áltudomány:
· Az egyenlőség létrehozása politikai cél
· A gender egy ideológia és nem tudomány
2. Hagyományos női, férfi szerepek, családkép fontosságának hangsúlyozása:
· A gender szak nem a hagyományos családot veszi védelmébe
· az egyenlőtlenség természetesebb az egyenlőségnél
· Az interszexualitás az degeneráció
· a szak a magyar családok elleni merénylet
3. A képzés nem létező problémákat feszeget:
· A nők nincsenek elnyomva
· Nem létezik olyan, hogy “társadalmi nem” — csak biológiai létezik!
4. Kevés hallgató, oktató, kevés érintett személy:
· Képzés keveseket érint, társadalom szűk, marginális csoportját érinti
5. A képzés nem hasznos a társadalom számára:
· A képzésen nem oktatnak releváns tárgyakat
· A képzés egyenlő a feminizmussal és ezért veszélyes
· Nem viszi előre a társadalmat
· Nem képvisel túl nagy értéket a szak
· Nincs direkt gazdasági haszna a képzésnek
· Nincs igény a végzettségre a munkaerőpiacon
6. Keresztény értékrend:
· keresztény értékrenddel nem fér össze
7. Soros:
· Soros egyetemek támogatják csak a genderszakot
Miért ez a kiugró időszak?
Ezt úgy kívántuk megválaszolni, hogy megnéztük, mi az a téma, ami a sok említést generálta. Ezért címkéztük fel, hogy az egyes cikkek milyen témában íródtak. Azt találtuk, hogy a cikkek döntő többsége mindegyik domain esetében a genderszak megszüntetésének problémakörét járta körbe.
Cikkek
Hogyan csoportosíthatók a hírportálok?
A hírportálokat két csoportba tudtuk besorolni:
- döntően negatív vélemény a szakról
- döntően pozitív, illetve semleges hozzáállás a szakhoz
Döntően negatív vélemény a szakról
A döntően negatív véleményű portáloknak a 888, a kuruc.info, illetve a mandiner bizonyultak.
Top érvek és tendenciák
888
A 888 esetében az öt leggyakoribb érv között csak negatívak szerepelnek. Ezek közül legtöbbször az az érv jelenik meg, hogy a képzés „áltudomány” (29%), a második helyen pedig holtversenyben az áll, hogy „a képzés nem hasznos a társadalom számára” (17%), valamint, hogy „kevés a hallgató, oktató, kevés az érintett személy” (17%).
Kuruc.info
A kuruc.info esetében érdekes módon a leggyakrabban megjelenő érvek pozitívak. A cikkek 20%-ában megjelenik, hogy „a gender szak tudomány”, valamint szintén 20%-ában az, hogy „a szak fontos társadalmi kérdéseket feszeget”. A negatív érvek pedig csak ezt követően jelentkeznek.
Mandiner
A mandiner esetében az első három helyen csak negatív érvek szerepelnek. Leggyakoribb érv az, hogy a képzés „áltudomány” (23%), ezt követi az, hogy „a képzés nem hasznos a társadalom számára” (18%), majd a „hagyományos szerepek és családkép hangsúlyozása” (11%). A negyedik helyen holtversenyben fellelhetünk egy negatív és egy pozitív érvet is.
Döntően pozitív, illetve semleges hozzáállás a szakhoz
Döntően pozitív, vagy semleges hozzáállású hírportálnak a hvg, illetve a 444 bizonyultak.
444
A 444 esetében a leggyakoribb érv az, hogy „a képzés nem hasznos a társadalom számára” (24%). Majd ezt a második helyen holtversenyben (12%) két negatív érv, és három pozitív követi. A negatív érvek közé tartozik, hogy a szak „áltudomány”, valamint, hogy a „keresztény értékrenddel nem fér össze”. A pozitív érvek között pedig az áltudomány ellentéte „a gender szak tudomány” címke található meg, illetve, hogy a szak „a női és férfi egyenlőségről szól”, valamint, hogy „az alacsony népszaporulat problematikájával foglalkozik”. A 444-nél tehát a leggyakoribb érvek között három negatív és három pozitív érv is megjelenik.
HVG
A HVG esetében a két leggyakoribb érv pozitív. Az első, hogy „a gender szak tudomány” (19%), majd ezt követi az, hogy a képzés „nő és férfi közötti egyenlőségről szól, ami fontos kérdés” (13%). A harmadik helyen ezeket két negatív címke követi. Az, hogy a képzés „áltudomány”, valamint, hogy „nem hasznos a társadalom számára”, 12–12%-al. A HVG esetében tehát a négy legnagyobb gyakoriságú címkék közül kettő pozitív, illetve kettő negatív.
Top 5 érv összehasonlítása domainenként, illetve konklúzió
A negatív érveket szemlélve a legfontosabb és legérdekesebb jelenségek a következők. Az, hogy a képzés „áltudomány”, valamint, hogy „a képzés nem hasznos a társadalom számára”, mindegyik hírportál esetében megjelenik a leggyakoribb öt érv között. A 888, a mandiner és a 444 esetében ezek a két legnagyobb gyakoriságú érvek között megtalálhatóak. Az, hogy a szak a „keresztény értékrenddel nem egyeztethető össze”, a kuruc.info és a 444 esetében is megjelenik, a Sorosra való hivatkozás azonban csak az előbbire jellemző a portálok között.
A pozitív érvek esetében az, hogy „a genderszak tudomány” csupán a 888 és a mandiner esetében nem jelenik meg az öt leggyakoribb érv között, a HVG-n, és érdekes módon a kuruc.info-n a leggyakrabban megjelenő érv. Az, hogy a képzés „fontos társadalmi kérdéseket feszeget” csak a HVG-nél és a kuruc.info-nál jelenik meg, utóbbinál viszont a leggyakrabban megjelenő érvek között található. Az az érv, hogy „a képzés hasznos a társadalom számára” csupán a mandiner esetében jelentkezik a leggyakoribb 5 érv között, sőt a 444, illetve a kuruc.info és a 888 esetében sem merült fel ez az érv (0%), így a legkevesebb gyakorisággal rendelkező címkék között van. Az, hogy az „alacsony népszaporulat problematikájával foglalkozik a szak” egyedül a 444 esetében jelenik meg, ott viszont a második leggyakoribb érvek között található (12%).
Pozitív és negatív érvek megoszlása
A gender szakhoz negatívan hozzáálló domain-eknél a következőképpen alakul az érvek megoszlása. A 888 és a mandiner esetében a negatív érvek dominálnak, míg a pozitív érvek megjelenése relatíve alacsony. A 888 esetében 86% a negatív vélemények aránya, a mandiner esetében pedig 72%. A kuruc.info esetében pedig a negatív és pozitív érvek azonos gyakorisággal fordulnak elő (50–50%). Ez azt jelentheti, hogy a kuruc.info esetében jellemzőbb az, hogy pozitív érveket cáfolnak meg, és nem csak negatív érveket sorakoztatnak fel.
A gender szakhoz semlegesen vagy pozitívan hozzáálló hírportálok esetében pedig a HVG-nél a felmerülő érvek többsége pozitív (58%), azonban számos negatív érv is előkerül (42%). Míg a 444 esetében érdekes módon a negatív érvek gyakorisága (66%) meghaladja a pozitív érvekét (36%). Ennek az lehet a magyarázata, hogy a hírportál cikkein sokszor felhozzák a gender studies elleni negatív érveket, majd kifejezik, hogy ők ezzel nem értenek egyet, de nem hoznak fel ellenérvet.
Fontos konklúzió tehát, hogy a domain-ek mindegyike felhoz negatív és pozitív érveket is.
Kommentek
Hozzászólások összehasonlítása felhozott érvek szerint
888
A 888-on kommentelők fő érvei a genderszak ellen szóltak, ezek közül a két legfontosabb „A képzés nem hasznos a társadalom számára” 27%-kal és az „áltudomány” 24%-kal, ezek együttesen az érvek gyakoriságának több mint az 50%-át teszik ki.
kuruc.info
A kuruc.info kommentelőire még inkább jellemző, hogy negatív érveket hoznak fel, ezek között a két legfontosabbnak ugyanazok bizonyulnak, mint a 888 hozzászólóinál, csak fordított sorrendben és más megoszlásban. Az „áltudomány” 49%-ot tesz ki, „A képzés nem hasznos a társadalom számára” pedig 37%-ot a teljes megoszlásból, így ezek összesített gyakorisága majdnem eléri a 90%-ot.
mandiner
Ugyanaz mondható el a mandiner kommentelőiről, mint a kuruc.info hozzászólóiról, csak itt még jelentős negatív érvként megjelenik a „Hagyományos női, férfi szerepek, családkép fontossága” 17%-kal.
444
A 444 kommentelőinél gyakoriságban nagyjából fej-fej mellett jelennek meg egymást követően az egymást cáfoló érvek. Ennek eredményeként a leggyakoribb érv itt is az „áltudomány” 24%-kal, de rögtön mögötte feljön „A genderszak tudomány” érv 22%-kal.
HVG
A HVG-n kommentelők az elsők, akiknél második leggyakoribb érvként megjelenik a „Nő és férfi közötti egyenlőségről szól a szak, ami fontos kérdés” 18%-kal, de köztük is a leggyakrabban felhozott érv az „áltudomány” 26%-kal.
A hozzászólásokban megjelenő érvekről általában
Összeségében elmondható, hogy a 888-ot leszámítva minden hírportál kommentelői között a legmagasabb arányban megjelenő érv az „áltudomány”. A 888-on, a kuruc.info-n és a mandineren kommentelők két legfőbb érve a társadalmi nemek tanulmánya szak ellen, hogy nem tudományos, és hogy a képzés gazdaságilag nem hasznos a társadalom számára — a két érv aránya összesítve mindegyik esetben 50% fölött van, tehát a negatív érvek elnyomják a pozitív érvek arányát. A pozitív érvek aránya a kuruc.info-n kommentelők között 4%, a mandineren 13%, a 888-on pedig 31%.
A HVG-n kommentelőknél magasabb a pozitív érvek gyakorisága (57%), mint a negatív érveké, de ezek nagyjából egálban vannak, ugyanez mondható el a 444-es kommentelőkről (54%).
Példák a két leggyakoribb érvre a két legtöbb említést generáló hírportál hozzászólói között — a 888-on és a HVG-n
Az „áltudomány” megjelenése
A kommentelők hasonlóan csoportosíthatók, mint a hírportálok cikkeinek írói. Többségében negatív hozzáállást tanúsítanak a 888, a mandiner és kuruc.info hozzászólói és többségében pozitív vagy semleges hozzáállást a HVG és a 444 kommentelői. Érdekes lehet még, hogy a HVG hozzászólóinál a negatív hozzáállás a pozitívhoz viszonyítva magasabb értéket mutat — tehát, ha a semleges hozzáállást figyelmen kívül hagyjuk.
Genderszakhoz való hozzáállás és nemi megoszlás
Ezen a ponton minden kutatási kérdésünket megválaszoltuk, viszont még egy érdekességet szeretnénk megmutatni:
A 444, a 888 és a HVG kommentelőinek összeségéről elmondható, hogy többségében férfiak. A 444 és a HVG a hozzászólóinál, ha megnézzük a sentimentet nemekre bontva, látszik, hogy a nők jóval magasabb arányban ítélik meg pozitívan a genderszakot, mint a férfiak, sőt a férfiaknál, noha nagyjából egyenlő arányban van a pozitív és negatív hozzáállás, mégis a negatív kommentelők aránya magasabb. A 888-nál mindkét nemnél jóval magasabb a genderszakot negatívan megítélők aránya, sőt látszólag a nők negatívabban vélekednek a szakról, ugyanakkor az is igaz, hogy feltűnően alacsony a női kommentelők aránya.
A kuruc.info és a mandiner esetében nem volt értelme nemi megoszlásról beszélni, mert az előbbinél a kommentelők 100%-a férfi volt, az utóbbinál a program nem tudta megítélni a hozzászólók nemét.
Összegzés
Kutatásunkban megmutattuk, hogy egy bizonyos kiugró időszakban a top hírportálok, és azok hozzászólói, hogyan ítélték meg a társadalmi nemek tanulmánya szakot, hogy milyen érveket hoztak fel a szak ellen, illetve mellette. Ezek alapján mind a kommentelőket, mind a hírportálokat két csoportba tudtuk osztani: egy többségében semleges és pozitív hozzáállást tanúsítóra, valamint egy többségében negatívra.
Érdekességként ábrázoltuk a hozzászólók nemi megoszlását, és az így kialakult különbségeket a két nem között a szakhoz való hozzáállás tekintetében.
[1] A SentiOne (www.sentione.hu) teljes Európát lefedő, 30 nyelven beszélő és webes szöveganalitikán alapuló social listening szoftvere kulcsszavas keresés alapján, valós időben vagy akár 3 évre visszamenően figyeli, indexálja és elemzi az internetes fórumokon, blogokon, weboldalakon és közösségi média csatornákon közzétett publikus szöveges tartalmak minden típusát, melyek önmagukban vagy kontextusukban tartalmazzák a felhasználó által már előre definiált és a platformra felvitt kulcskifejezések bármelyikét. A releváns tartalmakat, kvantitatív kutatás céljából és ezt megkönnyítendő, különböző fókuszpontok és kutatási paraméterek mentén rendezi össze, melyeket interaktív grafikonokon ábrázol. A kvalitatív mélyelemzéseket is támogató módszertani, technológiai felépítés pedig biztosítja a kutatáshoz kapcsolódó összes indexált tartalom, poszt, komment, cikk és említés egyenként történő elemzésének és kategorizálásának lehetőségét is.
[2] „társadalmi nemek tanulmánya”, társadalmi AND nemek AND tanulmánya, genderszak*, gender AND studies, gender AND szak, genderstudies* — content onlyval dolgoztunk, hogy ne kapjunk túl sok irreleváns említést
