Sipiczki Levente: Hogyan hat a növekedő népszerűség a rasszista mémekre? Avagy hogyan változtak rasszizmus témájú mémek az elmúlt 5 évben
Mik is a mémek?
A mém, mint fogalom először Richard Dawkins The Selfish Gene (1976) c. könyvében jelent meg. Dawkins a mémet olyan kulturális egységként definiálta, amely a génekhez hasonlóan, emberről-emberre terjed egymás imitálásával, utánzásával. Ez a definíció annak ellenére, hogy az internet elterjedése előtt keletkezett, tökéletesen megállja a helyét a mai mémek világában is.
InJeong Yoon (2016) Why is it not Just a Joke? című cikkében vizsgálja a rasszizmus témájú mémeket felépítésük és a rasszizmushoz való hozzáállásuk szempontjából. Az egyes mémek jelentését és a készítőik célját elemzi cikkében. Kutatásában arra törekszik, hogy kiderítse lehetséges lenne-e az, hogy a fiatalok a mémek segítségével ismerjenek meg egyes társadalmi problémákat az oktatásban. Jelen kutatás átemel egyes Yoon által definiált, mémekben megjelenő rasszizmus fajtákat, amelyeknek „népszerűségét” összeveti a régebbi és a mai mémek közt.
Limor Shifman 2012-es, An Anatomy of a You Tube Meme című könyvében (2012) a YouTube videómegosztó platformon terjedő mémeket vizsgálta. Azt tudtuk, hogy a mémek videóként is megjelenhetnek, terjedhetnek. Ez nagyon hasonlít a tömegek közt elterjedt, népszerű úgynevezett „viral” videókra. A legnagyobb különbség a két jelenség közt az, hogy míg a viral videók többnyire változatlanul terjednek és jutnak el mindenkihez és válnak ismertté, a mémek lényege, hogy folyamatosan változnak. Bárki, aki ismeri a témát és szeretné a saját verzióját elkészíteni egy mémből, az megteheti.
A kutatás szempontjából fontos fogalom továbbá a rasszizmus. Andorka Rudolf (1997) rasszizmusnak nevezi azt a felfogást, amely szerint az a faj, amelyhez az adott ember tartozik, vagy pontosabban, amelyhez tatozónak vallja magát, magasabb rendű, mint a többi faj, pl. intelligensebb, erkölcsibb stb. Jelen kutatás a mémekben megjelenő rasszizmust csoportokra választja és külön magyarázza azokat.
Mik a mémek ma?
A mém elnevezés az internetes felhasználók körében kezdetben az olyan képeket, videókat és egyén multimédiás jelenségeket jelentett, amelyek humoruk forrásaként a befogadó valamely előzetes ismeretét ragadták meg és helyezték azt új kontextusba. Ezzel egy új humorkoncepciót hoznak létre, amely valahol egy utalás vagy idézet felismerése, és egy mindennapi vicc között elhelyezkedő érzést ébreszt a befogadóban. Az alábbi kutatás csak kép-formájú mémekkel foglalkozik.
Azonban az évek alatt az interneten emberről-emberre terjedtek és az egyes humor orientált weboldalak és alkotók a növekedő igényt látva több és több embernek szerették volna érthetővé tenni az általuk készített képeket. Ezáltal a hasonló „képviccek” folyamatosan csökkenő előzetes ismeretre támaszkodtak, míg eljutottak arra a szintre, hogy napjainkban sokan bármilyen az interneten megjelenő humorforrást mémnek neveznek.
A mémekben megjelenő embercsoportok
A rasszista mémekben számtalan különböző módon besorolható embercsoport megjelenik. Ezeket 3 csoportra osztottam: etnikai csoport (pl. afroamerikaiak), egy adott vallás hívői (pl. muszlim vallásúak) vagy egy adott országból származó emberek (pl. olaszok). A csoportbeosztás azonban nem mindig lehet egyértelmű. Több számottevő kivételre figyelhetünk fel, pl. a zsidóságra vagy a muszlim vallásúakra (akik adott esetben etnikailag arabokként szerepelnek), akik helyenként vallási csoportként jelennek meg, máshol etnikai csoportként.
A 100 képből álló minta alapján, amelyet a 9gag.com és memecenter.com weboldalakról gyűjtöttem, a különböző kategóriákba kerülő képek száma nem változott jelentősen a 2012-es és 2017-es képcsoport közt.
Az eltérő időben keletkezett képek 3 kategóriába való besorolása után elmondhatjuk, hogy a 2013 előtt készült mémek több mint 90%-a az egyes etnikai csoportok tagjait veszi célba. Ezen belül pedig 88%-ban az afroamerikaiakat és 6–7%-ban az ázsiaiakat. Ez a csoport a 2017 után készült képeken 78%-ra csökken, viszont a csoporton belüli megoszlás marad közel azonos a 2013-as eloszlással: 88%-ban afroamerikaiak, 6%-ban ázsiaiak a célpontok. A csökkenés oka a muszlimokat célzó képek számának (ha nem is jelentős) növekedése. Míg a korábban készült képek közt a számuk jelentéktelen, a 2017 után készült képek közt az afroamerikaiak után a legtöbbet említett embercsoporttá léptek elő.
Az afroamerikaiak az egész mintában túlnyomó többségben szerepelnek bármely más csoporthoz képest. Ennek valószínűsíthető oka, hogy az általam mintavételre használt weboldalak angol nyelvű mémeket tartalmaznak és a felhasználók közti kommunikáció is angolul történik, ezért lehetséges, hogy a készítők magas százalékban angolszász területekről származtak, ahol a legszámottevőbb kisebbség az afroamerikaiak csoportja. Míg a jellemzően európai kisebbségek (pl. cigányok) egyáltalán nem tűntek elő a mintában. Azonban a készítők nemzetisége nem volt elérhető számomra, így ezt nem tudom adatokkal alátámasztani.
A muszlimokról készült képek feltűnése magyarázható az iszlám állam betörésével a nyugati médiába és az annak nevében elkövetett terrorcselekmények növekedésével. További hatást gyakorolhat a készítőkre az arab világból, az ott dúló fegyveres konfliktusok hatására, a nyugati világba bevándorlók ugrásszerű megnövekedése az elmúlt pár évben.
Sok csoport megjelenik még mémekben kisebb gyakorisággal, mint az előbb említettek és a számuk nem változott jelentősen a 2012-es és 2017-es képek közt. A mintában megjelent ilyen csoportok a zsidók, indiaiak, mexikóiak, fehérek és az olaszok.
Mémek témái az embercsoportokon belül
Miután az előző rész tisztázta, milyen gyakorisággal veszik célba a mémek a különböző embercsoportokat a mintában, ebben a fejezetben a képek konkrét témáit vizsgálom, csoportokra lebontva.
Az afroamerikaiakról készült mémek nemcsak a leggyakoribbak, hanem a legtöbb különböző témát is felvonultatók. Két szorosan összefüggő és gyakoriságban is számottevő megjelenő téma a bűnözés és a rendőrséggel való konfliktusok.
Az ilyen képek közel minden egyes esetben egyszerűen azonosítják az afroamerikaiakat a bűnözéssel (legtöbbször a lopással), vagy az elítéltekkel/börtönlakókkal.
Az afroamerikaiak rendőrökkel való gyakori konfliktusait alapul használó képek, általában inkább a rendőröket támadják az afroamerikaiak ellen elkövetett felesleges erőszak alkalmazásáért.
Három szintén összefüggő, hasonlóan gyakori téma az afroamerikaiak evéssel kapcsolatos szokásait és preferenciáit veszi alapul. Ezek közül 2 sztereotípia: az afroamerikaiak szeretetik a rántott csirkét és a görögdinnyét, míg a harmadik az afrikai éhezésből űz gúnyt.
Az utolsó két még gyakran megjelenő téma az afroamerikaiak normáknak ellentmondó viselkedése a saját, vagy mások családjával. Ennek a témának a legtöbbször megjelenő példája, hogy amikor egy afroamerikai férfi apa lenne ahelyett, hogy megállapodna, és családos emberré válna, inkább elmenekül és otthagyja a gyermekét és az anyát. Az utolsó még nagy számban előforduló téma az afroamerikaiak azonosítása a kisebb társadalmi státuszú emberekkel.(analfabetizmus, rabszolgaság, munkanélküliség).
Az összességében második legnagyobb gyakorisággal megjelenő embercsoport az ázsiaiak. A róluk készült mémek két nagy téma köré csoportosíthatóak: az integráció nehézségei, illetve a kinézeti és kulturális különbségek a többségi társadalomhoz képest. A leggyakoribb téma ezen belül az ázsiai konyha kifigurázása, legfőképp az állítás, hogy az ázsiaiak kutyát és macskát esznek, ami a nyugati társadalmakban elfogadhatatlan lenne. Sok kép alapul arra, hogy az ázsiaiak megszokhatatlanul különböznek. Ide értendők az ázsiai nevek kifigurázása, az állítás, hogy mind hasonló kinézetűek, és más alakúak a szemeik. Gyakori még a szóvicc kategóriában megjelenő tipikus ázsiai akcentus kifigurázása.
Továbbá számomra érdekes eredmény volt, hogy az ázsiai emberekről fenntartott egyik legismertebb sztereotípia, a gyenge vezetési képességeik, egyáltalán nem jelentek meg a mintában. Ráadásul a minta összeállítása során sem és egyéb mémek közti kutakodásaim során sem futottam össze ilyen témájú képekkel a weboldalakon, amelyekről a többi mémet gyűjtöttem. Ezt azért találtam meglepőnek, mert a különböző sztereotípiákból eredő humort felhasználó televíziós sorozatokban (pl. Family Guy, South Park) ez egy nagyon gyakori téma.
A muszlimokról készült mémek annak ellenére, hogy 2017 után már számban a második leggyakoribbak, egyetlen témát fednek le. Ez a téma a muszlimok azonosítása a terroristákkal, vallási fanatikusokkal és bombás merényletek elkövetőivel.
A kisebb gyakorisággal megjelenő csoportok többnyire egy-egy kategóriába sorolhatók. Ezek gyakorisági sorrendben:
A zsidókról készült mémek őket, mint zsugori embereket állítják be, akik bármire igényt tartanak, aminek ára nincs. Megjelennek még náci témájú képeken, amelyek viccként állítják be a holokauszt tragédiáját. Mi több, sokszor kártevő állatokkal, rovarokkal azonosítják őket.
A mexikóiakat a mémek illegális bevándorlónak; a fehéreket nácinak vagy rabszolgatartónak; az olaszokat, mint hangoskodó és mindig ugyanúgy gesztikuláló embereket; és az indiaiakat, mint csak ügyfélszolgálatban dolgozókat állítják be. Ezek a csoportok nagyon alacsony számban fordulnak elő, a mintában mindössze 1–1 példa volt az egyes esetekre.
Kapcsolatteremtés a befogadóval
Ha a mintában szereplő mémeket alapkoncepciójuk alapján elemezzük, két csoportra lehetünk figyelmesek. A klasszikus mémek, mint azt korábban említettük, a befogadó valamilyen előzetes ismeretére támaszkodnak, így ha a befogadó rendelkezik az adott mém megértéséhez szükséges ismerettel, akkor értheti meg teljességében a készítő üzenetét. Ezeket az előzetes ismereteket elemeztem a mintában, majd csoportokra osztottam, hogy megérthessem általában mi az, ami szükséges egy mém megértéséhez.
A szükséges ismeretek két csoportja a popkultúrára való utalások és az általános alapműveltség — vagy esetünkben, a különböző rasszista témájú sztereotípiák és egyes csoportokkal gyakran azonosított szerepek ismerete.
Az első csoport a popkultúra különböző aspektusait felhasználó mémeknek főbb példái: filmekre, sorozatokra, videójátékokra és különböző módon híressé vált személyekre (sportolók, zenészek, politikusok stb.) utalások. Ebbe a kategóriába sorolhatók még a különböző „mém-trendek”-et követő képek. Ezek általában egy szituációt vagy folyamatot testesítenek meg és kis időbefektetéssel variálhatók. Néhány példa: Egy szituációhoz való gyors alkalmazkodás:
Valaki egy olyan dolgot ajánl, amiért még a csatornába is bemásznánk:
Egy termék, amihez annyira szeretnénk hozzájutni, hogy valakinek odaszórjuk a pénzünket azért, hogy azonnal a miénk lehessen:
Ezek a trendek megjelenésük után futótűzként terjednek, ugyanis lehetőséget adnak a már elhasznált vagy elsütött viccek (a mi esetünkben sztereotípiák) újrahasznosítására. Mind a három fenti képen látszik, hogy nincs csattanó, kiszámíthatatlanság, már láttuk vagy hallottuk ezerszer az adott vicceket és témákat és valahogy mégis népszerűséget értek el. Ezeknél a mémeknél nagyon jellemző, hogy a készítőnek nincs kész ötlete a szövegre, hanem a képből vagy trendből indul ki és alkot mellé egy olyan szöveget, ami illik az adott képhez. Azonban gyors terjedésük és egyszerű készítésük eredményeként, amilyen hirtelen előtűnnek, általában olyan hirtelen le is cseng a népszerűségük.
A második csoport képei nem támaszkodnak konkrét személyek vagy multimédiás cikkek ismeretére. Ezeket a mémeket sokkal többen be tudják fogadni, hiszen megértésükhöz általában egy-egy téma vagy sztereotípia alapszintű ismerete is elég. Így ezek között a képek között nem jellemző a hasonló felépítés. Ezek a mémek úgy is előfordulhatnak, hogy először szöveg formában jelentek meg és a készítő csak szeretne egy a témába illő képet melléjük rendelni.
A mémek felépítése
A mémek felépítése nem csak a klasszikus (kép+2 sor szöveg) formában jelenik meg, mint azt már az eddig hozott példákból lehetett látni. Vannak olyan mémek, amelyek csak egy gondolatnyi szöveggel operálnak a kép mellett. Ez a szöveg általában vagy egy szituációt ír le (pl 13.14.kép), vagy egy címet ad a képnek, ezzel utat mutatva nekünk, hogy mire koncentráljunk, amikor a képet nézzük (pl. 9.kép).
Egy másik kategória az, amikor az adott képhez nincs is szükség szövegre annak megértéséhez. Ezek a képek általában tartalmaznak valamilyen formájú szöveget magán a képen, de külön kategóriát alkotnak, hiszen a készítő nem tett hozzá semmit a képhez, csupán megosztotta azt. Ezek a képek legtöbbször furcsa, szokatlan vagy egyszerűen rosszul kivitelezett jelenségeket ábrázolnak. Lehet ez egy vicces alakú felhő, rosszul megvalósított építészeti megoldás vagy vicces szituáció emberek közt (15.kép).
Szintén különálló kategóriát alkotnak az olyan képek, amelyek egy kép vagy már kész mémre reagáló felhasználók képhez fűzött kommentjeire fektetik a hangsúlyt. Ez lehet a szóban forgó kép szokatlan értelmezése, fokozása, hasonló szituáció leírása vagy a képpel való egyetértés vagy egyet nem értés(16.kép).
Külön kategóriát alkotnak az összevágott mémek. Ide azokat a képeket soroljuk, amelyek olyan részt tartalmaznak, amely szándékosan láthatóan van rászerkesztve az adott képre, ezzel utalva egy másik témára, trendre, csoportra vagy konkrét személyre. Ezek a képek egy olyan szituációra koncentrálnak általában, amelyben könnyen eldönthető, hogy egy „mindennapi ember” mit tenne. Ellentétben a képre odaszerkesztett személlyel, aki valami különlegeset cselekedne (12.kép).
Az utolsó felépítési fajta az előző fejezetben leírt mém-trendek. Ezek az adott trendtől függően bármelyik másik kategóriába tartozhatnának, nincsenek felépítési szabályaik mindegyik különbözik, ezért egy külön csoportot alkotnak.
A rasszizmus különböző fajtái
InJeong Yoon korábban említett Why is it not just a joke? c. tanulmányához (2016) hasonlóan a képekben megjelenő rasszista gondolkodást csoportokra lehet osztani:
A legnagyobb csoportok a mintában:
A megtestesült rasszizmus, amely a kép által célzott csoportot máshogy kezeli, azonosítja egy szereppel a származása alapján. Ez a csoport egyértelműen a legkárosabb az összes közül. Ezek a mémek terjesztik azt a gondolkodást, hogy a különböző embercsoportok tagjai teljesen különböznek tőlünk és máshogy kellene őket kezelnünk, mint valaki mást, aki nem tagja az adott csoportnak. Az ilyen gondolkodás konfliktusokat szülhet az emberek között és félelmet vagy agresszív viselkedést válthat ki az adott csoport tagjai ellen.
A sztereotípiák kategóriába azok a képek kerültek, amelyek az adott csoporttal kapcsolatos előzetes ismeretre, vagy feltételezésre alapoznak a témájukkal. Ezek sokkal kevésbé erőszakosak, mint az előző csoportba tartozó képek. Legnagyobb arányban ártatlan témákról szól, mint pl. az étkezési szokások vagy kedvelt sportok. Ebben a csoportban is találni olyan témákkal, amelyek ellenérzések kiváltására alkalmasak, pl. a mexikóiak illegális bevándorlóként való kezelése vagy attól való félelem, hogy az ázsiai szomszédunk megeszi a házi kedvencünket. Azonban a sztereotípia alapú humor legtöbbször arra alapoz, hogy a befogadó nem fogja komolyan venni, amit lát és tudja, hogy a kijelentések komikus hatás céljával el vannak túlozva.
Az utolsó kategória a rasszista gondolkodás kigúnyolása, amely tisztán rasszizmus-ellenes üzenetet próbál átadni úgy, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy némely kijelentés, cselekedet vagy szabály mennyire helytelen. Ennek a csoportnak egy alcsoportja, amely külön említésre méltó: a rendőrségi brutalitás, amely nem kizárólag, de legtöbbször afroamerikaiakkal kapcsolatos mémekben jelenik meg. Ezek általában nem az adott csoportok ellen szólnak, hanem a rendőrök által alkalmazott legtöbbször felesleges agresszivitásra hívják fel a figyelmet vagy állítják azt be viccként. Ez az alcsoport a kigúnyolás csoport több mint 50%-át teszi ki.
A minta korábbi felében legnagyobb, 42%-os gyakorisággal a sztereotípia alapú humor jelenik meg, a megtestesült rasszizmus 26%-al és a rasszista-ellenes gondolkodás 16%-ban. Itt láthatjuk, hogy a sztereotípia alapú humor nem túlnyomóan, de a legnépszerűbb kategória a rasszizmus témájú mémek közt. A megtestesült rasszizmus és a gúnyűzés a rasszista gondolkodásból két számottevő csoport, a többi elenyészően alacsony gyakoriságot mutat.
Ez azonban jelentősen megváltozik, ha a minta 2017-es felét vizsgáljuk. A megtestesült rasszizmus témájú képek gyakorisága ugrásszerűen 2,5-szörösére nő, így alkotva a minta ezen felének 66%-át. A sztereotípiák 16%-ra, a gúnyűzés pedig 10%-ra csökken. A három legnagyobb csoport a minta 84%-a helyett a későbbi képek közt már a 92%-ot alkotja, azaz a kisebb csoportok szinte teljesen eltűntek. Emellett az arányok teljesen felborultak a minta másik feléhez képest. A legnagyobb kategória ezúttal kétszer akkora elemszámmal jelenik meg, mint az összes többi kategória együtt.
Fontos tudni, hogy a 100 kép az adott oldalak (memecenter,9gag) populáris vagy top oldaláról került a mintába, ami azt jelenti, hogy ezek a számok azokat a mémeket mutatják, amelyeket a többi felhasználó nagyon gyakran pozitívan értékelt.
Fontos befolyásoló tényező lehet még az adott oldalak látogatottsága. A memecenter esetében a „top” oldal posztjainak átlagos pozitív szavazatai a 2013 előtti számnak kettő-háromszorosát kapják 2017-ben, a 9gag esetében pedig öt-tízszeresét. A két főcsoport készítési időpont szerinti szétválasztásának célja az volt, hogy egy az idő előrehaladtával kialakuló folyamat vagy jelenség tűnjön elő.
Így a minta vizsgálatával megtudtuk, hogy annak ellenére, hogy a mémekben megjelenő témák és embercsoportok csak kisebb változáson mentek keresztül, az oldalak regisztrált felhasználóit 2017-ben jobban értékelik a durvább, megtestesült rasszizmusból merítő mémek.
Ennek oka nagy valószínűséggel az adott oldalak ugrásszerűen megnőtt népszerűsége. Az oldalakat manapság sokkal többen látogatják, ezáltal sokkal többen próbálják ki magukat a mémkészítésben.
Így a folyamatosan óriási számban készülő mémek között nehezebb olyat alkotni, amely kitűnik a többi közül és eljuthat a populáris képek közé. Ezért folyamodhatnak a készítők olyan témákhoz, amelyek, ha nem is mindig váltanak ki egyetértést a befogadóban, valamilyen erős érzelmet biztosan. Ezáltal többen foglalkoznak az emberek az ilyen mémekkel, többen szólnak hozzá, többen szavaznak és így még több felhasználóhoz jutnak el, így egyre növelve az esélyt arra, hogy az adott mém eljut a legnépszerűbbek közé.
Ennek az elméletnek adatokkal való alátámasztásához több információra lenne szükség a mintához felhasznált oldalak algoritmusairól. Ha meg tudnánk határozni, milyen folyamatok során,kerülnek az egyes képek az oldalak „népszerű” oldalaira, ahol több felhasználóhoz jutnak el a képek, akkor a kutatást bővíthetnénk annak érdekében, hogy a mémek népszerűségében bekövetkező változást okokkal is alá tudjuk támasztani. A minta méretének bővítése is hasznos információkra deríthet fényt, mint pl. a kisebb csoportok (amelyekre mindössze 1–2 példa jutott a mintában) összehasonlítása vagy a megbízhatóság növelése.
Irodalom:
Dawkins, Richard (1976). The selfish gene. Oxford, England: Oxford University Press.
Yoon, InJeong (2016). Why is it not just a joke? Analysis on Internet Memes Associated with Racism and Hidden Ideology of Colorblindness. Journal of Cultural Research in Art Education 33: 92–123.
Shifman, Limor (2012). An Anatomy of a You Tube Meme. New Media and Society 14 (2): 188–200.
Andorka Rudolf és Gyurgyák János (1997). Bevezetés a szociológiába. Budapest: Osiris.
