Amikor a Jobbik menekültbarátabb a Fidesznél
Az Abszurdisztán jelző talán elcsépelt, közhelyes és túlhasznált, de ha a tradicionális politikai választóvonalakat nézzük, Magyarország abszolút megérdemli azt.
Magyarország Alaptörvényének hetedik módosítása a Fidesz egyik legelső törvényjavaslata volt, amit az újonnan felállt Országgyűlés elé terjesztett. A javaslat olyan, közjogi változásokkal egyébként aligha bíró módosítókat tartalmaz, mint például: “ (1) Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be. Idegen állampolgár — ide nem értve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket — Magyarország területén a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet. A kérelem előterjesztése és elbírálása feltételeinek alapvető szabályait sarkalatos törvény határozza meg.” Mint ahogyan azt a fent linkelt elemzés is alaposan körüljárja, a betelepítés, mint olyan, eddig is illegális volt, és eddig sem írhatta felül az EU-s jog a magyar Alaptörvényt. Tehát a módosító retorikai elemeknél többet a bevándorlás tekintetében nem módosít a magyar jogrendszeren, viszont a Fidesz szimbolikus politikai krédójának tekinthető kérdést beemeli az Alaptörvénybe. Azonban nem a Fidesz az egyetlen, aki módosító javaslatot nyújtott be az Alaptörvényhez.
A Volner János és Gyöngyösi Márton Jobbikos képviselők által jegyzett módosító javaslat pedig meglepő, legalábbis abban a radikális jobboldali értelemben, ahogy a Jobbik néhány évvel ezelőtt még önmagát definiálta.
Az egyik kevésbé váratlan, azonban annál furfangosabb módosító egy trükkös javaslat, ami már a 2016-ban felmerült Alaptörvény módosítási kísérletkor is előbújt az akkor még Vona Gábor vezette párt kreatív stúdiójából. Ez nem más, mint a betelepítési kötvények, vagyis a magyar állampolgárság adásvételének Alaptörvényben rögzített jogellenessége. A módosító ezt a következőképpen fogalmazza meg: „(1) Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be. Idegen állampolgár — ide nem értve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket — Magyarország területén a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet . A kérelem előterjesztése és elbírálása feltételeinek alapvető szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
(eddig tehát a Fideszével megegyező a javaslat, és most következik a csavar)
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelmen alapuló jog anyagi ellenszolgáltatásért nem szerezhető.”
Ami azonban meglepő, hogy mi nem szerepel a Jobbikos módosítóban. A Fideszes javaslat a következő bekezdést emelné be az Alaptörvénybe: “(4) (…) Nem jogosult menedékjogra az a nem magyar állampolgár, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve.” Tehát, hogy a veszélytelen harmadik országon (nem Magyarországon és nem EU tagországon) keresztül érkezett menekülteket nem illeti meg a menedékjog. Ez a rendelkezés vélhetően azért került bele a módosítóba, hogy a Szerbián keresztül Magyarországra érkező menedékkérőket ne kelljen elbírálnia a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak. Ugyanakkor a kitétel a Jobbikos módosítóból hiányzik.
Az utóbbi években mind az EU, mind Németország policy szinten elkezdett olyan országokat biztonságosnak minősíteni, mint például Afganisztán, annak érdekében, hogy az onnan érkezőket ne kelljen pozitív elbírálásban részesítenie. Ennek fényében a Jobbik Alaptörvény módosító javaslata egészen puhának tekinthető egy radikális jobboldali párttól megszokotthoz képest.
