2050-ben már nem lesz ENVIENTA,…
A backcasting találkozó első napja a Budapesti Corvinus Egyetemen
Már az első nap végén úgy éreztem, hogy erre a találkozóra rég szükség lett volna. Ugyanakkor a csapat és az ENVIENTA koncepció csak most érett meg arra, hogy pontosíthassuk a szükséges lépéseket.
Az eseményre 2019. február 4–5 között került sor a Budapesti Corvinus Egyetemen.
A helyszínen összegyűltek között volt az ENVIENTA szellemi atyja, Kiss Gábor is (aki egyébként Spanyolországban él és a fent említett titulusát szerény mosollyal fogadná, ha mindez élőben hangzana el.)
Hogy a csapat további részét a nagyobb távolság, illetve a napi teendők ne tartsák távol, egy online webkonferencia termet is igénybe vettünk.
Az első nap nem kisebb feladat várt ránk, mint megálmodni azt a jövőt, amit mint egy nagyon erős víziót, fel tudunk használni a következő napon, a tényleges backcastingon.
Az esemény házigazdája az egyetem adjunktusa, Dr. Köves Alexandra volt, akinek már évek óta ez a szakterülete.
A forecasting (előrejelzés) módszerrel ellentétben itt egy jövőbeli, elképzelt és elérni kívánt cél állapotból indulunk ki, majd onnan fejtjük vissza a lépéseket a jelen felé. Ezzel egyrészt biztosítható, hogy a célt nem tévesztjük szem elől, másrészt a hozzá vezető lépéseket is könnyebb megtervezni.
Különleges élmény, hiszen egy 15 fős csoportnak kellett kialakítania egy közös víziót, amelynek része, hogy annak minden elemét, mindenki megértse és egyaránt elfogadja.
Ezért ráhangolódási célból, és az unalmas bemutatkozás helyett mindenki elmondta, milyen volt az élete 31 éve, illetve hogyan képzeli el a jövőt 2050-ben, azaz 31 év múlva.
A csapat tagjainak jövőképe sok ponton hasonló volt. Többen is megfogalmazták, hogy a gyorsan fejlődő technológia inkább csak eszköz lesz, mintsem az életünket meghatározó tényező.
Ugyanakkor voltak a csapatnak olyan tagjai is, akik szerint a szingularitás fogja uralni ezt a jövőt. Akármilyen vadnak is tűnt ez az elképzelés, könnyen tudtunk azonosulni vele, így a közös jövőképet ez is befolyásolta.
Hiszen a virtuális valóságot (tanulásra, szórakozásra, kapcsolattartásra, stb.) alkalmazó életmód sokkal takarékosabb az erőforrásokkal, mivel jelentősen csökkenti a közlekedési igényt.
A platformunk fejlesztésén dolgozó Fazekas Laci (@thebojda) szerint 2050-ben már nem lesz ENVIENTA. Majd gyorsan hozzátette:
“2050-ben nem lesz ENVIENTA, mert akkorra már elvégezte a feladatát.”
A tényleges munkát az alábbi kérdésekre adott válaszokkal kezdtük:
1. Milyen működési környezetben létezik az ENVIENTA 2050-ben? (üzleti környezet, politikai/társadalmi környezet)
2. Milyen szervezeti formában működik az ENVIENTA 2050-ben? (szervezeti felépítés; együttműködések típusai; egyéni és szervezeti partnerek)
3. Milyen technológiai környezetben, milyen technológiával dolgozik az ENVIENTA 2050-ben? (használat, fejlesztés)
4. Milyen értékek mentén működik az ENVIENTA 2050-ben? (értékvállalás; értékteremtés mérőeszközei; a siker mérőeszközei)
5. Hogyan támogatja az ENVIENTA 2050-ben az ökológiai és társadalmi fenntarthatóságot?
6. Mi biztosítja 2050-ben az ENVIENTA gazdasági fenntarthatóságát?
Ennek köszönhetően a céltalan álmodozás helyett sikerült meghatározni az ENVIENTA és a szervezet által alakított világ jövőjét, azaz egy elérni kívánt távlati célt.
A csapatot két csoportra osztottuk.
Három kérdést a helyszínen összegyűlt (offline) csoport dolgozott ki. A másik hármat a Zoom alkalmazás segítségével, online csatlakozók válaszolták meg.
Dr. Köves Alexandra elmondta, hogy ez volt az első alkalom egyébként, amikor a backastingot ilyen felosztásban, azaz részben online csatlakozó csoporttal végezte.
Következő lépésként a csoportok felvázolták a közös megegyezéssel megálmodott jövőképet.
Csak egyetlen pont egyeztetése vett hosszabb időt igénybe.
Az eredeti szöveg szerint a csapat által jól ismert és támogatott feltétel nélküli alapjövedepem (FNA) mintájára az ENVIENTA feltétel nélküli alapjuttatást biztosítana a felhasználói számára.
Itt merült fel a kérdés, hogyan tudjuk ezt felvállalni anélkül, hogy ez veszélyeztetné a szervezetünk likviditását.
Akkor még nem is tudtuk, hogy a találkozó kritikus pontjához érkeztünk. Ugyanis erre a “vitára”, illetve az ezen keresztül elindított gondolatmenetre később többször is hivatkoztunk.
Többen magyarázatot adtak, miért hasznos az FNA, ugyanakkor megválaszolatlan maradt a kérdés, miért mi vállaljuk ezt fel.
Majd felmerült a kérdés, hogy ha az általunk elképzelt jövőben az erőforrások szabad hozzáférése a bőség állapotához vezet, akkor milyen szerepet játszik az alapjövedelem.
Itt még csak abban maradtunk, hogy a jövőkép erre vonatkozó mondatát átfogalmazzuk.
Az igazi, mindenkit megnyugtató választ azonban a második napon, a részletek kidolgozása során kaptuk meg.
Ezt azonban a következő cikkben találod.
Kövesd az ENVIENTA projektet! Csatlakozz itt: http://t.me/envienta
Az ENVIENTA egy nyílt forrású, blockchain alapú startup inkubátor a felhő alapú gyártás és a lokális, körforgásos gazdaságok támogatására. Jelenlegi célterületek: fenntartható életmód (off-grid rendszerek), ezen belül intelligens otthon kialakítás, okos kertrendszerek (aero és hidropónia), megújuló energia, háztartási robotika és mesterséges intelligencia, 3D nyomtatás.
