Hálózat effektus, likvid és okos tokenek

…avagy hogyan működik a Bancor protokoll

Laszlo Fazekas
ENVIENTA Magyarország

--

A Bancor az egyik legsikeresebb közösségi finanszírozás kampányt tudhatja maga mögött, ami több mint 150 millió dollárnyi ETH-t összegyűjtését jelenti. Ez bárhonnan is nézzük, hatalmas összeg. Mégsem ez a legérdekesebb az egészben, hanem az, hogy a Bancor teljesen nyílt forrású. Bárki lemásolhatja, továbbfejlesztheti, vagy bármi módon felhasználhatja. Hogy voltak képesek a fejlesztők 150 millió dollárt összegyűjteni egy projektre, amely gyakorlatilag közkincs?

kép forrás: https://blog.bancor.network

Nos, a blokklánc világában túlnyomó részt ilyenekkel találkozhatunk. Sok más projekt mellett például nyílt forrású az Ethereum, vagy éppen a Bitcoin is, amiből egyetlen egység ára manapság az 5000$-t is meghaladja. Ahogyan a Bancor-t, úgy a Bitcoint is bárki lemásolhatja, és indíthat egy saját Bitcoin hálózatot, ami technológiailag teljesen azonos az eredeti változattal. Valójában még csak különösebb programozói tudás sem kell ehhez.

Ennek ellenére senki sem próbálkozik a Bitcoin másolásával, hiszen teljesen értelmetlen lenne. Ami az egyik hálózaton hatalmas mennyiségű pénz, a másikon csak értéktelen adathalmaz. A Bitcoinnak az ad értéket a saját klónhálózatunkkal szemben, hogy rengeteg helyen elfogadják fizetőeszközként, illetve hagyományos pénzt adnak érte. De hogyan juthatott el a Bitcoin idáig? Hogyan lehetséges, hogy manapság 5000$-t is hajlandóak megadni egy szimpla adatbázis bejegyzésért, ami pár éve pontosan ugyanolyan értéktelen volt, mint a mi klónhálózatunk?

Hálózat effektus

A megoldás a hálózat effektus (network effect). Ez az üzleti modellje minden nyílt forrású blokklánc projektnek, ide értve a címben említett Bancor-t is. Egyszerűen arról van szó, hogy ha valaki használja már az adott fizetőeszközt, onnantól annak értéke van, és mások is inkább azt fogják használni, mint az esetleges alternatívát. Elfogadom fizetségként, mert tudom, hogy más is elfogadja majd tőlem, ha én akarok fizetni vele. Minél nagyobb az elfogadó helyek köre, annál biztosabb alapokon nyugszik a pénz, így annál nagyobb a hajlandóság, hogy mások is csatlakozzanak hozzá. A folyamat egy idő után öngerjesztővé válik, és exponenciálisan nő az elfogadó helyek köre, ami egy korlátozott számban létező coin (ilyen a legtöbb kriptovaluta, köztük a Bitcoin is) esetén gyors értéknövekedést is jelent egészen addig, míg nem telítődik a piac, vagy el nem szipkázza a potenciális felhasználókat valamilyen jobb alternatíva, ami viszont a hálózat növekedésével megint csak egyre nehezebbé válik.

Elfogadási hajlandóság

Persze mindig az indulás a legnehezebb. A Bitcoin esetén például sokáig nem nagy értéke volt a valutának (mindenki ismeri az anekdotát a 10 000 BTC-be kerülő pizzáról), de ahogy az elfogadási hajlandóság növekedni kezdett, egyszeriben kilőtt az ár és meg sem állt a csillagos égig. Aki mostanában próbál kriptovalutát létrehozni, annak egyfelől nehéz a dolga, hisz ma már rengeteg alternatíva létezik, ugyanakkor viszont ha van egy jó projekt, az ICO-knak köszönhetően sokkal egyszerűbb elindulni. Az ICO esetén a projekt bizonyos számú tokent nyomott áron értékesít a potenciális vevőkörnek. Mivel az ICO tokenek jellemzően valami szerepet töltenek be a projektben, ezért egy elfogadó hely mindenképp adott: a kibocsájtó projekt maga.

A tokenek értéke

A mi projektünk, az ENVIENTA esetében például első fázisban egy oktatóközpont épül, a kibocsátott tokeneket pedig itt lehet majd elkölteni szállásra, oktatásra és további szolgáltatásokra. Ez eleve értéket ad a tokeneknek.

De ugyanígy említhetném példának az Ethereumot is, ahol okosszerződéseket futtathatunk ETH-ért cserébe. Ezen kívül aki pénzt adott a tokenekért, az jó eséllyel használni is akarja majd az adott szolgáltatást. Így tehát egy ICO nem csak a projekt fejlesztéséhez szükséges pénz összegyűjtését jelenti, hanem egyben közösséget is épít a projekt köré. Segít, hogy elérjük azt a kritikus tömeget, ahonnan elindulhat az exponenciális növekedés.

Bancor

Az általános ismertető után most pedig térjünk rá konkrétan a Bancor protokollra. Az induló coinok és ICO tokenek egyik legnagyobb problémája a likviditás. A likviditás alapvetően a valuta fizetőképességét jelenti. A hagyományos pénz (sőt már a a Bitcoin is ide tartozik) nagy likviditással rendelkeznek, hiszen nagyon sok helyen elfogadják ezeket fizetőeszközként. Ugyanakkor egy ICO token likviditása jellemzően az indulást követően mindig kicsi. Ez nem azt jelenti, hogy értéktelen lenne, de az érték alakulása nagyon erősen függ a kereslet és a kínálat viszonyától: ha nagy a kereslet a tokenre, felkúszhat az ára, viszont ha épp pangás van, a túlkínálat hatására nagyon le is eshet, vagy adott esetben egyáltalán nem értékesíthető. Szinte olyan mint ha nem is lenne semmink. Általánosan ezt úgy szokták megfogalmazni, hogy a kereslet és a kínálat térben és időben nem mindig találkozik, ami pedig a likviditás hiányát okozza.

Likvid fedezet

A Bancor megoldása a problémára az, hogy rakjunk az adott token mögé valamilyen likvid fedezetet. Mivel a token szabadon váltható a fedezetre, és vissza, ezért likvid marad, és az árfolyama fixálható a fedezetéhez. Persze a dolog azért nem ennyire egyszerű. A fedezet ugyanis lehet kevesebb, vagy több, mint a kibocsátott tokenek összértéke. Több akkor, ha a fedezetnél nagyobb likviditást szeretnénk elérni, de jellemzően a fedezet kevesebb, mint az összérték. Ez jellemzően 10–20% körül mozog, de lehet ennél kisebb, vagy nagyobb is.

A gyakorlatban mindez úgy néz ki, hogy ha kibocsátunk 1000 tokent, aminek az értéke darabonként 1 ETH, akkor 10%-os fedezet mellett 100 ETH-t kell letétbe helyeznünk. Ez fedezi az 1000 ETH összértékű tokenkibocsátásunkat. Ezzel a tokenünk értékét 1 ETH-ra fixáltuk. Elsőre kicsit varázslatnak tűnhet a dolog, hisz olyan mintha 100 ETH-ból csináltunk volna 1000 ETH-t. Olyan mint ha megtízszereztük volna a pénzünket. Ez persze nem így van.

Valójában a pénzvilágban nem szokatlan az ilyesmi: a valuták aranyfedezete (ahol van) például már nagyon régóta kevesebb, mint a kibocsátott pénz mennyisége. De aki nem tudná, a bankok is hasonló módon működnek. Mikor hitelt veszünk fel egy banktól, a bank a semmiből nyom nekünk annyi pénzt amennyire szükségünk van. Egy banknak tehát joga van pénzt teremteni a semmiből. Az egyetlen kitétel, hogy a kint lévő pénz bizonyos százalékára meglegyen a fedezete.

De nem kell ennyire eltávolodnunk a kriptovaluták világától. A forgalomban lévő Bitcoin mennyiségnek például csak nagyon kis részére van pénzfedezet. Ha egyszeriben mindenki dollárra akarná váltani a Bitcoinját, elég nagy gondban lennénk. A hagyományos pénzek esetén történt már ilyen, nem is egyszer. Ilyenkor történik a hiperinfláció.De szerencsére az emberek nem akarják tömegesen visszaváltani a BTC-t, így nincs ilyen gond.

Okos token

No de mi a helyzet a Bancorral? Mi van akkor, ha hirtelen valaki a fedezetnek megfelelő mennyiségű tokent akar visszaváltani? Ekkor jön a képbe a mágikusan hangzó “önműködő ármeghatározás” (price discovery), ami miatt a Bancor tokenek meg is kapták a megtisztelő “okos token” (smart token) jelzőt. A visszavásárlási érték ugyanis a kereslet növekedésével (tokenek vásárlása) párhuzamosan növekszik, a kínálat növekedésével pedig (tokenek értékesítése) csökken. Ahogy tehát az emberek adogatják el a tokent, úgy megy le a visszavásárlási érték, aminek köszönhetően a fedezet sosem fog elfogyni!

A dolog hátterében igazából egy nagyon egyszerű képlet van. Akit bővebben érdekel, az olvassa el a white paper-t. E mellett ha a token a tőzsdén van, és egyébként használható, a tőzsderobotok tokenével ellentétes működési mechanizmusa (alacsony ár esetén vesznek, magas ár esetén eladnak) kb. fixálja is a token kibocsátást és az árat a piacnak megfelelően. A Bancor által behozott “okos token” (a Smart Token kifejezést trademarkolta is magának a projekt) tehát rendelkezik fedezettel, ezzel biztosítva likviditást a tokennek, illetve egy automatikus árfolyam meghatározó “rendszerrel”.

Nagyon fontos azonban megjegyezni, hogy értéket nem a fedezet fog a tokennek adni, hanem továbbra is az, amire használható! A fedezet mindössze arra szolgál, hogy az árfolyam lengéseket csillapítsa és segítsen beállítani a stabil árfolyamot. A token átváltásának lehetővé tételével valójában azt kívánjuk elősegíteni, hogy senki ne akarja átváltani a tokent. Ha vállaljuk, hogy egy saját tokenért 1 ETH-t adunk, akkor nem szükséges visszaváltani a tokent, az 1 ETH-t fog érni önmagában is. Ez viszont akkor és csakis akkor igaz, ha a tokent önmagában is el lehet költeni, tehát létezik hozzá elfogadó hely és olyan mennyiség van forgalomban, amihez megfelelő méretű piac is tartozik. Ha a tokenek használhatatlanok (vagy egy részük használhatatlan), akkor egyedül annyit tehet vele a tulajdonos, hogy visszaváltja a fedezet tokenre, ekkor azonban működésbe lép a Bancor formula és esik az árfolyam.

Beszéltünk már a hálózati effektusról és az okos tokenekről is, de azt még mindig nem árultuk el hogy jött össze erre az egészre 150 millió dollár, és hogy egyáltalán mi szerepe van a dologban a Bancor tokeneknek (BNT). Eleve miért hívják a projektet Bancor protocolnak, vagy méginkább Bancor hálózatnak?

Nos a Bancor token a legelső smart token. 10% ETH fedezettel rendelkezik. Amikor valaki okos tokent hoz létre, az alapértelmezés hogy a fedezet BNT legyen. Mivel a BNT kezdetben az ETH-hoz van rögzítve, nem jobb, de nem is rosszabb, mint ha ETH lenne a fedezet. Ugyanakkor mivel a tokenek oda-vissza válthatóak a fedezet tokennel, ezért ha egy token BNT-t használ fedezetként, az a BNT likviditását is növeli. A dolog tehát oda-vissza működik.

Könnyű ezt belátni, de nézzünk egy példát: legyen egy A token és egy B token is BNT fedezettel. Ez azt jelenti, hogy az A tokent is szabadon válthatunk BNT-re és B tokent is szabadon válthatjuk BNT-re. Ez növeli a tokenek likviditását, de egyben a BNT likviditását is növeli, hiszen ha van BNT-nk, azt szabadon válthatjuk A tokenre és B tokenre is. Tehát ahol elfogadják az A vagy a B tokent fizetőeszközként, ott kvázi a BNT-t is elfogadják. Ezzel vissza is érkeztünk a cikk elején említett hálózat effektushoz.

A Bancor hálózat

Minél több okos token használja a BNT-t, az annál elfogadottabb valuta lesz, és minél elfogadottabb valuta a BNT, annál inkább érdemes azt fedezetként felhasználni. A BNT köti össze ezeket a tokeneket, ez a Bancor hálózat. Ennyi tehát az üzleti modell. Ez az amivel sikerült 150 millió dollárnyi Bancor tokent eladni, és ezzel a Bancort az egyik legsikeresebb crowd founding kampánnyá tenni úgy, hogy mindeközben a projekt minden komponense nyílt forrású és szabadon felhasználható.

--

--