Ripple Classic és Trustlines,
avagy a közösségi pénz
Nagy most a felhajtás a “bankok blokklánca”, a Ripple körül. Egyesek remek befektetésnek tartják, míg mások csak egy újabb lufit látnak benne. Amit azonban kevesen tudnak, hogy a Ripple elődje, a Ripple Classic épphogy a bankrendszer kiváltásának ígéretét hordozta magában. Ez pedig messze sokkal izgalmasabb téma, mint az, hogy fog-e valaha is 1000$-t érni egy XRP vagy sem…
Ahhoz, hogy megértsük, miről is van szó, érdemes tudni, hogy hogyan is működik napjaink hitelpénze. Gyerekként azt gondoltam, hogy a bank egyik oldalon beszedi a pénzt az emberektől, amit aztán másik oldalon kölcsön ad más embereknek. A hitelt felvevőktől kamatot szed, a betéteseknek kamatot fizet, a különbséget pedig elteszi. Nos, ez messze nem így van. Olyannyira nem, hogy tulajdonképpen a pénz döntő többségét nem is az állam bocsátja ki, hanem a bankok. Arról van szó, hogy ahhoz, hogy a bank hitelt adjon, nem kell rendelkeznie az adott összeggel, elég ha annak csak bizonyos részére van fedezete. Igen, jól tetszik érteni, a banknak joga van hozzá, hogy csak úgy a semmiből pénzt állítson elő, amit aztán kölcsön ad az embereknek. Bár elsőre furának tűnhet a dolog, valójában nagyon is ki van ez találva, ugyanis a bank csak akkor ad pénzt, ha annak megvan a fedezete. A lakásra felvett hitel fedezete a lakás, az autóra felvett hitel fedezete az autó, míg a személyi kölcsön fedezete a jövedelmünk. A bank rendkívül jól be van védve a törvény által, hogy ez a fedezet valóban fedezetként működjön. Ha nem fizetünk, elviheti a házunkat, az autónkat, vagy behajtót küldhet ránk. Ezen felül azonban minden felelősség a banké. Ha nem fizetjük vissza a pénzt, és behajtani sem tudja azt, az az ő vesztesége. Ezért a kockázatért fizetséget kap, ami az infláció feletti kamat.
Ebből a szempontból a bank kicsit hasonlít egy biztosító társaságra, ahol a hitelt felvevő a hozzá kihelyezett pénzre köt biztosítást. Ez a rendszer biztosítja, hogy a gazdaságba kikerülő minden egyes pénzegységre legyen valami fedezet. Ha felveszek a banktól 10 millió forint hitelt a házamra, arra a házam a fedezet, ami pont ugyanolyan jó mint ha arany fedezete lenne a pénznek. Amikor tehát elmegyünk a boltba és mondjuk veszünk egy kiló kenyeret, a pénz mögött amit a kenyérért cserébe adunk, autók, házak, jövedelmek és más egyéb fedezetek vannak. A rendszer működtetéséért a bankok felelnek, akik pénzt kapnak ezért, és mivel maguk is a versenyszféra tagjai, elvileg versenyben állnak egymással, ami hosszú távon a piac törvényei szerint optimális szintre hozza az árakat. Persze ahogyan a szabad versenyes kapitalizmus, úgy a bankrendszer is csak elvben tökéletes. Míg a szabad versenyes kapitalizmus esetén a “racionális fogyasztó” idealizált képe áll messze a valóságtól, addig a bankrendszer esetén a szabad verseny hibádzik. Bankot nem hozhat létre bárki, ami oligopól helyzetet eredményez. Egy egyenlőtlen pénzrendszert, ahol a bankárok mocskosul gazdagok, az átlagember pedig egyre szegényebb.
No de milyen lenne az a pénzrendszer, ami nélkülözi a bankokat és a pénzrendszer bármely centralizált komponensét? Sokan talán a bitcoinra, vagy más kriptovalutára gondolnak, de ezeknek is megvannak a maguk problémái (amit itt most nem részleteznék). Az egyik lehetséges megoldást éppen a “bankok blokkláncaként” elkönyvelt Ripple elődje, a Ripple Classic adja meg. Ebben a teljesen decentralizált rendszerben az emberek közvetlenül egymásnak adnak hitelt, így kvázi egymás bankjai. A rendszer megértéséhez érdemes megnézni a következő rövid videót.
A videóból látszik, hogy a rendszer alapja a “tartozom neked cetli” (IOU). Ha valaki szolgáltatást nyújt valaki másnak, a másik fél valódi pénz helyett ilyen “tartozom neked cetlivel” fizet. A szolgáltatást nyújtó fél tehát meghitelezi az igénybe vevőnek a szolgáltatás ellenértékét. Ezzel a másik fél egyenlege negatív lesz. De semmi gond, mikor a másik félnek van szüksége valamilyen szolgáltatásra, ő visszaadja a “tartozom neked cetliket”, és kvittek vagyunk. A hitel vissza lett fizetve, mindenki megkapta amit akart, és nem volt szükség hagyományos pénzre. Ha úgy tetszik, “szívesség alapon” rendeztük az ügyletet. Persze a helyzet a valóságban nem mindig ilyen egyszerű, ugyanis lehet, hogy a másik félnek nincs szüksége az általunk felkínált szolgáltatásra. Lehet viszont egy harmadik fél, akinek pont a mi szolgáltatásunkra van szüksége, és aki tud hasznos szolgáltatást nyújtani a másik félnek, így a “szívesség” mégiscsak körbe ér. Ilyen tranzakció láncokból egész hosszúak is létrejöhetnek (én szolgáltatást nyújtok valakinek, aki szolgáltatást nyújt valakinek, aki valaki másnak, aki viszont valaki olyannak, aki egyszer nekem nyújtott szolgáltatást). Ez egy ember számára talán áttekinthetetlen, viszont egy algoritmus könnyű szerrel megtalálhatja az optimális utat egy tranzakció elvégzésére. Sajnos a Ripple nem látott üzletet a modellben, így átdolgozta azt a bankok számára, és hagyta veszni a koncepciót. Szerencsére egy másik projekt, a Trustlines felkarolta azt, és tovább vitte egy Ethereum hálózat felett megvalósított rendszer formájában.
Amiről még nem ejtettünk szót, hogy mi dönti el, hogy kinek mennyi a hitelkerete, és egyáltalán kinek vagyunk hajlandóak hitelezni? Mivel itt nem áll mellettünk a törvény, és bonyolult hitelvizsgálatot sem végezhetünk, ezért egyetlen megoldás a bizalom. Mindenkiről egyénileg dönthetjük el, hogy mennyire hitelképes nálunk. Ennek eldöntésében persze megint csak segíthetnek algoritmusok, például körbekérdezhetjük az általunk megbízhatónak ítélt csomópontokat, hogy mennyire tartják megbízhatónak az adott csomópontot. E mellett megvalósítható úgy az algoritmus, hogy lehetőség szerint minél jobban “kenje szét” a hitelt a hálózatban, így a kockázat megoszlik a csomópontok között, így minimalizálva az egyes csomópontokra jutó kockázatot. Az egyes egyének hitelkerete így a benne megbízó csomópontok számától, és egyéni reputációjuktól (megbízhatóságuktól) fog függeni.
A fentiekből remélhetőleg már jól kirajzolódik az a bankrendszer nélküli (vagy ha úgy tetszik, decentralizált bankrendszerrel rendelkező) közösségi pénz, amire a címben utaltam. Ahol a pénzt egy olyan “közösségi bankrendszer” nyomja, aminek mindenki részese, és működését a bizalom, valamint a kockázatmegosztás teszi lehetővé. Lássuk mik a rendszer előnyei?
- Más kriptovaluta rendszerekkel ellentétben itt nincs szükség bányászatra, hisz a valutának nincs abszolút mennyisége (nem kell azt “termelni”), csak felek közötti megállapodások.
- A pont-pont rendszer miatt gyorsak a tranzakciók, és nincsenek tranzakciós díjak. A rendszer egyébként nagyon hasonlít a bitcoin hálózat felett (mellett) működő offchain payment channel megoldáshoz, a Lightninghoz, és annak Ethereum feletti megvalósításához, a Raiden Networkhöz. Az előbb említett két offchain rendszerhez hasonlóan csomópontok során halad keresztül a tranzakció, csak míg a fenti megvalósítások esetén a mozgatott összegnek bitcon vagy ether fedezete van (a payment channel smart contractján lekötve), addig erre itt nincs szükség (hitel mozog).
- A fentiek miatt blokkláncra sincs szükség, csak a csomópontok hálózatára. A rendszer jellegéből eredendően nincs lehetőség double spending-re, a hálózat spam-elésére, így nincs szükség a hálózat védelmére sem.
- A tranzakciók lehetnek teljesen anonimak, csak a megbízhatónak ítélt csomópontok látják a tranzakciókat, ők is csak azokat, amikben érintettek. (Adott esetben emiatt betiltani is sokkal nehezebb, mint más kriptovalutát.)
Így nézne ki tehát az a teljesen decentralizált, bankrendszer nélkül működő hitelpénzrendszer, aminek az alapjait a Ripple Classic tette le és a Trustline karolta fel, de amire legmegfelelőbb egy saját, blokkláncot nélkülöző offchain (Raiden/Lightning szerű) hálózat lenne. Személy szerint sokkal inkább látom egy ilyen rendszerben a pénzrendszer alternatíváját, mint a spekulatív alapon felfújt bitconban, vagy más, “hagyományos” kriptovalutában.
Kövess minket!
Amennyiben érdekel ez a témakör érdemes feliratkoznod ERRE a medium csatornára, de követheted az ENVIENTA Magyarországot Twitteren, vagy akár csatlakozhatsz a tematikus Facebook csoportunkhoz is.
