Image for post
Image for post

Egy év múlva…

közművek, melyek megváltoztatják vállalkozásainkat

Zoltán Kristó
Nov 11, 2019 · 6 min read

Egy küldetés bukása

2019. szeptemberében meghívást kaptam az egyik legnagyobb hazai könyvelői konferenciára előadóként, ahol a számvitelben található digitalizációs trendekről kellett beszéljek. 600 könyvelő ült éppen előttem, mikor az előadás végén Böröczky Zsuzsi, az esemény házigazdája feltett egy kulcskérdést:

Azt válaszoltam, hogy egy év múlva… A teremben ekkor felhördüléssel kevert suttogó feszültség volt tapasztalható, de ha mégis kétségeim lettek volna észlelésemet illetően, akkor ezek a kétségek teljesen eloszlottak, mivel pár hét múlva kézhez kaptam az írásos visszacsatolásokat “teljesítményemről”.

Image for post
Image for post

Nem tudom pontosan mi játszódott le a fejemben amikor a választ adtam, de túlozni vagy pánikot kelteni egész biztosan nem állt szándékomban.

Amit tudok, hogy nem készültem arra, hogy a fenti kérdés elhangzik aznap, de valószínűleg azért voltam ott, (a valódi küldetésem az lehetett), hogy mindenkit felkészítsek egy ilyen kérdésre adott válasz befogadására.

Az előadásom már önmagában a digitalizáció azon sajátosságáról szólt, hogy a lineárisan gondolkodó emberi agy számára felfoghatatlan az az exponencialitás, ami robbanásszerűvé teszi a moore-törvény-hátára-felült digitalizálódott folyamatokat. Arról is beszéltem, hogy a jelenséggel szemben mutatott szkeptikusság természetes, hiszen az exponenciális görbe kezdetben kifejezetten megtévesztő -, később pedig romboló szakasza miatt akár ijesztő is lehet. (Diamantis-Kotler)

Ennél azonban gyakorlatiasabb is voltam és számos módon demonstráltam mondandóm közben, hogy ez már nem elmélet. A gyorsulás valójában a szemünk előtt zaljik és ha egy picit megállunk és körülnézünk, akkor hamar észrevesszük az egyre markánsabb jeleket.

A válaszom mégis felhördülést és zavart okozott. A küldetésem tehát akkor elbukott, ezért úgy döntöttem részletesen is leírom mire is alapozom ezt az egy évet.

1. Étterem— mi az az API?

Van néhány dolog, amit érdemes tisztázni, mielőtt belemerülünk a témába. Egyik ilyen dolog pedig az API. (ejtsd: épíáj vagy akár magyarosan api)

Számos cikket találhatsz a neten, ami bemutatja az api szó jelentését, nekem mégis a klasszikus éttermi megközelítés tetszett a legjobban.

Szóval az api a programozásban, olyan mint egy étlap. A jobb éttermek (programok) általában csinálnak egy gusztusos és érthető étlapot (API dokumentáció) ahhoz, hogy milyen ételek (adatok) érhetőek el és kérhetőek az adott helyen. A vendég (általában egy másik program) pedig egyszerűen rábök a menüre és megkapja az ételt (adatot), anélkül hogy különösebben meg akarná érteni, hogyan készült csirke.

Image for post
Image for post

Kicsit életszerűbb pénzügyes témán is szeretném bemutatni a működést. Ha írnék egy programot, ami az aktuális bankszámla egyenlegemből megsaccolná a holnapit, de az egyenleget nem akarnám bepötyögni mindennap, akkor mi tennék? Megnézném a saját bankom informatikai rendszerének API dokumentációjában, hogy szerepel-e ott, mint kérhető elem a bankszámlegyenlegem. Ha igen, akkor elkérném és a továbbikban csak arra koncentrálnék, hogy minél jobb legyen a saccolási mechanizmusom.

2. Közművek — A forradalom epicentruma az API

Ha 2020. októberétől nem kell majd a magyar könyvelőknek adatokat rögzíteniük többet, vagy mondjuk a korábbi adatrögzítési feladataik 70–80%-át gépek végzik el, az forradalom minden értelemben. Ennek a forradalomnak a középpontjában pedig az előbb említett API csatornák állnak.

Szeretek ezekre a csatornákra közművekként tekinteni, melyek mint egy csőhálózat kiszolgálják a hazai vállalkozások igényeit, úgy hogy a csövek bizonyos pontjain értékes adatokhoz engednek hozzáférést. De csöveknél itt sokkal többről van szó.

Az éttermi példálnál maradva, ha a programozóknak nem kell megérteniük, hogyan készül egy adott étteremben a csirke, hogy miért annyira finom, egészen egyszerűen csak elfogyaszthatják, akkor ezzel olyan gyorsulás érhető el az informatikai fejlesztésekben, melyet valóban nehéz felfogni emberi aggyal.

Ez a felturbózott tanulási görbe rengeteg új lehetőséget, kapcsolatot, üzleti modellt, tehetséget és megoldást szül miközben az ilyen szintű kapcsolatok növekedése, és így a csőben áramló adatok mennyisége gyorsuló ütemben sokszorozódik. ( 2017 elején a Google-ből származó API hívások száma 86,400,000,000,000,000 db volt naponta!!!)

3. Hazai közművek — Kik lesznek a forradalmárjaink?

Számlázz.hu — #KöSZI

Az előadásom során egyetlen ilyen közmű működését mutattam be részletesen. A Számlázz.hu KSZI és autokassza nevű rendszerének bemutatására azért esett a választás, mert jelenleg a könyveléssel kapcsolatos adatrögzítési feladatok túlnyomó része a számlákhoz kapcsolódik.

A Számlázz.hu API csatornája a számlaadatok és kapcsolódó tranzakciós adatok átadásával teremt lehetőséget arra, hogy gyorsuló ütemben dolgozzuk fel a könyvelési állományokat.

Bárki tehát, aki ezt a közművet építi, vagy ehhez az közműhöz értelmes módon tud kapcsolódni, (és egyre több ilyen szereplő létezik a piacon), az valójában ennek a forradalomnak aktív szereplője.

Image for post
Image for post
A KSZI rendszer jelenlegi és jövőbeni működési vázlata a számlafeldolgozás során. Kapcsolódási pontok és szereplők.

NAV — #BigBrother

A magyar számviteli digitalizáció szakértői közül ma is sokan azon a véleményen vannak, hogy a hazai digitalizációs folyamatok legnagyobb és elsődleges innovátora maga az adóhatóság. (v.ö: mindenki más kullog utánuk)

Ez nyilván nem túl egészséges és kicsit talán ijesztő is, de mégsem fordíthatjuk el fintorogva a fejünket az állami információs fejlesztések hallatán.

A tranzakciós könyveléssel kapcsolatos legmarkánsabb állami közmű a NAV online számla rendszere.

A 2.0-ás verzió mely hamarosan (2020 elején) élesen is bevetésre kerül, minden eddiginél kiterjedtebb lehetőséget ad majd arra, hogy kapcsolodás után egyáltalán ne kelljen számlaadatok rögzítésével foglalkozni. Még a Számlázz.hu addigra talán 200.000 számlakibocsátóval és 80–90 millió számlaadattal fog rendelkezni, addig ez a NAV esetén a teljes magyar gazdaság belföldi számlaforgalmára igaz lesz. (Legalábbis elsőkörben a 100.000 Ft feletti ÁFA tartalmú számlákra, de hamarosan értékhatáról függetlenül minden számlára.) ( na ez meg is “történt” — 2019–11–13 a szerk. )

A fejlesztések során ügyeltek arra is, hogy NAV számlázó rendszeréhez való kapcsolódás minden digitális szereplőnek elérhető lesz, API tehát létezik és nem csak a vevői, hanem a szállítói számlák kapcsán is.

Bankok és a PSD2 szabályozás

A PSD2 buzzword lett. Bár az áttörő hatásra még mindenki vár, talán már írásomból kiderült, hogy forradalom akár napok alatt is lejátszódhat.

A részleteket nem tárgyalva, annyit elég most tudni, hogy a PSD2 lehetőséget ad arra, hogy a számlaadatok fizetettségi információiról minden korábbinál pontosabb és gyorsabb adatot kapjanak a vállalkozások. Ezek az adatok szintén egy csőrendszerbe kerülnek, ahol a csöveket a bankok építik és töltik majd fel adatokkal.

Ez a közművesítés lesz talán a legnagyobb hatású,és nemcsak azért mert a legkellemetlenebb könyvelői feladatot automatizálja. A hatás azért is kirobbanó lesz mert olyan szereplők is a játéktérre kerülnek, akikről eddig talán nem is halottunk, de sokkal előrébb tartanak abban a bizonyos tanulási folyamatban, mint mi hazai szereplők.

Hogyan lesz az egy évből valóban egy év?

Ahogy mondtam nem készültem a kérdésre, és így a válaszra sem. Időm sem volt átgondolni a helyes választ, hiszen Zsuzsi annyira meglepett.

De nincs is helyes válasz. Nem vagyok jós és nem is szeretnék a digitalizációs messiás szerepében tetszelegni.

A fenti folyamatok mentén mindenki megteheti saját tippjeit azzal kapcsolatban, hogy mi és milyen ütemben fog megtörténni.

Ami talán biztos, hogy az egy év múlásának dinamikájában kulcsfontosságú lesz, hogy a korábbi hazai inkumbens szereplők (itt és most: a-nem-felhőalapú-nagy piac résszel rendelkező-könyvelőprogramok) milyen gyorsan és milyen minőségben válaszolnak a kihívásokra és térnek át felhőalapokra(!).

A folyamat elkezdődött, piac pletykákat, kicsi szellőztetéseket, és konkrét megvalósulásokat már láthatunk például az RLB, a NOVITAX háza táján.

Megjelennek és meg is fognak jelenni új könyvelőprogramok, akik már ebben a környezetben szocializálódtak, de piacszerzésükben, — így a forradalom gyorsaságában — kritikus lesz, hogyan építik be termékükbe a könyvelők korábbi igényeit.

A forradalom egész biztosan elkezdődött és hogy egy év alatt lezajlódik-e, azt a lineáris agyammal nehezen tudnám előrejelezni. Így maradok a korábbi küldetésnél, azaz felkészíteni a lehető legtöbb könyvelőt a válaszra.

ÉRTEM A CÉGEM

Modern döntéstámogató ökoszisztéma vállalkozóknak az…

Medium is an open platform where 170 million readers come to find insightful and dynamic thinking. Here, expert and undiscovered voices alike dive into the heart of any topic and bring new ideas to the surface. Learn more

Follow the writers, publications, and topics that matter to you, and you’ll see them on your homepage and in your inbox. Explore

If you have a story to tell, knowledge to share, or a perspective to offer — welcome home. It’s easy and free to post your thinking on any topic. Write on Medium

Get the Medium app

A button that says 'Download on the App Store', and if clicked it will lead you to the iOS App store
A button that says 'Get it on, Google Play', and if clicked it will lead you to the Google Play store