Mérleg, eredménykimutatás cash flow érthetően I. rész

Pizza pénzügyek: Motivációk, adatvonzalom

Még mielőtt belekezdenék…. A pizza olasz eredetű étel, ami mára az egész világon elterjedt. A rémegyszerű ételt, mely ma világ egyik legnépszerűbb és legismertebb eledele, a középkorban a pékek arra használták, hogy kenyérsütés előtt megnézzék, eléggé felhevült-e a kemence.

Bár annak idején az egyetemen, nem remekeltem számvitelből, az elmúlt 7 évemet főleg azzal töltöm, hogy erősen ágáljak amellett, hogy a mérleget, az eredménykimutatást és a cash flowt tömörítő ún. menedzsment jelentésnek a vállalkozók körében, legalább annyira népszerűnek kellene legyen, mint a pizzaevésnek.

Ami talán ennél fontosabb, ha jól megértjük vállalkozásunk motivációit, gyorsan rájövünk arra, hogy mindannyian sütünk “pizzát”, és ennek oka, nem sokban különbözik attól, mint a középkori pékek esetén.

A cikksorozat a vállalkozások különböző érintettjei szemüvegén keresztül mutatja be azokat a motivációkat, melyek szükségszerűvé teszik ezen elemzések használtatát, és miközben ez teszi, remélhetőleg érthető módon, egy egyre érettebb tudást ad arról, miről is szólnak a vállalati pénzügyek.

Az írást a Zenheads csapatának ajánlom, akik digitális pénzügyi termékeinket feljesztik (most éppen különösen a QUiCK-et), de remélem tudok valamit újat “adni” a másoknak is.

Hozzávalók

Mielőtt motivációkat vizsgálnánk, álljon itt néhány definíció, annak érdekében, hogy még érthetőbbek legyenek a későbbiek:

• A vállalat érintettjei (stakeholderek): A cikksorozatban három (négy) fontos érintett motivációt fogom közvetlenül, vagy közvetve tárgyalni.

1. a vállalkozó (ügyvezető és tulajdonos néha majd a cikkben külön-külön)
2. az állam
3. és a hitelezők, ezen belül is a bankok

• Mérlegnek nevezzük azt a kimutatást, melyben egy vállalkozás vagyona ellenőrizhető egy adott pillanatban. A mérlegből nemcsak az tudhatjuk meg milyen típusú vagyonelemek (eszközök) vannak vállalkozásunkban, de azt is, hogy azok milyen forrásból származhatnak. (Pl. Nincs más céges vagyonom csak 5 MFt a bankszámlámom. Ez pedig onnan van, hogy 3 MFt-ot tettem be annak idején vállalkozásomba, 2 MFt-ot buktam az elmúlt évben, de 4 MFt, az amit vevőim jelen pillanatban kifizettek, éves előfizetésekre előre)
• Az eredménykimutatás a vállalkozás teljesítményét mutatja be egy adott időszakban, különböző eredménykategóriák mentén . (Pl. Az elmúlt évben 2 MFt-ot buktam azért, mert a bérleti díj írtó magas, havi 2 MFt volt, és ha az összes előfizetési díjat amiket kaptam, — függelenül attól, hogy előfizetőim éves, vagy havi díjakat fizettek- , egyszerűen leosztom havi szintre, akkor csak 1.833.000 Ft árbevétel jött ki átlagosan havi árbevételnek. Így tehát minden hónapban buktam 167.000 Ft-ot, ami egy évben összesen 2M Ft. Ha nem változtatok a helyzeten, egy idő után nem lesz fenntartható az üzleti modellem)
• A cash flow a vállalkozásban található pénz, adott időszaki változását mutatja be, különbözö, — a vállalati értékteremtés szempontjából fontos — szerkezetben. (Pl. Azért nem zártam be eddig ezt a kocerájt, mert most is 2MFt-tal több pénz van a számlámom, mint amikor kezdtem. Hogy miért?Annak ellenére, hogy semmilyen tartozásom nincs, saját zsebből se tettem már be több pénzt, és még 2 MFt-ot valójában buktam is, majdnem mindenki éves előfizetéseket vesz tőlem. 4 MFt az ebből származó pozitív cash flow, ez pedig képes volt a számviteli veszteséget pénzügyileg fedezni, sőt még 2 millióval több “cash-t” is tett a rendszerbe.)
• Beszámoló: (itt és most ebben a cikkben): Fenti három kimutatás együtt

1. Vállalkozók motiváció

Megint az olaszok

Az olasz vállalkozók, — az első pizzák elkészítése után jóval később- a kettős könyvelést azért találták ki, mert teljesen egyértelmű volt számukra, hogy a vállalkozások bizonyos adatait, folyamatosan kordában kell tartani. Ez egy természetes drive, vagy hajtóerő volt.

A cikk elején említett pénzügyi pizzás missziómhoz, olyan vállalkozói “drive”-okat kerestem már régóta, melyek ugyan pár száz évvel később, de szintén természetessé teszik ezen kimutatásokhoz való vonzalmunkat vállalati döntéshozatal során.

Úgy gondolom, ez azért fontos, mert átlagos magyar vállalkozóként, a nyugati vállalkozói réteghez képest jóval kevesebbet töltöttünk piacgazdasági körülmények között, ugyanakkor, jóval többet egy poroszos, centralizált régióban, ahol az államnak, a számvitellel és az adórendszer adminisztrációjával kapcsolatban jelentős elvárásai vannak/voltak mindig is.

Ez a két dolog, pedig pont elég volt ahhoz, hogy “könyvelőinknek” ne legyen ideje, túl sok energiát fordítani mélyebb számviteli összefüggések interpretálására, és ahhoz is, hogy vállalkozóként nagy általánosságban fittyet hányjunk ennek a pár kimutatásnak a hallatán, hiszen valószínűleg úgysem nekünk készülnek.

Az általam felvázolt természetes vállalkozói drive-ok talán érthetően bemutatják, hogy ez azért nem teljesen így van.

A pizza modell, azaz mindenki vonzódik az adatokhoz

A modell, mellyel a beszámolók felé való vonzalmunk természetes drive-jait fogom bemutatni egy elég triviális, saját megfigyelésen alapul:

• Valójában minden vállalkozónak készíthetők beszámolók; (sőt Magyarországon az egyéni vállalkozókon kívül szinte mindenkinek kell is)
• Mégsem vonzódik természetes módon minden vállalkozó ezen beszámolók vizslatásához;
• Bizonyos részeihez azonban igen, sőt azokat saját maga is állítja elő, (még ha nem is tud róla, hogy éppen azt csinálja);
• Az, hogy milyen információhoz vonzódik természetességgel a vállalkozó, nem feltétlenül a szervezet komplexitása, vagy az alkalmazott üzleti modell határozza meg, hanem ettől eltérő különleges drive-ok;
• A drive-ok habár hierarchikusak, de nem egymásra épülők, hanem pont fordítva. Azaz, a legmagasabb szintű drievok-ok azt is jelentik, hogy ott már minden adathoz természetszerűleg, “kisujjjból” vonzódik a vállalkozás, de nem jelentik azt, hogy csak akkor figyelhető meg egy magasabb szintű drive, ha már láttunk a vállalkozás életében korábban egy alacsonyabb szintűt is.
• Ha egy drive egyértelműen azonosítható egy vállalkozásban, de az adatvonzalom mégsem alakult ki, ott valószínűsíthetően problémák alakulhatnak ki a vállalkozás hosszútávú sikerét illetően.

Mik ezek a drive-ok, vagy hajtóerők?

Négy különleges hajtóerőt figyeltem meg a vállalkozások vizsgálata és a velük eltöltött tanácsadói pályafutásom során és +1 egy olyan van, amit nem láthattam testközelből, de úgy gondolom, jól beilleszthető a modellbe, sőt külön fejezetet is szántam neki.

1. Domináns erőforrás szakasz: A vállalkozás, az üzleti modell, szinte kizárólag egyetlen, masszív jövedelemtermelő erőforrásra épül;
2. Kezdő vállalkozás szakasz: Az üzleti modell szempontjából markánsak a fix költségek és ezek különböző méretgazdasságossági szinten történő későbbi dinamikája;
3. A növekvő vállalkozási szakasz: A vállalkozás életében a folytonosság mellett, a növekedés válik egyértelmű stratégiai céllá;
4. A vállalati szakasz: A tulajdonos és az ügyvezetés különválik, (már nem ugyanaz a személy, vagy érdekcsoport);
5. A részvénytársasági szakasz (az elméleti hajtóerő): A vállalat tőzsdén bejegyzett részvénytársaságként működik.

Fontos megemlíteni, hogy a driveok nem egy vállalati életpálya modell részei, annak ellenére, hogy lehetnének akár azok is. Azt sem egyértelműen határozzák meg, hogy egy adott vállalkozás, milyen kimutatásokat használ döntéshozatala során.

Jelenlétük annyit jelent csupán, hogy, ha ilyen hajtóerőket vélünk felfedezni, akkor a kimutatásokkal szemben mutatott minimális, és még természetes elvárások nagy valószínűséggel úgy alakulnak, ahogy azt majd később látni fogod.

Hogyan is mire használható a pizza modell?

A pizza modell használata nagyon egyszerű, működése egy sav-teszthez hasonlít.

Ha egy vállalkozást vizsgálsz, akkor a fenti drive-ok mentén, ott visszafelé haladva, megnézheted, hogy az adott vállalkozásban megtalálható-e az említett hajtóerő, vagy sem.

Ha nem akkor egyet visszalépsz, addig, még nem találod egyértelműen a drive-ot.

Ha megtaláltad, akkor a cikksorozat további részeiben külön is tárgyalom, hogy ezen típusú vállalkozásoknak milyen beszámóló komponenesek felé alakulhat ki természetes adatigényük.

Mire használható a pizza modell?

Ha vállalkozó vagy, vagy akkor könnyen ellenőrizheted, hogy a megfelelő drive szerinti csoportba tartozásod alapján, valóban kialakult-e a természetes adatvonzalmad a miniális beszámoló komponensek iránt.

• Ha nem, akkor sajnos az valószínűleg azt jelenti, hogy nincs minden rendben vállalkozásod pénzügyeit illetően;
• Ha több mindent is mérsz, akkor csupán annyi állapítható meg, hogy neked több adathoz is természetes vonzalmad alakult ki. Ennek lehetnek kultúrális, pénzügyi intelligenciához, vagy üzleti modellhez kapcsolódó okai is.

Ha könyvelő vagy, akkor fenti módszertant használva megfelelő hatékonyságú, az ügyfélre targetált riportolási rendszert alakíthatsz ki , feltéve, hogy még nem alakult ki eleve ilyen jellegű kollaboráció köztetek.

Ha számviteli szolgáltatásokat fejlesztesz, vagy számviteli szolgáltatások marketingjével foglalkozol, akkor a szolgáltatásfejlesztés során egy jó mankó lehet, a különböző vállalkozói “user perszónák” beazonosításában.

Folytatom itt…..