A pénz színe
Színes egyéniségek a pénztárcánkban
A pénz színe című film egyik főhőse, a tapasztalt billiárdbajnok Eddie Felson szerint a fogadással megnyert pénz kétszer olyan édes, mint a munkával megkeresett. Ebből a nem túl nemes gondolatból kiindulva érdemes lenne a (sport)fogadás és a pénzügyi kultúra összefüggéseit vizsgálni. Értekezhetnék magáról a filmről is, amely Martin Scorsese egyik - szerintem méltatlanul - kevéssé (el)ismert alkotása. Esetleg magasztalhatnám korunk talán legnagyobb rendezőjét, amiért sikerült neki a filmgyártás történetének legutóbbi bő 30 évében nem túl gyakori bravúr: Tom Cruiseból értékelhető színészi alakítást kicsikarni. Egyelőre egyiket sem teszem. Itt most tényleg a pénz színéről lesz szó.
A raszteres, vagy más néven pixelgrafikus digitális képek képpontokból, azaz pixelekből épülnek fel. Gyakorlatilag minden digitális fényképezőgéppel, vagy mobiltelefonnal készített fotó ilyen. A kép lényegében egy mátrixban elhelyezkedő, akár több 10 millió képpont (ahány megapixeles a kamera, annyiszor 1 millió pixel) összessége, ahol minden egyes képpontnak saját színe van. A rendelkezésünkre álló digitális képek pixeleit egyenként megvizsgálva lehetőség van azok átlagos színének kiszámítására.
A fenti filmjelenet például átlagosan ilyen színű:
Néhány további példa:
A Magyar Nemzeti Bank 2014 végén az új 10 000 forintosokkal kezdte meg a megújított forintbankjegyek kibocsátását. Ez a program azóta is tart és a közelmúltban már bankjegyek bevonása formájában is megmutatkozott: 2017. augusztus 1-től már csak a megújított barna 2000 és sárga 5000 forintos bankjegyekkel fizethetünk.
A sor hamarosan az új 1000 forintos kibocsátásával és év végén a régi “Deák-igazolvány” (20 000 forintos) érvényességének megszűnésével folytatódik. A bankjegysorozat teljes megújulása várhatóan 2019-ben fejeződik be.
De milyen a pénzünk színe?
A bankjegyek tervezésénél fontos szempont, hogy azok mindenki számára néhány pillanat alatt felismerhetőek, egymástól és a korábbi sorozat címleteitől (illetve a főbb devizáktól, szomszédos országok bankjegyeitől) könnyen megkülönböztetőek legyenek. Ennek kulcsfontosságú összetevője az egyes címletek színvilága. Megújuló forintbankóinkat több erre vonatkozó kritika is érte.
Sokan azt vetették fel, hogy az új 2000 és az új 20 000 forintos könnyen összetéveszthető, hasonló (meleg) színeik miatt, míg mások az 5000 forintos címletet kifogásolták, a régi és az új bankjegy nagyon eltérő színére hivatkozva.
Az előbbi felvetésnek talán lehet némi alapja, bár úgy gondolom, hogy a színbeli hasonlóság és a csupán egy nullával eltérő névérték zavaró hatását ellensúlyozzák a különbségek (pl. a máshol elhelyezkedő értékjelzés), így rövid szemrevételezés, illetve néhány használat után ez már remélhetőleg nem fog gondot okozni. Az új vakító sárga ötezres pedig szerintem már-már túlságosan is megfelel az említett tervezési kritériumoknak.
Az egyes bankjegyeket átlagos színük alapján összehasonlítva mindenki kialakíthatja saját álláspontját:
Persze lehet, hogy nem is olyan lényeges a szín. A Paul Newman és Tom Cruise kezében - a fent említett filmben - a billiárd dákó mellett szintén gyakran megforduló “zöldhasúak” (greenback), például szinte teljesen egyforma színűek. Meg kell említeni ugyanakkor, hogy 2004 óta az amerikai dollár bankjegyek is enyhén “színesednek” (lásd az új “NextGen” sorozat címleteit a kép jobb oldalán).
Valószínűleg a forint esetében is az a fontosabb, hogy az új bankjegyek műszaki-technológiai fejlettsége magasabb, jóval nehezebben hamisíthatóak és kielégítően biztosítják a készpénzforgalom zavartalan működését.
Vélhetően a korszerűsített forintbankjegyek megszokása csak idő kérdése. Szerintem nem is kell hozzá olyan sok. Időközben pedig inkább azon kellene gondolkoznunk, hogy hogyan használjuk őket minél ritkábban.
Ha a jövőben szívesen olvasnál hasonló írásokat, lájkold Facebook oldalunkat, vagy kövess minket Mediumon, illetve Twitteren.
