Designer jövőképek: Product vs. Tech.

Merre is tovább — tesszük fel magunknak a kérdést nap, mint nap. Mindenki fejében felmerül, beszélünk róla, olvasunk róla, próbáljuk megtalálni a megfelelő utat, ami a jövőnket illeti. Sokat olvasok ebben a témában, így megfogalmazódott bennem ennek egy lehetséges megközelítése, amit most “Mediumra” is vetek.

Napjainkban — fejlődni vágyó designerként — rengeteg lehetőség között válogathatsz. Rengeteg online kurzus, workshop, de akár BSC/MA is található a lehetséges irányok között. Saját tapasztalatom szerint két fő irányban lehet gondolkodni: Product vs. Tech.

Product designer

Ki is az a product designer? Milyen feladatai, illetve felelősségei vannak?

Ahogy zipBoard is jellemezte ebben a cikkében, a product designer az, aki “átlátja” a teljes képet. Azt hiszem, ha saját mindennapjaimból indulok ki, azt mondhatom, hogy megszűnt a design “feladattá” való korlátozása. A design nem egy feladat, nem egy-egy fázisa a fejlesztésnek, hanem sokkal inkább egy átfogó döntési / operatív folyamat, amely meghatározza és befolyásolja a termék sikerességét. Igen -igen, erről már sokat olvashattunk, de arról, hogy a designernek ebben mekkora a felelőssége, arról alig. Ahogy látom, a designereknek nem szabad korlátozódnia “feladatot abszolváló személy” kategóriába. Sajnálatos, vagy nem is annyira sajnálatos módon jelenleg nagyon sok cégnél a projektek élet görbéje a következő:

Kreatív koncepció — tervezés — átadás

Azaz, így vagy úgy de megszületik egy koncepció, majd ez átadásra kerül a designerhez, aki úgymond az álmok megvalósítója lesz. A designer tervez, majd ezt követően a designer felelőssége a projektben megszűnik, illetve átruházódik. Az egyik lehetséges fejlődési irány az lehet, ha a designer átöleli, végigviszi a rábízott projektet. Ezt hívják ownershipnek (tulajdonlásnak). Pontosan megfogalmazva azt jelenti, hogy a feladatod nem csak az, hogy adaptálj egy más által kitalált tervet.

A valódi feladatod, hogy találd ki, tervezd meg, validáld, majd iteráld a koncepciót.

Ahogy látni lehet, ez egy sokkal komplexebb folyamat. Sokkal inkább igényel üzleti, stratégiai és tervezési képességeket és felfogást, mint egy klasszikus designer részéről. Természetesen hozzá kell tenni, hogy itt a felelősségi körök teljesen átalakulnak, hiszen a designer aktív szerepet vállal a termék megalkotásában, teljes körű előkészítésben, gyakorlati megvalósításában. Emellett sokkal aktívabban dolgozik együtt a a különböző egységekkel, mint például a fejlesztőkkel, marketingesekkel, de ugyanúgy igaz ez a menedzsmentre is.

Hybrid designer — Tech irány

Természetesen nem mindenkit érdekelnek a különböző stratégia tervek, becslések és a projekt tulajdonosi lét minden velejárója, nem mindenki szeretné vállalni a felelősséget egy teljes termékért. A második potenciális fejlődési irány a Tech irányba való elindulás. Azt mondják, hogy a HTML — CSS kombó alapvető elvárás napjainkban a designerektől. Én ezt az állítást árnyalnám. A rendszerek átfogó ismerete, működésének megértése valóban szükséges, de például tőlem legalább kétszer annyi erőforrást igényelne felépíteni egy oldalt, mint egy erre specializálódott sitebuildertől. De igenis jelentsük ki,

a designernek értenie kell a kódolás mechanikáját és folyamatát.

Legfőképpen azért, mert amit rajzolunk nem árt, ha megvalósítható is. Sőt, ha már itt járunk nem árt megemlítenünk a prototypeok jelenlegi korlátozottságát. Amire gondolok konkrétan az, hogy a limitált interakciók okozta “rések” komoly ütközéseket és félreértéseket okozhatnak a fejlesztők és a designerek között. Nekünk nem szabad megelégednünk azzal, hogy különböző oldalakat tervezünk, gondolnunk kell az egész rendszerre, működésekre, interakciókra, sugallatokra, érzésekre. Ahhoz, hogy minden “csússzon”, ki kell tudjuk fejezni magunkat a fejlsztőknek. És egy Invision/UXpin prototype nem minden esetben elég erre. Ahhoz, hogy mélyebb interakciókat, animációkat tudjunk megjeleníteni, viszont már értenünk kell a kódoláshoz. Hasonló témáról ír Fredrik Jensen (ebben a cikkben) is, aki például a React-ot képzeli el, mint potenciális és hasznos eszköz a designereknek.

Teljesen ésszerű és hasznos iránynak tartom ezt is, hiszen kijelenthetjük, hogy egy ügyes designer, aki pixel-pontosan le is fejleszti a neki felvetett ideát, vagy amit ő maga megálmodott, nagyon hasznos lehet. Összegezve, amire szükséged lesz ha a tech irányt érzed sajátodénak: HTML / CSS professzionális szinten való használata, illetve a Javascript ismerete.

Konklúzió

Azt gondolom, hogy nagyon sok alterülete van a designnak, amiben lehet és kell is fejlődni. Ilyenek a pszichológia, kutatás és előkészítés, interakció design, animáció design, Információs struktúra, analitikai eszközök ismerete, mérések, kódolás és folytathatnánk a sort. Jelenlegi korban mindenki érzi a személyes fejlődésnek a fontosságát, és azt hiszem, hogy a generációnkban sokak eljutottak arra a szintre, hogy nem csak kötelező módon csinálják, hanem élvezik is a fejlődést. Legyen belőled akár Product designer, akár, Full process designer, vagy éppen hybrid designer (designer aki kódol is) a lényeg a fejlődés és tanulás élvezete. A lényeg, hogy a mindennapokban hogyan érezzük magunkat és ha a tanulás, fejlődés és az ennek köszönhető szakmai elismerés boldoggá tesz minket, az hogy mi van a névjegykártyánkon mondhatni teljesen mindegy.