Heurisztikus analízis a tervezésben | Usability elemző technikák

A heurisztikus analízis az egyik leghasznosabb elemzési technika a termék használhatóságát illetően. A UX-es elemzési módszereknek hatalmas tárháza áll rendelkezésünkre a product teljes életciklusa alatt, de ahhoz, hogy a leghatékonyabban tudjuk használni őket, mélységében kell ismernünk ezeket. Cikkem célja, hogy megismerjük a három talán legfontosabb módszert a usability mérésére vonatkozóan. Ezután, képesek leszünk meghozni a legjobb döntést, hogy mikor és mit érdemes használni.

Heurisztika

A szó a görög heureszisz szóból származik, ami rátalálást jelent. A UX-ben használatos “heurisztikák”, azokat az előre definiált szabályokat, állításokat jelentik, melyek a segítségével felderíthetőek a termékben lévő, használhatósági hibák /usability issuek.

A heurisztikus analízist illetően, a klasszikus iskolák azt mondják, hogy érdemes 3–5 különböző UX-ben járatos szakértővel elvégeztetni az elemzést, a minél pontosabb eredmény érdekében.

Szerencsére a múltban nagyon sok okos és tapasztalt ember állított össze ilyen heurisztikákat. Ezeket érdemes tanulmányozni és megérteni az elvet, ami alapján készültek, ezért mutatok is pár érdekes forrást, amelyben hasonló heurisztikákat találhatunk:

• Jakob Nielsen’s Heuristics for User Interface Design
• Ben Shneiderman’s Eight Golden Rules of Interface Design
• Jill Gerhardt-Powals’ 10 Cognitive Engineering Principles
• Connell & Hammond’s 30 Usability Principles
• Christian Bastien and Dominique Scapin 18 Ergonomic criteria for the evaluation of human-computer interfaces
• Bruce Tognazzini’s First principles of interaction design
• William Lidwell, Kritina Holden, and Jill Butler’s Universal principles of design

Minden bizonnyal a legtöbbet használt és a leginkább ismert heurisztika, Jakob Nielsen és John Molich 1990-ben összeállított gyűjteménye:

Nielsen heurisztikái:

1. Rendszer állapotának láthatósága: Mindig tudható mi történik, a rendszer időben visszajelzést ad
2. A rendszer és a user világa találkozzon: Felhasználó számára ismerős kifejezések, logika használata a tech zsargon helyett
3. Felhasználói szabadság és irányítás: mindig adjuk meg a felhasználónak a visszavonás/visszalépés lehetőségét (emergency exit)
4. Következetesség és konvenciók: Egységes szó és jelentés használat, működés, megjelenés; platformspecifikus tervezési minták követése
5. Hibamegelőzés: A rendszer segítsen elkerülni a hibákat (pl. megerősítő pop-up nagyobb döntések előtt)
6. Felidézés helyett felismerésre késztetés: Legfőképpen a rövid távú memória terhelésének csökkentése
7. Rugalmas és hatékony használat: Tapasztalattal rendelkező userek számára a tevékenységet gyorsító opciók
8. Esztétikus és minimalista design
9. Hibakezelés: Hiba esetén támogassa a rendszer a felhasználót
10. Súgó: dokumentáció biztosítása

Magyarnyelvű PDF-et itt találjátok: (Fluxon)

Ezenkívül mindenképpen szeretném kiemelni Susan Weinschenk és Dean Barker (Weinschenk and Barker 2000) által összeállított listát amiről bővebben itt olvashattok: Heuristic Analysis in the design process.

A heurisztikus analízis előnyei:

• Gyors és hatékony szakértői elemzés (ha meg van hozzá a belső erőforrás)
• “Olcsó” elemzési módszer (szintén teljesülnie kell az előző zárójeles megjegyzésemnek)
• Egy átfogó “usability jelentést” kaphatunk a termékünkről
• A tervezési folyamat elején (közvetlen a wireframek után) alkalmazható
• Gyors és érthető logikán nyugvó visszajelzés a designereknek

Hogyan csináld:

Mielőtt elkezdenéd:

Bármilyen jó UX experteket is kérsz fel a feladatra, előtte kelleni fog egy átfogó “on-board process” a termék részleteivel kapcsolatban. Érteni kell az üzleti célokat, hogyan találkoznak ezek a userek igényeivel, ebből fakadóan érteni kell a featureöket, user taskokat. Ezen túlmenően bocsássuk rendelkezésre a már elvégzett UX research-ből származó eredményeket, mint például: stakeholder interjúk, felhasználói interjúk, kérdőívek, perszónák, user journey map stb.

Folyamat:

• Először is válaszd ki a heurisztikát, amely alapján szeretnéd elemezni a terméket. (Ha esetleg nem tudod melyiket válaszd, ajánlom a fentebb említett két heurisztikát: Nielsen-Molich, Susan Weinschenk-Dean Barker)
• Válaszd ki a usability szakértőket, illetve adj meg nekik minden releváns információt.
• Definiálj, vagy használj egy már meglévő konzisztens értékelési rendszert. Osztályozd a hibákat, erre sokféle módszer létezik pl. Kritikus hiba (Critical issue), Normál hiba (Normal-issue), Apró hiba (Minor issue) vagy éppen a “Traffic light” módszer: red, orange, yellow, green
• Jelöld meg és dokumentáld a hibákat
• a végén hasonlítsd össze a különböző UX szakik elemzését. Biztos lesz sok hasonló, de megnyugtathatlak, lesznek egyediek is. :)

Mi a különbség a heurisztikus analízis és az úgynevezett Cognitive Walkthrough (CW) között?

A heurisztikus analízis alatt, a már említett előre definiált fogalmak, állítások alapján elemezzük a terméket. A CW ezzel szemben a egy olyan elemzési technika, ami a felhasználó által elvégzendő feladatok alapján készteti a szakértőket a termék elemzésére. Ezeket a felhasználói lépéseket/feladatokat jó esetben már definiáltuk a research előző fázisaiban pl. task analízis)
(Elnézést, hogy az angol kifejezést használom, de nehéz magyar fordítást találni, talán a legjobb a kognitív lépések/feladatok elemzési technikája lenne)

Blackmon, Polson egyik munkájukban, a “Cognitive walkthrough for the Web” definiáltak 4 kérdést, amit a UX szakértők használhatnak az elemzés alatt:

• Eléri-e a felhasználó a várt eredményt / célt?
• Jelzi-e a rendszer, hogy a megfelelő művelet elérhető a felhasználó számára?
• A felhasználó össze tudja-e kötni a lehetséges műveleteket az elvárt eredménnyel?
• Ha a helyes műveletet végrehajtotta a felhasználó, látja-e, hogy a kívánt cél elérése felé halad-e?

Ezeket a kérdéseket folyamatosan, minden lépésnél tegyük fel és ha hibát találunk, rögzítsük.

Hogy viszonyul egymáshoz a heurisztikus analízis és a user tesztelés?

Almát az almával körtét a körtével… Ugyanis itt szokott jönni a félreértés. Nem hasonlíthatjuk össze ezeket a módszereket, hiszen teljesen más oldalról és eszközzel elemzik a használhatóságot.

A heurisztikus analízis és a CW is szakértők által végzett usability-t elemző technika, míg a user teszteket valós felhasználókkal végezzük. Az első két technikát érdemes a user tesztek előtt végezni, így megelőzvén a kijavítható hibák felhasználokhoz való eljutását.

A végére:

Köszi a figyelmet, remélem segítségetekre volt a cikkem és mindenki kezdheti élesben gyakorolni eme remek és hasznos elemzési módszereket, valós környezetben. Ha a tapasztalataitokat megosztanátok, írjatok emailt, vagy kommentet alulra.

Amennyiben hasznosnak találtátok a cikket és szeretnétek, hogy több ilyen készüljön, nyomjatok egy ♥-ot alul.