136 személyes visszajelzés az Integral Visionben

Van egy olyan eszköz, ami erősíti a bizalmat, amivel vissza lehet jelezni a kollégáknak, vezetőknek, hogy milyen volt velük dolgozni az elmúlt évben, amivel el lehet érni, hogy őszintén visszatekintsünk a folyamatokra, kapcsolatokra, közös feladatokra, és ebből tanuljunk, épüljünk egyénileg is és szervezetileg is.

Ez az eszköz a szervezetfejlesztők által ismert és elismert a 360 fokos visszajelzés. Olyan kulcsszavakkal ajánlják ezt, mint tudatosság, hitelesség, változás, hatékonyság. Jól hangzik, nem? Elméletben nagyon. Az Integral Visionben évek óta használják a 360-at visszajelzésre. Gyakorlatban mit jelent ez? Az elvárás az volt felém (és mindenki felé), hogy vállaljam fel a véleményem, és legyek nyitott mások kritikájára. Speciális helyzetben voltam, mert nekem mindezt olyan emberekkel kellett megtennem, akiket mindössze két hónapja ismertem. Emiatt kicsit izgultam, hogy milyen lesz megírni a tucatnyi véleményt, várni a többiek visszajelzését az én működésemről.

Maga a kitöltés nagyon egyszerű volt, csak beléptem a weboldalra, megadtam a kódomat, és már írhattam is. Két kérdésre kellett válaszolnom minden kollégámmal kapcsolatban. Az egyikben azt írtam le, hogy miért volt jó dolgozni vele ebben az évben, a másikban pedig azt, hogy mit gondolok, min változtasson. Amikor az első munkatársam nevére kattintottam a listában és villogott előttem a kis jel, hogy írhatom, akkor jöttem rá, hogy mekkora felelősség ez. Egyáltalán nem mindegy, mit írok, hogyan fogalmazom meg. Nálunk a vélemények összesítve és név nélkül jelennek meg az értékelt számára. Nem fogja tudni, hogy én írtam, de a felelősség így is óriási, hiszen ezek alapján a visszajelzések alapján is tesszük el magunkban az elmúlt év élményeit, változtatunk, vagy nem változtatunk a viselkedésünkön. Sőt azon is elkezdtem jobban izgulni, hogy vajon nekem mit írnak majd, hogy látnak engem.

Mi tudta feloldani bennem ezt a kezdeti nehézséget? Az segített, hogy valójában semmi olyat nem kellett írnom, amit ne mondtam volna korábban. A 360 csak egy összesítése annak, ami a kétheti “retrókon” már elhangzott. Minden második szerdán szánunk rá külön időt, hogy az összegyűlt feszültséget, problémákat megbeszéljük, és megoldásokat keressünk rá. Nem elvárás, hogy mindig jól legyünk, az sem elvárás, hogy minden tetsszen, vagy hogy mindig egyetértsünk. Lehetünk fáradtak, vagy idegesek. Szóval, olyan emberszerűek. :) Arra, hogy a másik munkáját elismerjük, még robotot is készítettünk, Ingrid gyűjti a pozitív karmát, ha valaki segített nekünk, és ezt meg akarjuk köszönni.

Ezzel együtt nehéz volt jól megfogni és megfogalmazni, hogy mit is írjak. Nagyon fontos, hogy a visszajelzés támogató és őszinte is legyen. Ehhez pedig figyelni kell, és nem csak arra, hogy milyen munkát ad ki a kezéből a másik, hanem a folyamatra, a kommunikációra is. Meg részben tudatosan saját magamra is, mit éreztem, amikor közösen dolgoztunk egy feladaton. Őszinte visszajelzést írni nem két perc. Nem mondhatom, hogy persze, minden oké volt, és továbblépek. Nekem erre a két kérdésre válaszolni a legtöbb kollégám esetében több, mint fél óra volt. Később mindet visszanéztem, cserélgettem a szavakat, új gondolatokat adtam hozzá, töröltem, formáztam. A legnehezebb az volt, hogy bántás nélkül meg tudjam fogalmazni a változtatási javaslatokat. De befektettem a munkát, mert éreztem, hogy számít a véleményem.

Aztán elérkezett a nap, amikor mindenki megkapta a kinyomtatott listát a pozitívumokkal és a változtatásra javasolt dolgokkal. Nekem nagyszerű élmény volt, sok támogató kedvességet kaptam, és éreztem, hogy befogadtak a csapatba. Emellett kaptam lényeglátó és megfontolandó javaslatokat is, hogy min változtathatnék. Az értékelések elolvasása után volt rá lehetőség, hogy kérdezzünk a többiektől, vagy megosszuk az érzéseinket, amit a csapat ki is használt. Volt aki megköszönte az értékeléseket, más elmondta, hogy nem lepődött meg rajta, milyen változtatásokat javasoltak neki mások. Egyik kollégámnak nem az értékelések tartalma, de száma csalódást okozott. Más pedig a változtatási javaslatok hiányát élte meg nehezen. Őszintének lenni kockázatos, néha pedig fájdalmas, de máshogy nem jön sem a valódi kapcsolódás, sem az előrelépés. Nagyon megtisztelőnek éreztem, hogy beavattak a kollégáim abba, hogy mi zajlott bennük.

Fontosnak tartom, hogy a 360 nálunk nem egyedülálló, hanem a szervezeti kultúrába erősen beágyazott eszköz. Ez és minden más, amit az Integral Visionben visszajezésre, feladatok felosztására, megbeszélések vezetésére használunk mind arra jó, hogy minden kockázatával együtt is erősíti a bizalmat közöttünk. Elhiszem, hogy mások elfogadnak, értékelik, amit csinálok, én is hozzájárulok a sikerhez, ugyanakkor nem egyedül nézek szembe a nehézségekkel. Hogy lehet hibázni, de tanulunk belőle, együtt. Nehéz szavakba önteni, hogy micsoda más világ ez ahhoz képest, mint amikor a szabályoknak, ügyfeleknek, próbálunk megfelelni, vagy hibásokat, felelősöket keresünk, ha valami nem működik. Ennek a biztonsági hálónak egy eleme a 360, egy eszköz, amit ha felelősen használunk erősíti a csapatot. De azt is megmutatja, hogy mindenki hozzájárulása kell ahhoz, hogy a háló működjön és megtartson, és nekem is erőfeszítést kell tennem, hogy feszes legyen.

További írásaink az integralvision.hu oldalon érhetőek el.