Hányadik lakója vagy a lakhelyednek?

Hány generáció élt a lakóhelyeden? Hányan taposták a földet, ami otthont ad neked? És vajon hány lakhely állt már a ház helyén, ahol most élsz?

A múlt hétig fogalmam sem volt minderről. Aztán publikáltuk a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázisát, és azóta megszállottként kutatom környékünk régészeti anyagát. Mostantól az érdeklődők számára is elérhető a régészeti feltárások során keletkező dokumentáció. Ezerhatszáz lelőhely, egymillió fájl, kétszázezer keresőkifejezés.

A korábban lápos vidéknek számító csillaghegyi lakhelyünk területén a késő rézkorban, azaz 5 000 évvel ezelőtt bizonyítottan éltek emberek.

Ezen a helyen 200 generáció is lakhatott. Erre a listára került fel a nevünk a magunk röpke néhány évével. Velük együtt, három éve mi is otthonunknak tartjuk ezt a területet, hogy aztán egy másik közösséghez csatlakozzunk a következő költözésünk során.

Tőlünk egy kilométer távolságra tárták fel azt a lelőhelyet, ahol a késő rézkorból származó kerámiára bukkantak régészek.

“A feltárás során előkerült régészeti leletanyag 1 Colonel papírdoboznyi mennyiségű volt, mely túlnyomórészt kerámia-réteganyagot tartalmazott […] újkori, kelta, késő bronzkori, rézkori kerámiatöredékeket tartalmazott.” — írja Szilas Gábor, ásatásvezető régész a szakmai záróbeszámolójában.

A feltáráshoz csatolt dokumentációk alapján a késő rézkor idején ezen a környéken a Ludanice közösség élt. Némi guglizással tovább árnyalódott a kép: ez a kultúra kereskedéssel foglalkozott, és a Vác környékén élő bodrogkeresztúri néphez kapcsolódott. Ez a környék legrégebbi ismert kultúrája.

A te lakhelyed története meddig görgethető vissza?

ARIADNE

Fél éve történt, hogy megismerkedtem dr. Kreiter Attilával, a Magyar Nemzeti Múzeum Alkalmazott Természettudományi Laboratóriumának vezetőjével. Az első találkozásunk emlékezetes maradt számomra. Mesélt arról, hogy legutóbb a gazda ekéje megakadt egy őskori leleten, melyet azóta is a múzeumban őriznek. Mutatott apró darabokra törött agyagedényeket, melyet gondos kezek hosszú napok türelmes munkájával illesztenek össze. Középkorból származó ékszereket vehettünk kézbe, és közben Attila mesélt arról, hogy miben változott a szakma az elmúlt egy-két évtizedben.

Rohamtempóban fejlődik a terület, melynek eredményeképpen a ma feltárt anyagok sokszor teljesen új megvilágításba helyeznek teljes korszakokat.

A narratívát, amit az iskolában a gyereked ma megtanul, azt legtöbbször évtizedekkel ezelőtt gondolta a szakma. A történelem tankönyvek a nyomtatásuk pillanatában már elavultnak számítanak.

Mindez lehetne frissebb, állhatna közelebb egymáshoz a régészeti kutatás a történészek összegző tanulmányaihoz. Ehhez sokmindenre szükség lenne, de talán a legfontosabb egy mindenki által elérhető, kereshető régészeti adatbázis.

Gyűlnek az adatok, minden feltárás anyaga bekerül a fiókba. Gondoljunk csak bele! Ez olyan, mintha a Google megírta volna az indexelő algoritmusát, de közben elfelejtette volna a keresőt hozzáfejleszteni.

Eljött az idő, hogy ez az áttörés megvalósulhasson. Azért is időszerű a kezdeményezés, mert tőlünk nyugatra kitalálták, hogy nagy kaland lenne egy térképen ábrázolni az EU-ban feltárt régészeti lelőhelyeket. Az így elérhető adatok impulzust adhatnának az átfogó nemzetközi kutatások számára. Magyarország is csatlakozott az ARIADNE projekthez, tehát most van lehetőség létrehozni ezt a rendszert.

Régészet Drupal nyolcban

Megnyertük a feladatot, hogy létrehozzuk az ország első nyilvánosan elérhető régészeti adatbázisát. Több mint ezerhatszáz lelőhelyet ábrázoltunk egy térképen, melyhez közel egymillió állomány társul.

Az elmúlt félévben a csapat Drupal 8 alapokon megvalósított egy olyan alkalmazást, ami képes kiszolgálni a több terrányi adatot. A különálló magyarországi portál adatokat szoltáltat a közös európai adatbázis számára.

A múzeumok adattárai elképesztő mennyiségű régészeti információt tartalmaznak. Célunk, hogy ezek az adatok fokozatosan bekerüljenek a rendszerbe, és ezáltal létrejöhessen a Magyarországon feltárt régészeti lelőhelyek nyilvánosan elérhető adatbázisa.

A fejlesztésben részt vettek:

• dr. Kreiter Attila — régész, az ARIADNE program magyarországi koordinátora
• Winkler Zsuzsanna — projekt gazda, ügyfél kapcsolattartó
• Tikász Vince — vezető fejlesztő
• Fülöp Szilárd Gábor — UX szakértő
• Illyés Edit — fejlesztő
• Borsa Péter — devops

A webhely címe: http://archeodatabase.hnm.hu/

További írásaink az integralvision.hu oldalon érhetőek el.