A nyitva álló PeCsa bontási területén fennálló veszélyre csupán a civilek által kitett feliratok figyelmeztetnek (2017.09.20.)

Azbesztveszély van a PeCsa bontási területénél, de a Városliget Zrt. és a hatóságok nem mozdulnak!

Ligetvédők
Ligetvédők Lapja
Published in
8 min readSep 21, 2017

--

Mégsem történt meg az azbesztmentesítés

Az Origo szerint Sághi Attila, az Ingatlanfejlesztő Zrt. vezérigazgató-helyettese már 2016. december 1-én azt állította, megtörtént az azbeszt eltávolítása az épületből:

„a napokban lezárult a csarnok bontására kiírt közbeszerzési eljárás, és elvégezték az épület azbesztmentesítését és környezetvédelmi felmérését is, szóval hamarosan megkezdődhetnek a munkálatok” (https://goo.gl/YnRkbY)

Ehhez képest úgy tűnik, mégsem történt meg a teljes körű azbesztmentesítés — legalábbis ez derül ki a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. közérdekű adatigénylésünkre szeptember 12-én adott válaszából:

„A bontást megelőző azbesztmentesítést a Drycon Hungary Kft. felmérése alapján a VS Construction Kft. végezte a DTRT Vízépítő Kft. alvállalkozójaként. A bontás nem — így a bontás során fellelt további azbeszt eltávolítása sem — fejeződött be, így a Városliget Zrt. újabb munkákat fog megrendelni a visszamaradt veszélyes hulladék eltávolítására, több lépcsőben. Elsőként a közeljövőben eltávolíttatjuk a területen jelenleg megtalálható azbesztcement maradványokat, majd az azbesztmentesítési folyamat az Új Nemzeti Galéria építésének fázisában fog befejeződni, a térszint alatti vezetékek kibontásával és szakszerű eltávolításával.”
(a válaszlevél teljes szövege: https://goo.gl/T9q3is)

Szerintünk az Ingatlanfejlesztő Zrt. ezzel elismerte, hogy olyan nagy mennyiségű veszélyes azbeszthulladék van most is a bontási területen, aminek eltávolítására csak „több lépcsőben” kerülhet sor.

A kapu mégis tárva-nyitva áll

A fentiek ellenére a helyszínen az elmúlt hetekben semmiféle elkerítés vagy kitáblázás nem történt, továbbra is csak a civilek által kitett plakátok és vékony műanyag szalagok hívják fel a figyelmet az azbeszt jelenlétére (lásd borítóképünk, 2017.09.20.).

Szabályok áthágása

Az Ingatlanfejlesztő fent idézett válaszából az is kiderül, hogy továbbra sincs tisztában a rá vonatkozó jogszabályokkal, vagy csak egyszerűen figyelmen kívül hagyja azokat. Az azbesztmentesítést a bontást megelőzően kellett volna végrehajtaniuk (12/2006. (III. 23.) EüM rendelet), annak befejezte előtt pedig nem kaphatnak építési engedélyt a területre (45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes rendelet, 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet), hiába szándékoznak a teljes azbesztmentesítést az Új Nemzeti Galéria építésével összekötni.

Megint a civileknek kell figyelmeztetni

Ahogy korábban a Hungexpo épületek és a Közlekedési Múzeum bontásánál is, ismét a civilek hívták fel a figyelmet az azbesztveszélyre.

Úgy tűnik, az Ingatlanfejlesztő Zrt. egyáltalán nem foglalkozott volna az azbeszt-kérdéssel, ha nincs civil nyomás; ez derül ki az április 25-i bontási szerződésből és a június 8-ai Biztonsági és Egészségvédelmi tervből, ugyanis ezek egyikében sem szerepel azbesztmentesítés. (https://goo.gl/ykkfGs)

Hazugságok

Augusztus 11-én a civilek a PeCsa bontási területéről vett minta azbesztvizsgálatát rendelik meg saját költségükön. Az augusztus 21-én kézhez kapott vizsgálati jegyzőkönyv objektíven bizonyítja, hogy a minta rákkeltő azbesztet tartalmaz. A törmelék, amelyből a civilek mintát vettek, ekkor már másfél hónapja szabadon hever a helyszínen nagy mennyiségben elszórva.

Az Ingatlanfejlesztő erre közleményeiben és nyilatkozataiban azt válaszolja, hogy ez a törmelék egyrészt nem veszélyes, másrészt teljesen normális, hogy ott van, hiszen a területen még folyamatban van a bontás.

Ebből a két állításból az első, amellett, hogy nem tűnik igaznak, minimum nyilvánosan, szakértői vizsgálatokra alapozott tényekkel volna cáfolandó, a második pedig nem csak az objektív megfigyeléseknek, de a fellelhető tényeknek is ellentmond (lásd lentebb).

A kettő együtt, válaszként harsogva pedig kimeríti a szándékos félretájékoztatás fogalmát, még inkább alátámasztva a totálisan felelőtlen és szabálytalan bontási eljárás tényét.

Még hogy a törmelék nem veszélyes?!

A Városliget Zrt. válaszával élesen szemben áll a Ligetvédők álláspontja, amit eddig minimum két független szakértő támasztott alá:

Weiszburg Tamás egyetemi docens, az ELTE Ásványtani Tanszék vezetője is a helyszínen járt és megerősítette, hogy mulasztás történt:

„Az történt, aminek nem kellett volna történnie. Ez így, ebben a formában biztosan egy szakszerűtlenül lefolytatott bontási munkálat eredménye.”

— állapította meg a tanszékvezető, és hangsúlyozta, sajnos számos hasonló bontást látott már Magyarországon, már csak az a kérdés, hogy egy közpark közepén, kiemelt beruházás keretében ez hogyan fordulhatott elő. Weiszburg Tamás továbbá elmondta, hogy a szakszerűtlen bontás és az elmaradt azbesztmentesítés következtében korábban rákkeltő azbesztpor kerülhetett a bontás során a levegőbe, illetve, hogy a jelenleg is a területen levő törmelék is veszélyes, azt azonnal ártalmatlanítani kellene, amit csak egy azbesztmentesítő cég képes szakszerűen végrehajtani. (lásd a 444.hu cikkében is: https://goo.gl/B5Ee8d)

  • A Klubrádió műsorában Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője is megállapította, hogy a területen szabadon hagyott anyag nem nevezhető veszélytelennek és hogy az Ingatlanfejlesztő nem a jogszabályok szerint járt el az azbeszt kezelése során. (lásd Klubrádió műsora: https://goo.gl/gKZZdv— 13:49-től)

Nem, a bontás már nincs folyamatban

Egyrészt azért nem lehet igaz, hogy a bontás még folyamatban van, mert a bontást végző cég a Rendőrség kérdésére még augusztusban elárulta, hogy szerződésük megszűnt. (lásd: https://www.facebook.com/ligetvedok/posts/1565294313540510).

Ugyanezt támasztja alá a 444.hu fentebb hivatkozott összefoglaló cikkében (itt még későbbi szerződésbontást említve):

„Első lépcsőben tehát ezt a bontás után maradt azbeszttartalmú hulladékkal kevert törmeléket fogják elszállítani a Zrt. közlése szerint, de hogy mikor, az jó kérdés, hiszen a PeCsa bontásával megbízott, és a munkát végül el nem végző céggel (DTRT Vízépítő Kft.) a Zrt. az elmúlt héten szerződést bontott”.

Másrészt a Ligetvédők még július folyamán megkapták a PeCsa bontási területét demonstrációs célra, ami nyilván nem történhetett volna meg, ha az még bontási terület lenne.

A szakszerű felmérés megkésve bár, de megkezdődött

Az Ingatlanfejlesztő Zrt. közérdekű adatigénylésünkre adott válasza szerint elsőként a törmelék szakszerű felmérését kell elvégezni, a felmérés után annak eltávolítása következik, majd a térszint alatti, veszélyes azbesztet tartalmazó vezetékek kibontására kerülne sor.

A KÖR-KER Kft. alkalmazottai a PeCsa bontási területén, 2017.09.04.

A KÖR-KER Kft. alkalmazottai szeptember 4-én a helyszínen jártak és védőruhában dolgozva elvégezték a felmérést. 2017.09.19-én a Liget Budapest oldalára fel is került az eredmény egy 77 oldalas jegyzőkönyv formájában: https://goo.gl/UZMTty

Az azbesztmintavétel pontos helyei (részlet a KÖR-KER vizsgálati jegyzőkönyvéből)

A szakvélemény lényeges megállapításai

„A 46 helyszíni vizsgálat során vett 11 mintából 10 azbesztet tartalmaz

„Az azbesztfelmérés vizsgálati eredményei alapján kijelenthető, hogy a talajfelszínen a legjelentősebb egészségügyi kockázatot okozó, magas azbeszttartalmú porlódó anyag nem található.” *

Viszont később ezt is olvashatjuk:

„A területre történő belépés vagy egyéb munkafolyamat végzése a felszíni azbesztmentesítés elvégzéséig nem javasolt.”

„Amennyiben a területre való bejutás mindenképpen szükséges, elkerülhetetlen azt csak megfelelő védőöltözet (FFP3 légzésvédő és kapucnival ellátott, teljes testvédelmet biztosító, egyszer használatos védőruha) használata mellett javasoljuk.”

* Saját szakértőnk kapcsolódó megjegyzései „Ez nem azt jelenti, hogy nincs egészségügyi kockázat a területen, hanem azt, hogy porlódónak nevezett, relatíve nagy azbesztkoncentrációjú szórt azbeszt nem található a mintavételezés alapján a területen!” „A mintavételezés során nem vettek mintát a homokos frakcióból, csak az azbesztcement csöveket vizsgálták, amik jelenleg még nem porlódnak. A lényeg, hogy a sittből is kellett volna mintát venni, mert abban benne van valamekkora arányban a már széttört csövek darabja. Ha mind a 11 helyről vettek volna sitt-mintát is, meg néhány olyan helyről is, ahol nem voltak csövek, akkor meg lehetne becsülni a valós szennyezettségi fokot, ami amúgy jelentem még most sem valószínű, hogy komoly veszélyforrás, mert csak kis %. HA, nem távolítják el időben, akkor viszont a csövek szétmállnak, és komoly kockázatot fognak jelenteni.”

A szakvélemény főbb javaslatai

„A teljes volt bontási terület felszínén elszórtan található azbesztcement tartalmú bontási törmelékek szakcég bevonásával történő mielőbbi eltávolítása, kiválogatása, azbesztmentesítése a hazai, hatályos 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet szerint.”

„Amennyiben a területen mélyépítés vagy egyéb más, a talaj rétegrendjét megbontó munkálat végzése történik, a munkálatok elvégzését akkreditált helyszínre telepített vizsgálólaboratórium irányítása mellett, szakcég bevonásával a hazai, hatályos 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet szerint javasoljuk.”

„Amennyiben a talajfelszíni, illetve a felszín alatti rétegek azbesztmentesítése több ütemben történik, javasoljuk a felszíni azbesztmentesítést követően a teljes terület min. 5–10 cm-es föld vagy egyéb inert anyaggal történő ideiglenes takarását. Mivel a területen a felszíni azbesztmentesítést követően a talajban található azbesztszennyezettségét teljesen nem lehet kizárni, ezért egy erősebb esőzés, vízátfolyás hatására a talajfelszínre kerülhetnek az esetlegesen talajfelszín alatt lévő azbeszttartalmú bontási törmelékek.”

Égető kérdéseink

Ezek a kijelentések közel sem megnyugtatóak — a következő kérdések fogalmazódtak meg bennünk:

  1. Miért csak most, a bontás után, megkésve, ráadásul a civilek felszólítására készült azbeszt felmérés?
  2. A jegyzőkönyv alapján úgy tűnik, hogy a vizsgált minták között nem szerepelt talaj, vagy por állagú törmelékminta — ez alapján hogyan jelentheti ki a KÖR-KER, hogy a területen „azbeszttartalmú porlódó anyag nem található” ?
  3. Ha az Ingatlanfejlesztő szerint nincs veszély a területen, miért nem javasolt védőruha nélkül megközelíteni azt?
  4. Miért nyitották meg júliusban a területet, ha csak védőruhában javasolják a belépést?
  5. Mi a helyzet a civilekkel, akik a területet megkapták demonstrációs célra? Őket miért nem figyelmeztették?
  6. A hónapokig a helyszínen tartózkodó biztonsági őrök miért nem viseltek védőruhát? Egyáltalán tájékoztatták őket a veszélyről?
  7. Vajon a bontás közben mi történt a megfelelő védőfelszerelés nélkül dolgozó munkásokkal, lehet emiatt a jövőben maradandó egészségügyi károsodásuk? A bontási törmelék szállítását végző emberek tudtak a veszélyről?
  8. Nem szállhatott netán azbeszt mindenfelé a parkban is, veszélyeztetve ezzel az arra járókat is?
  9. Miért nem monitorozták folyamatosan a levegő veszélyesanyag-tartalmát?
  10. Még mindig azt mondják, hogy szabályos volt a munkavégzés?

Még ennél is több azbeszt lehet a PeCsa területén

A Petőfi Csarnok bontási területén talált, Ligetvédők által bevizsgáltatott eternitcső darab csak az egyik azbeszt tartalmú építőanyag, amelyet a PeCsa lebontott épülete tartalmazott.

Elképzelhető, hogy a többi azbeszt tartalmú építőelemből is maradt hulladék a talajon, amiről nem tudunk. Korábban, a bontást megelőzően, 2016. szeptember 26-án, a Drycon Hungary Kft. által elvégzett azbesztfelmérés jegyzőkönyve (https://goo.gl/122xc2) szerint 2 építőelemben találtak porlódó azbesztet, egyet pedig nem vizsgáltak meg, csak gyanakodtak, hogy azbeszt tartalmú — ez utóbbi lehet az a bizonyos eternitcső, amelynek törmelékéből a Ligetvédők augusztus 11-én mintát vettek:

„a megvizsgált 7 mintából, összesen 2 mintában azonosított be krizotil típusú azbesztet. Mindkét anyagminta (azbesztzsinór) a porlódó azbesztek közé sorolható. Találtunk még falba beépített vélhetően azbesztcement esővíz elvezető csöveket, ezekből nem tudtunk mintát venni, azonban a bontás során ezt figyelembe kell venni.

A bontási területen jelenleg is ott heverő törmelékből nyilvánvaló, hogy a bontást az eternitcsövek előzetes eltávolítása nélkül végezték, így a csövek bontás közben összetörtek, amiből por is kellett, hogy szálljon.

Ráadásul, amíg nincs meg az azbesztmentesítés dokumentált jegyzőkönyve, addig nem tudjuk, hogy a Drycon Hungary Kft. jegyzőkönyvében szereplő még veszélyesebb porlódó azbesztet rendesen ártalmatlanították-e.

A KÖR-KER Kft. legújabb felmérése sem nyugtatott meg minket ezzel kapcsolatban, mert a vizsgálati jegyzőkönyv (https://goo.gl/UZMTty) szerint por állagú törmelékmintát nem vettek a vizsgálat során. Ez az állítás konkrétan nem szerepel a jegyzőkönyvben, de a leírás a vett mintákról nem elég egzakt, és a fotók is csak helyszíni fotók, ahol nem látszik egyértelműen, hogy mi volt a vizsgált minta. Véleményünk szerint ezen a ponton egy lényeges kérdés marad homályban, és ez alapján szakmailag nincs alátámasztva a KÖR-KER kijelentése, miszerint

„a talajfelszínen a legjelentősebb egészségügyi kockázatot okozó, magas azbeszttartalmú porlódó anyag nem található.”

Az azbeszt viszont por formájában nagy veszélyt jelent, a szél könnyen szállítja, ezért jelenleg is kerülhet a veszélyes hulladékból a bontási területen kívülre a parkhasználók egészségét súlyosan veszélyeztetve.

Ráadásul nem csak a PeCsa szennyezett

Nem ez az első eset, hogy az azbeszt körül botrány kerekedik a városligeti bontási műveletek során. A Közlekedési Múzeum és a volt Hungexpo épületek bontásánál is gyanítható volt, hogy nem szabályszerűen bántak a veszélyes hulladékkal, amelyre szintén a civilek figyelmeztették az Ingatlanfejlesztőt. Sőt az utóbbi esetben maga az Ingatlanfejlesztő is elismerte, hogy azbeszt tartalmú veszélyes hulladék keveredett a bontási törmelékkel.

Miután a PeCsa bontási területén talált eternit csődarabról bebizonyosodott, hogy rákkeltő azbesztet tartalmaz, a Ligetvédők megvizsgálták a volt Hungexpo romjait is. Kiderült, hogy a volt Hungexpo bontási területén is megtalálhatóak láthatóan ugyanolyan eternitcső törmelékdarabok, amelyek már több mint egy éve ott hevernek.

Azbesztgyanús törmelék a néhai Hungexpo bontási területén, 2017.09.13.

Bizonyos tehát, hogy a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. ismét nem kezelte megfelelően a veszélyes hulladékot a bontás során, munkásokat, civileket veszélyeztetve ezzel!

Fontos linkekFriss összefoglaló azbeszt ügyben (444): https://goo.gl/B5Ee8dAzbeszt a Petőfi Csarnok bontási területén (Ligetvédők): https://medium.com/ligetvedok-ujsag/azbeszt-pecsa-508b8194fd42Képanyagunk: https://goo.gl/rnnyT4
Jogszabályi környezet: https://goo.gl/QuVCLe

Ezt a cikket eredetileg itt publikáltuk: https://www.facebook.com/notes/1584901848246423/

--

--

Ligetvédők
Ligetvédők Lapja

Civilekből álló mozgalmunk a Városliget közparkként megmaradásáért dolgozik, a park beépítése ellen aktívan tiltakozunk. http://ligetvedok.hu