“Garázda” parkvédők a bíróság előtt

Az egyik vádlott megpróbálta tágabb kontextusba helyezni a történteket, ezért a bírónő ki akarta utasítani teremből

Október 3-án került sor annak a — 2–3000 tüntető közül kiemelt — kilenc embernek a bíróság előtti meghallgatására, akik ellen csoportos garázdaság vétsége miatt még tavaly nyáron vádat emelt a Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség.

A vádirat szerint ez a kilenc ember „erőszakos és kihívóan közösségellenes magatartást tanúsított” 2016. július 6-án a Városligetben, a Hungexpo-telken (a volt Kertem területén) megkezdett építési munkálatok elleni tiltakozás során.

A kilenc főt csoportosan elkövettek garázdasággal — az OSB-lapok rugdosása, ledöntése, a kerítésre feltett ponyva rongálása — vádolta meg az ügyészség.

Néhány megvádolt személy a parkvédők közül.

A meghallgatás több mint 5 órán keresztül tartott. A vádlottak hosszadalmas azonosítása után a bírónő megpróbálta pontosan felidéztetni a két és fél évvel ezelőtti eseményeket.

Az egyik vádlottat, Gulyás Mártont, aki megpróbálta tágabb kontextusba helyezni a 2016. július 6-án történteket, a bírónő ki akarta utasítani teremből; végül a kiutasítás elmaradt.

De a bírónő más vádlottakat is rendreutasított, akik vallomásukban „eltértek a tárgytól” és a Városliget beépítése elleni tiltakozás okairól is próbáltak részletesebben beszélni.

A vallomások közös pontjai

  1. a csoportos garázdasággal megvádolt személyek az események alkalmával nem tartózkodtak egymás közelében, sőt nem is ismerték korábbról egymást
  2. a biztonsági őrök két ligetvédőt erőszakkal behurcoltak a kerítés mögé, a tüntetők pedig szerették volna a kerítést eltakaró OSB-lapokat eltávolítani, hogy lássák, mi folyik bent
  3. a biztonsági őrök rendkívül agresszív viselkedést tanúsítottak
  4. a megvádolt civilek által elkövetett rongálás mértékénél jóval nagyobb kár esett a közvagyonban az elmúlt két és fél évben a Ligetben zajló építkezések nyomán
  5. a vádlottak egyike sem ismerte el a vádiratban szereplő állításokat.
Az ügyész és az ügyvédek is javasolták a biztonságai őrök tanúként való beidézését ( fotó: propeller.hu)

A bírónő a következő tárgyalás időpontját 2019. febr. 14-én 9 órára tűzte ki. Ezen többek közt sor fog kerülni a beidézett tanúk (köztük a biztonsági őrök) meghallgatására és az eseményen készített videofelvételek megtekintésére.

Közzétesszük az egyik megvádolt személy vallomását

A tárgyalóteremben zajló eseményekről nem készülhetett semmilyen hang- és képfelvétel. (Mellékelt fotónk a meghallgatások előtt készült.)

Viszont közzétesszük az egyik megvádolt személy, Proics Lilla írásos vallomását. Úgy véljük, Lilla vallomása nemcsak 2016. július 6-án zajlott tüntetésről fest szemléletes képet, de rávilágít annak a gyalázatos eljárásnak az okaira is, ami a Városliget megmentéséért küzdő civilek ellen irányul.

Tisztelt Bíróság!

Proics Lilla vagyok, színházi szakíró és tornatanár egy Városliget közeli gimnáziumban — régi ligethasználó. Kritikusként és pedagógusként is azt képviselem, hogy az ember tudatos, felelős és cselekvő résztvevője kell, hogy legyen annak a közösségnek, továbbá a szélesebb társadalomnak, amelyben éppen élnie adatott. Még akkor is, ha mindez nem esik egybe a pillanatnyi személyes érdekeivel.

Már június végén részt vettem a Közlekedési Múzeumnál tartott tiltakozásokon, amelyek közül a legvitatottabbról azóta bíróság mondta ki, hogy a rendőrség jogszerűtlenül járt el, így az ellenem indított szabálysértési eljárás után kiszabott bírságot is visszavonta — ahogy több tucat társamét is. Ott biztonsági őrök sokak szeme láttára vertek meg egy védtelen aktivistát, a rendőrség azonban az aktivista ellen intézkedett.

2016. július 6-án reggeltől kint voltam és figyelemmel követtem, ahogy a rendőrség megjelenik, és a volt BNV területéről erőszakkal eltávolítja a demonstrálókat, akik hónapok óta folyamatosan tiltakoztak a közvéleménykutatások szerint a környékbeli lakosok 80%-ának véleményét képviselve a favágások és az építkezések ellen. A demonstrálók nem hozhatták ki a személyes holmijukat, hiába kérték a rendőröket, azok gyorsan átadták a területet a biztonsági cégnek. Nem sokkal később egy biztonsági őr felment a sárga épület tetejére, ahol egy napelem volt, és lerúgta azt, amit sokan láttak kintről is. Majd azt vettük észre, hogy a kerítésre tempósan „OSB lapokat” rögzítenek, hogy be se lehessen látni. Ekkor lettünk szemtanúi annak, hogy egy magasabb fokozatú rendőrt a tömeg szeme láttára megrángatott a biztonságiak vezetője, miközben parancsot is adott neki.

Az „OSB lapok” felszerelése ellen tiltakozva felálltunk uszkve tízen a kerítés egy szakaszára, ahol nemsokára ránk csaptak egy lapot a biztonságiak, akik a munkát végzőket kísérték.

Délutánra aztán jókora tömeg jött össze a terület környékén, sokan megtudták, hogy a rendőrség és a biztonsági cég számtalan kérés ellenére sem teszi lehetővé, hogy a délelőtt kitett demonstrálók hozzájussanak a tulajdonukhoz. Már kora este volt, amikor a tömeg az egyik kaput kinyitotta, ahol a biztonságiak két demonstrálót berántottak, egyiküket azonnal meg is rugdalták. Ezt is sokan látták. Másikukról csak később tudtuk meg, hogy megütötték. A tömeg ekkor több helyen is igyekezett leszedni az „OSB lapokat”, hogy legalább követhessék, mit művelnek bent az aktivistákkal az addigra már gyenge idegállapotúnak tűnő biztonságiak. Miután becsukták azt a kaput, ahol berángatták az aktivistákat, elindultam a következő kapuhoz, amit aztán ugyancsak sikerült leszakítani — kinyitni. Ezután a kerítés több szakaszán, az „OSB lapok” fölött hatalmas rönköket dobáltak ki látatlanba a biztonságiak a kint kiabáló tömegbe. Már sötét volt, amikor a kézfejemre ráesett egy kisebb rönk, és mert meglehetősen feldagadt és fájt, elmentem a Baleseti Intézetbe, ahol Gulyás Márton barátaival is találkoztam, ők Marci műtétjére vártak.

Rendőri intézkedés Proics Lillával szemben 2016. július 6-án (fotó: drot.eu)

Adódnak helyzetek, amelyekben némi elemző gondolkodás után fel lehet ismerni: fontos, hogy megtörténjenek olyan spontán végrehajtott akciók, amelyeknek bárkire transzformáló hatása lehet. Mindez nyilvánvaló módon a hatóságok figyelmét sem kerülte el, hiszen a bírósági vádiratba is bekerült az, hogy egy néző — aki megértette, hogy olyan társadalmi-művészi akciót lát, amely a nem hagyományos esztétikák fogalmiságával leírható performatív esemény –, megtapsolta a cselekvés jelszerűségét és jelentését. Ennél világosabbá nem is válhatott volna, hogy ez egy művészeti akció, amit a hatóságok kizárólag politikai, hatalmi szempontból olvastak, holott a résztvevők nagy része látta és értette az esztétikai jellegét és értékét, a nem szokványos közeg ellenére is. Az akció ezen a napon arra a torz politikai erőszakra igyekezett felhívni a figyelmet, hogy a közpark megszüntetése és a Városliget beépítése egy rendkívül korlátolt szellemiségű, szűklátókörű gazdasági csoport érdeke, amely ha megvalósul, rengeteg embert tesz szegényebbé. Egy ilyen eseménysorozat, mint ami 2016. július 6-án történt, kritikai észrevételek, helyzetelemzés és érzelmi bevonódás által jön létre, arányosan és reflektíven dramatikus formában, adekvát cselekvésként. Ez társadalmilag hasznos: az egyéni felelősségvállaláshoz, a személyes integritáshoz visz közelebb.

A közparkban reggel beláncolt kapu kitépése nem garázdaság, hanem színházi jel, mint ahogy az is, hogy a kapuk mögötti elkerített és beláthatatlanná tett területen az úgynevezett biztonsági szolgálatot teljesítő verőemberek estére már a földbe taposták a közösségi kertet. A demonstráció résztvevői mindeközben a biztonságiak közé gyeplőt dobó rendőrség által megfigyelt és ellenőrzött „vadak” lettek. És nyilván nem kell magyarázni, hogy a nemcselekvés is cselekvés.

Ha az állam erőszakosan és kikerülhetetlenül beleavatkozik az egyén életébe, az egyén kénytelen cselekedni és rendkívül erős jelekkel is kifejezni a véleményét: az önkifejezés- és a szólás szabadságának joga mindenkit megillet. Aznap sokszáz ember fejezte ki a rosszallását, világosan — minthogy képtelenség is lett volna nem reagálni mindarra, ami ott egész nap zajlott. Az együttes fizikai jelenlét által lehetségessé váló szerepváltás csupán nyilvánvalóvá tette a környezet átalakítása ellen tiltakozók és a rendőrség által hallgatólag felhatalmazott biztonságiak politikai mibenléte közti dichotómiát — esztétikailag is megjelenítve azt.

Budapest, 2018. október 3.