Elhasználtunk már pár kereket

Minden amit a longboard kerekekről tudni kell

Ez a cikk eredetiben , mi csak lefordítottuk nektek:)

Ha szeretnéd megnézni a longboad kerék tesztjeinket .

A megfelelő longboard kerék kiválasztása elég nagy kihívás tud lenni, ha csak a piacon lévő kerekek számára tekintünk. Nagyon sokféle kerék közül választhatunk, és mindegyiknek megvan a saját, egyedi karakterisztikája. Hogyan bökjünk rá 1-re, annélkül, hogy később megbánnánk a döntésünket?

A célunk, hogy miután elolvastad a cikket ne érezd magad elveszettnek, és pontosan azt a kereket tudd kiválasztani, amit szerettél volna. Számos tényezőt kell figyelembe venni a kerék választásnál. Ezek a tényezők vannak röviden lejjebb felsorolva, a cikk továbbolvasása után még részletesebb képet adunk ezekről.

Befejezésként pedig írunk a különböző aszfalt és urethán típusokról

Átmérő: a kerék átmérőjét miliméterekben számoljuk. Minél nagyobb a kerék, annál simább a gurulás, de közben nagyobb súlyt kell megmozgatnunk. Vegyük figyelembe, hogy a nagy kerekeknél fellép a “wheel bite” (amikor a kerék beleér a deszkába) veszélye. Általánosságban elmondható, hogy a 65–75 mm közötti kerekek a legideálisabbak longboardra.

Szélesség: a kerék két legkülsőbb pontja közötti távolság. Nem gyakran tüntetik fel ezt a méretet, helyette általánosságban a futófelület (contact patch) méretét szoktuk figyelembe venni.

Keménység (durometer): A longboard kerekek keménységét a Shore skálán mérik (). Az átmérője mellett ez a longboard kerekek leginkább meghatározó tulajdonsága, és nagyban befolyásolja a kerék viselkedését. A keményebb kerekek általánosságban inkább a könnyebb slide-olást, míg a puhább kerekek a jobb tapadást szolgálják. A 80a-s kerekek helyezkednek el a skála körülbelüli közepén. Az ennél nagyobb duro-val rendelkező kerekek a keményebb kerekek (81a-86a), míg az alacsonyabb duro-s kerekek a puha longboard kerekek (76a-80a).

Futófelület mérete (contact patch size): Az a szélesség, amivel a kerék érintkezik a talajjal. Ez is miliméterben számolják, és segít meghatározni, hogy mennyire tapadós a kerék. A nagyobb futófelület általában nagyobb tapadást jelent.

Futófelület minősége (contact patch surface): Ez lehet sima, filmréteggel bevont, kezeletlen felület -hogy jobban tapadjon a kerék az elején-, vagy előre betört (stone ground) felület -hogy már az első slide is simán menjen-.

Kerék pereme (edge type): a kerék pereme lehet lekerekített, vagy éles. A lekerekített kerekek könnyebben megcsúsznak, még az olyan kerekek amelyeknek éle van, azok jobban betapadnak, később csúsznak meg.

Mag helyzete(core position): A mag elhelyezkedése is megváltoztatja a kerék viselkedését. 3 pozíciót különböztetünk meg -sideset, offset, és centerset. A sideset és offset kerekek inkább a tapadásukról ismertek, míg a centerset kerekek a könnyebb slide-okat segítik.

Átmérő (mm)

A nagyobb átmérőjű longboard kerekek nagyobb végsebességre képesek, könnyebben siklanak át úthibák felett, jobban működnek rosszabb minőségű aszfalton. Ezzel szemben, minél kisebb a kerék annál gyorsabban fog gyorsulni a lejtőn lefelé.

Általában miliméterben adják meg a méretét és ezt az adatot fel is tüntetik a keréken, annak megnevezésében szerepel. Mint pl: . A 80mm feletti kerekeknél már számolni kell wheelbite veszéllyel és esetleges agresszívebb stílus esetén akár a 8mm-es tengely is megferdülhet.

Futófelület mérete (contact patch size):

A futófelület mérete gyakorlatilag megegyezik a kerék aktuális szélességével, amivel érintkezik az aszfalttal. Általában a nagyobb contact patch-csel rendelkező kerekek jobban tapadnak, és a keskenyebb kerekek kevésbé.

A contact patch másik meghatározó tulajdonsága a felület minősége. Kétfélét különböztetünk meg: film réteges, előre betört.

A film réteg a kerék felületén található, csillogó réteg. Ez a felület nagyon tapadós és általában az ilyen longboard kerekek betörést (sok kesztyűs slideot) igényelnek mielőtt jól slideolnának. Persze, ha valaki gyorsan akar lejutni a hegyről, akkor inkább betapadni akar a kanyarokba és nem slideolni.

Előre betört kerekekről akkor beszélhetünk, ha már a gyárban eltávolították ezt a tapadós réteget. Ettől a kerék kellemesen csúszósnak fog bizonyulni már ez első slide-nál. A freeride kerekek általában előre betörtve kaphatóak.

Keménység (A)

A longboard kerék keménysége azt mutatja, hogy a milyen kemény polyurethánt használtak a kerék gyártásakor. Általában egy számmal és betűvel jelzik a keménységet, és longboard kerekeknél az “a” keménység a leggyakoribb. Minél alacsonyabb a szám, annál puhább, gumisabb a kerék. Az átlagos longboard kerekek 75a és 90a között vannak, de kaphatóak is.

A keménység határozza meg leginkább a sildolás milyenségét. Egy keményebb, kevésbé rugalmas uretán könnyebben csúszik, mint egy puhább, radírosabb. Ezáltal a tapadós kerekek leginkább 75–78a között vannak, a Freeride kerekek 78a-87a, míg a parkba és tech slide-ra való kerekek 90a felett.

A keménység még a kerék sebességét is meghatározza. A puhább kerekek azáltal tapadnak jobban, hogy picit megváltoztatják az alakjukat, amikor az aszfalttal érintkeznek. Ez a deformálódás viszont lelassítja a kereket. A kemény kerekek kisebb súrlódással rendelkeznek, így jó minőségű aszfalton gyorsabbak. Minden a tapadás, slideolás, gyorsaság egyensúlyának megtalálásáról szól, és mindenkinek más jön be.

Kerék pereme (edge type)

A kerék pereme annak formájában és vastagságában különbözhet és azt határozzák meg, hogyan tapad a kerék az aszfalthoz.

Kerek perem Lekerekített oldalfallal rendelkeznek és elősegítik a könnyű slide-ot, azáltal, hogy könnyebben veszítik el a tapadást., . , .

Éles perem: A kerék élesen, 90fokban ér véget. A szögletes perem jobban tartja a kereket kanyarodás közben, nehezebben csúszik meg. Pl: , , .

Levágott perem: Bizonyos szögben, élesen levágott perem. Ez a verzió átmenetet biztosít a tapadás és slide között. Pl:

Perem vastagsága: Éles peremű kerekekre jellemző mutató. Azt mutatja, hogy milyen magas az uretán réteg a peremen, mielőtt még elkezdene keskenyedni a kerék. A vastag perem flexibilisebb, így jobban tart kanyarokban, a vékony perem pedig könnyebben megcsúszik. A kerék mérete, így a perem vastagsága slide-okat követően csökken, így megváltozhat a kerék karakterisztikája (amit szeretünk, mert legalább nem uncsi a kerék).

A mag

A mag a gyűrű alakú, kemény műanyagból ( vagy ritkán kemény uretánból, esetleg alumíniumból) készült darab, amibe illeszkednek a csapágyak, és körülötte helyezkedik el az uretán réteg. Hétköznapi gurulás során nem mutatkozik túl nagy különbség a mag mérete és formájából következően, de meg kell jegyezni, hogy a nagyobb magok stabilabban tartják az uratán réteget, amely így kevésbé hajlamos deformálódásra, stabilabban tarja az alakját a kerék a kopás során.

Ami igazán fontos a maggal kapcsolatban az az elhelyezkedése az uretán réteghez képest, és ennek a hatása a tapadásra. Amikor elkezdjük a slide-ot, akkor a legnagyobb nyomás a kerék belső élére nehezedik. A mag elhelyezkedése így meghatározza, hogy mekkora uretán réteg segíti a longboard kerekek tapadását. Háromféle elhelyezkedést különböztetünk meg: centerset, offset és sideset.

Centerset: ezzel az elhelyezkedéssel leginkább slide kerekek esetén találkozunk. Leginkább azért, mert így a kerekek megfordíthatóak (hiszen szimmetrikusan helyezkedik el az uretán, és így forgatással meghosszabbítható a kerekek élettartama. Ezzel picit szembemegy a tény, hogy a centerset kerekek biztosítják általában a legnagyobb tapadást. Éppen ezért sokszor a slide kerekek keményebbek, és keskenyebb contact patch-csel rendelkeznek, hogy elősegítség a slideolhatóságot.

Offset: akkor offset egy kerék, ha a mag a kerék középvonalától picit beljebb helyezkedik el. A legtöbb longboard kerék offset kialakítású, hiszen ez biztosítja a legoptimálisabb egyensúlyt tapadás és csúszás között és szinte bármilyen stílushoz jól passzol. A gyártók általában a kerekek formájával, keménységével játszanak, hogy tovább finomítsák a kerék karakterisztikáját.

Sideset: ebben az esetben a mag teljesen a kerék belső szélén helyekedik el. Ezek a keresek híresek arról, hogy könnyen megcsúsznak. Ez azért van így mert ennél a kialakításnál tartja a legkevesebb uratetánt a kerék belső élét — ami mint már tudjuk a leginkább felel a tapadásért. Mindenki aki már hallott a “kék krypto” legendás slidejáról, az ismerheti a side set kialakítás hatását. Aki nem hallott, annak elég annyi, hogy “sssshhhhhhh”.

Kis mag: nagyobb uretán réteg található a mag körül, általában nagyobb tapadás, de alacsonyabb gördülési sebesség jellemzi.

Nagy mag: Gyorsabb, de kevesebb tapadással rendelkező kerekek. Kevésbé deformálódik az uretán a slide-ok közben, így azok kiszámíthatóbbak lesznek.

Különböző kerék típusok

Bár számtalan különböző kialakítási mód található meg a piacon, mégis megfigyelhetőek a különböző stílusokhoz leginkább passzoló minták. Az egyszerűség kedvéért a következő felsorolásban 4 alap típúst különböztetünk meg, a legnépszerűbb stílusok alapján: Park/ Street, Cruise, Donwhill és Freeride.

Park / Street kerekek: ezek általában a legkisebb, legkeményebb kerekek. Így tudnak a riderek leggyorsabban sebességre szert tenni. Mivel ezek a kerekek könnyebbek, így könnyebb beadni a trükköket, kisebb súlyt kell mozgatni a levegőben. Az átlagos park kerék: 50–60mm átmérő, 15–20mm contact patch, 90–100a keménység, lekerekített élek, és centerset kialakítás. Pl: Seismic

Cruise kerekek: bár mindenki egy picit mást vár el egy jó cruise keréktől, de általánosságban kijelenthető, hogy leginkább nagyobb, puhább uretánnal rendelkező kerekekre esik a választás. Ezek biztosítják a legpuhább gurulást, a kellő tapadás mellett. Gyakran használnak cruise-oláshoz betöretlen DH, freeride kerekeket. Az átlagos cruise kerék: 70–80mm átmérő, 45–55 contact patch, 75a-80a, éles perem, offset vagy sideset kialakítás, Pl:

Downhill kerekek: downhill kerekeknél is különbséget teszünk stílusok között. Ha pusztán a végsebesség számít, akkor a nagy és kemény kerekek a legjobb választás. Ha technikásabb, tapadás és slide egyensúlyt igénylő lejtőkre megyünk, akkor pedig a puhább verziók a nyerők. Az átlagos downhill kerék: 70–80mm, contact patch nagyobb mint 55mm, 76a-83a, éles perem és offset kialakítás. pl: , ,

Freeride kerekek: a legtöbb longboard freeride kerék úgy néz ki mintha a gördeszka kerekek nagytesója lenne. Úgy néznek ki, mintha centerset kialakításuak lennének, de legtöbbször picit offset inkább. A freeride kerekek a leginkább változó kialakításúak, hiszen ízlés szerint lehetnek nagyobbak, puhák és szögletes szélűek (ha gyorsan, kanyarokba beslideolva szeretnénk legurulni a hegyről, mint James Kelly), vagy lekerekített peremű, kicsi centerset kerekek (amivel a legkisebb lankán is élmény a slide). Pl: , , vagy akár az .

Eső kerekek: Az esőben leginkább az autógumikhoz hasonlóan bordázott longboard kerekeket érdemes használni. A bordázatnak köszönhetően több él tartja csúszás közben a kereket, és a bordák el tudják vezetni a vizet a kerék alól.

Az aszfaltok típusai

Aki már slideolt különböző aszfalton, az tudja, hogy ugyanaz a kerék teljesen másképp viselkedhet különböző felületeken. Ami eddig jó volt, az most hirtelen rossz lesz és újra be kell törni a kereket, megszokni a más karakterisztikát.

Itthon is sokféle aszfalttal találkozhatunk. A sima, tökéletes, fekete aszfaltján minden slide ugyanolyan élmény. darálós, fehér borítása iszonyatosan csúszik és csak úgy zabálja az uretánt. fehér aszfaltot már mindenki jól ismeri. pedig igazán elfér a nagy és puha kerék.

Link a térképhez:

Minden egyes spot aszfaltját magadnak kell felfedezned. Csak óvatosan kezd az ismerkedést, ha megteheted próbálj ki többféle kereket az új helyeken. részletes beszámolót találhattok a különböző spotokról és aszfaltokról.

Hogyan törjük be a kereket?

Bármilyen csábító, hogy egy vadiúj kerékkel azonnal vaduljunk és hosszú slideokat toljunk, mégis érdemesebb szép fokozatosan betörni és hozzászokni a kerékhez. Akár érdemes egy picit cruise-olni a vadiúj kerekeken a slideok előtt. A film réteggel rendelkező kerekek esetén pedig mindenképpen kesztyűs slideokkal kezdjük.

Így elkerülhetőek a korai sérülések (letörések, flatspot) a keréken, és mi is jobban hozzá tudunk szokni, együtt tudunk élni a kerékkel. Ez a hozzáállás még az előre betört kerekek esetén is javasolt.

Idegen szavak

A megfelelő longboard kerék kiválasztása előtt érdemes a lehető legtöbb személyes véleményt megismerni. A neten (reddit-en) található tartalmak többsége még angol, így biztos fogsz pár visszatérő alapfogalommal találkozni. Megpróbáltuk ezeket összegyűjteni nektek.

Thane: a poliurethánra utaló szó. Csúszás után az aszfalton látható csík a thane line, míg ennek a por verziója -ami gyakran lerakódik a függőkön- az a thane dust. Sok kerék legendás arról, hogy extra színes thane csíkokat hagy az aszfalton. Pl. Retro Earniez.

Thane dust a függőkön
Thane line az aszfalton

Chunking: amikor a kerék intenzív használata, nagy slide-ok után a kerék -jellemzően külső - széléből darabok törnek ki. A chunking kivédésére fontos, hogy szép fokozatosan törjük be a kerekeket.

Forrás:

Flat spot: helytelen, 90 fokba fordított slide-ok közben a kerekek nem tudnak forogni, így egy helyen kap sok ideig terhelést a kerék. Így egy lap kerül a kerék felületébe. Az egyenetlen felszín rontja a kerék tulajdonságait: sebesség, kiszámíthatóság slide közben. Sőt, durva flatspot esetén kuka a kerék.

Forrás:

Coning: offset és sideset kerekek negy egyenletesen, hanem kifelé szélesedő trapéz formában kopnak. Így a kerék az élettartama végére jócskán nagyobb lehet a külső szélén, míg a belső szélén már látszik egészen pici. Ezt hívják coning-nak.

Forrás: Silverfish Longboarding

Buttery slide: arra utal, hogy a kerék vajasan csúszik. A slide egészes sima érzés, könnyen kontroll alatt tartható a kerék. Legtöbben ezt a buttery slide érzést keresik a kerekekben.

Icy slide: nevéből fakadóan jeges csúszást jelent. Ezek a kerekek nagyon könnyen megcsúsznak és ezt követően nehezebben lehet őket kontrolálni, visszahúzni. Főleg a tech slide-ok világában bír az icy slide pozitív jelentéssel. Egyébként inkább negatív jelzőként szoktuk használni.

Chatter: arra a hangra utal, amit főleg tapadósabb kerekeknél lehet hallani slide közben. Amikor meghalljuk ezt a hangot, már lehet tudni, hogy a slide darabos lesz és nagyon határozottan bele kell állni. Ellenkező esetben nagy valószínűséggel highside (amikor előre esel slide-ból) lesz a dologból.

Grip up: arra a pillanatra utal, amikor a slide-ból a kerék visszavállt tapadásba, és újra megindul lefelé a lejtőn, kanyarban. Nagyon fontos, hogy a grip up kiszámítató legyen, hiszen csak így tudjuk maximálisan kontroll alatt tartani a kereket és megbízni benne.

Csak ismételni tudjuk, hogy mindenkinek más lesz a legjobban passzoló longboard kerék. Mindenkinek különbözik a stílusa és a tudása, így a longbordos életének különböző szakaszaiban más és más kerékre lesz szüksége. Beszélgess másokkal, kérdezz minket, nézd végig a kerékteszt videókat, biztos lesz még sok új tanács. A nap végén úgyis te fogod magadnak megtalálni az álmaid kerekét.

Kövess minket Y, és .

Itt megnézheted a kerékteszt videókat:

Longboard kezdőknek

Hasznos tudnivalók, tippek és trükkök mindenkinek, aki most tanulja a longboardozást

Wakeshoptours

Written by

Minden amit a longboardozásról tudni akarsz

Longboard kezdőknek

Hasznos tudnivalók, tippek és trükkök mindenkinek, aki most tanulja a longboardozást