Hogyan adózzunk a Bitcoin után?
kinyírhatják-e a kriptovalutákat a könyvelők, vagy a jogászok?
Ma már mindenki hallott az úgynevezett kriptovaluták egyik legismertebb formájáról a bitcoinról. Még ha elképzelésünk nincs is róla mitől kripto a kripto, ma már mindenki tudja hogy egy fizetőeszközről van szó. Ha a bitcoint a “halálos” jogi-számviteli kontextusba helyezzük, akkor szinte a filzófia határait súroljuk. Mielőtt azonban filozófálgatnánk nem árt néhány dolgot tisztázni.
Jó tényleg hallottam róla, de mégis mi is pontosan a bitcoin?
Ha egyszerűen szeretnénk meghatározni (nem lehet), akkor azt mondhatjuk, hogy a bitcoin
- egy számítógépes erőforrások és bonyolult matematikai képletek felhasználásával előállított (“bányászott”)
- nyílt forráskodú szoftverre épülő és virtuálisan létező deviza,
- mely azonban nem függ semmilyen központi kibocsátótól és hatóságtól,
- azonban mégis értéket képvisel és egyéb — akár kézzel is fogható — pénznemekhez viszonyított árfolyammal is rendelkezik.
- A bitcoin azonban nem hivatalos fizetőeszköz, azt csak az ügyleti kapcsolat két végén álló személy általi elfogadottság teszi fizetésre alkalmassá és kizárólag csak a felek közötti viszonyban. (peer to peer)
Fenti definiciós próbálkozásból a legfontosabb elemek
peer-to-peer: Minden fizetési rendszerhez, ami ma a világban működik kell egy kibocsátó. A bitcoinhoz működéséhez nincs szükség kibocsátóra.
crypto: A tranzakciók biztonságát az úgynevezett nyilvános-titkos kulcsú kriptográfiai módszerrel (“public-private key cryptography”) garantálja a rendszer
blockchain: vagy blokklánc egy elosztott adatbázist jelent, ami a kereskedést, elszámolást hivatott biztosítani. A blockchain a világ csomó problémáját egyébként megoldja, de most számunkra a lényeg, hogy a blokklánc létrehozását a “bányászok” végzik.
bányászás :A bitcoin bányászás útján keletkezik, ahol a rendszer bizonyos felhasználói a tranzakciók blokkokba rendezésére bonyolult matematikai problémákat oldanak meg, komoly számítógépes erőforrásokat felhasználva. A bányészásért bitcoin jár. A proof of work rendszer garantálja, hogy a tranzakciókat nem lehet meghamisítani, arra ugyanis csak akkor lenne reális esély, ha valaki a számítógépes erőforrások több mint 50 százalékát birtokolná.
Egyszóval a világ legdemokratikusabb, ugyanakkor legszabályozatlanabb és decentralizáltabb fizetőeszközéről van szó
Filozófia: A bitcoin megítélése magyar jogi és könyvviteli szempontból
A magyar jogrendszer adta kereteken belül többféle lehetséges — de nem feltétlenül helyes — megoldás létezik, hogy a bitcoint meghatározzuk, az alábbiakban ezeket vesszük számba.
A bitcoin mint dolog
A jog a dolog fogalma alatt birtokba vehető testi tárgyat ért, mely feltételezi, hogy azt fizikailag is birtokoljuk, kézbe foghatjuk vagy legalábbis hozzá tudunk érni . A bitcoin azonban mint virtuális pénz az ehhez kellő fizikai megnyilvánulással nem rendelkezik, így nem tekinthető dolognak. Ha viszont nem dolog, akkor a jog szerint tulajdon tárgya sem lehet, így ez a megoldás nem megfelelő. Ennek ellenére sokáig dologként kezelték a bitcoint, ennek azonban volt egy nem elhanyagolható vonzata, mégpedig az ÁFA tv. hatálya alá való bevonása, helytelenül.
A bitcoin mint értékpapír
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) a dologra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni rendeli az értékpapírokra is, mégpedig a dematerializáltakra is . A dematerializált értékpapír viszont feltételezi azt, hogy annak, mint értékpapírnak legyen egy kibocsátója, viszont ahogy említettük a bitcoinnak nincs kibocsátója, így végül ez a megközelítés is elbukik.
A bitcoin mint követelés
A bankszámlapénz analógiájára felmerülhet a bitcoin követelésként való kezelése. Ez azonban feltételezne egy meghatározott jogosultat és kötelezettet, de mivel a bitcoin esetében továbbra sem beszélhetünk kibocsátóról, így nincs akitől követelhetnénk.
A bitcoin mint…
A fentiek alapján azt hihetnénk, hogy a bitcoin továbbra is egy megfoghatatlan és jogi keretek nélkül létező valami.
A fogalmi útvesztőben eltévedtek részére azonban az Európai Unió Bíróságának 2015. októbere 22. napján a Skatteverket kontra David Hedqvist ügyben hozott ítélete hozta meg a kiutat jelentő világosságot, amikor kimondta, hogy a bitcoint adózási szempontból fizetőeszköznek minősül.
Az ítélet ugyan egyedi ügyben született, mely nem bír mindenkire kiterjedő kötelező erővel azonban számos fontos megállapításával iránymutatást jelent a jövőre nézve.
“A hagyományos devizákhoz képest a bitcoin, mint virtuális fizetőeszköz nem a kibocsátójával szembeni követelésen, hanem a felek közti szerződéses megállapodáson alapul. Mindebből következően a bitcoin-tranzakciók pénzügyi ügyletnek minősülnek, anélkül hogy azt pénzügyi intézmények teljesítenék.”
Ezekből a megállapításokból két fontos következtetés is levonható, mégpedig az, hogy pénzügyi ügyletként ÁFA-mentes tranzakciót eredményeznek, illetve azt, hogy az ezzel végzett tevékenység nem engedélyköteles.
A bitcoinnal végezhető műveletek
A bitcoin esetében alapvetően háromféleképpen lehet hozzájutni, illetve ez alapján három különböző tranzakció típust különbeztethetünk meg.
- Bányászat
- Elfogadás / fizetés
- Bitcoin vásárlás
Az EU Bíróság ítéletének tükrében, mivel a gyakorlatban hagyományos devizaként kezelik az általános szabályokat kell alkalmazni mindhárom tranzakció típusra, illetve a tranzakció során felmerülő nyereséget is az általános, devizákra vonatkozó szabályok szerint kell nyilvántartani és az adózása is e szerint alakul.
A bitcoin számviteli és adózási szempontból
Így, hogy a fentieket rögzítettük, rátérhetünk a fő kérdés megválaszolására, hogyan adózzunk a bitcoin után?
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott hivatalos állásfoglalás a bitcoint olyan fizetési ígéretnek tekinti,
amely az éppen aktuális ára, árfolyama alapján pénzre váltható vagy azzal vásárolt termékért, szolgáltatásért — bizonyos szállítóknak — fizetni lehet. Ennek a fizetési ígéretnek nincs lejárata vagy futamideje, az bármikor pénzre váltható, ha egyébként van olyan személy vagy szervezet, aki/amely erre a cserére hajlandó.
Mi is ezt a meghatározást fogadjuk el helyesnek, ebből adódóan a korábbiaktól kis mértékben eltérő módon a bitcoin által felvetett könyvviteli és adózási kérdések a következőképpen alakulnak.
Bitcoin birtoklása
A bitcoin olyan fizetési ígéretet testesít meg,amelyet követelésként lehet csak kimutatni, nincs kamata, de amennyiben pénzre váltják (illetve felhasználják), akkor hozama lesz, ami lehet nyereség vagy veszteség.
Tulajdonságából és felhasználási céljából következően a bitcoint a forgóeszközökön belül, mint vásárolt követelést az egyéb követelések között indokolt kell kimutatni és ennek megfelelően értékelni.
Tekintettel arra, hogy a bitcoin egy fizetési ígéretet tartalmazó követelés, annak értékesítése során a vásárolt követelések elszámolási szabályait indokolt követni. A vásárolt követelés értékesítésekor az eladási ár és a könyv szerinti érték közötti nyereségjellegű különbözet a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, míg a veszteségjellegű különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni.
Bányászat
Az ún. „bányászat” révén szerzett bitcoin térítés nélkül kapott eszköznek (egyéb követelésnek) tekintendő, amelynek a szerzés napján fennálló árfolyamon számított piaci értékét az egyéb bevételként kell elszámolni és az halasztott bevételként kell elhatárolni. Az időbeli elhatárolást a bitcoin felhasználásakor kell megszüntetni.
Szóval
A cryptovaluták halálát egész biztosan nem annak az adózási vonzatai fogják okozni. Kockázatvállalási hajlandóságtól függően nyugodtan lehet bányászni, kereskedni, fizetni a könyvelők pedig majd lekönyvelik. A bizonylatokat, kapcsolódó akár online elszámolásokat érdemes minden esetben megőrizni és kérni az éppen aktuális platform műkődtetőitől, mert enélkül a könyvelés egyelőre nem fog menni. Egyelőre….
Felhasznált irodalmak, cikkek, hivatkozások
Szalbot Balázs : A bitcon működése és jogi kihívásai
