LinkedInen innen és túl — B2B best practice-ek és tanulságok
Több mint 150 ország, sok-sok euróköltés, izzasztóan niche B2B közönségek és rengeteg órányi tervezés (illetve újratervezés), beállítás és optimalizálás. Amit biztosan megtanultunk, hogy a LinkedIn egy rendkívül hasznos, ugyanakkor trükkös jószág, kiváló pénznyelő tud lenni, ha nincs a hirdetések mögött egy átgondolt stratégia.
A következő cikkben a LinkedInről mint hirdetői platformról és annak finomságairól lesz szó.
Három szempontot kell mindenképpen megvizsgálnunk, mielőtt belevágunk a LinkedInen való hirdetésbe. Egyik a rendelkezésre álló büdzsé. Alapvetőnek hangzik, de sok ügyfelet mégis megdöbbent, hogy ez a platform mennyire drága. Egyes országokban a vezetői réteg célzása kattintásonként akár 25 eurónkba is kerülhet. Éppen ezért már a kampány elején jól meg kell gondolnunk, hogy kiket és mivel szeretnénk célozni, mivel egy jól kidolgozott stratégia nélkül pénzkidobás hirdetni. A stratégia viszont nem elég. Ha nincs megfelelő tartalom a zsebünkben, amit fel tudunk kínálni a szakmailag edukált közönségünknek, vagy ha nincs a célnak megfelelő website-unk, akkor a kampány szintén nem fogja hozni az elvártakat.
Stratégia
A kampányindítás előtt a következő kérdéseket érdemes tisztázni: Kiket akarunk elérni?; Milyen eszközzel?; És mi is a célja az egész kampánynak? Ezek mentén tudatosan fel tudjuk építeni a kampány minden elemét.
Célközönség
Optimális esetben egy cég tudja, hogy kik a (potenciális) vásárlói, kik alkotják azt a célközönséget, akiket valamilyen módon el akar érni egy kampány során. A LinkedInen érdemes ezeket az elérhető célzási paraméterek mentén definiálni. Egy üzleti döntésben nem csak egy ember vesz részt. A döntésben való szerepük szerint több célcsoportra tudjuk osztani a célközönséget; a döntést befolyásolókra és a döntéshozókra. Nem elég a döntéshozókat meggyőznünk, hanem a befolyásoló erővel bíró embereket is többször el kell érnünk, és ennek a stratégiában is meg kell jelennie. Ha ezeket még kisebb célcsoportokra bontjuk a legjellemzőbb tulajdonságaik alapján, akkor perszónákat kapunk. A perszónaalkotás segít a célcsoport jobb és alaposabb megértésében. A perszónák kommunikációs szempontból külön kezelendők, hiszen mindegyiküknek megvannak a saját érdeklődési körei, nyelvi jellemzői és prioritásai, éppen ezért a termékünk/szolgáltatásunk más és más szempontból lehet nekik releváns.
Cél és hirdetéstípus
Ha már tudjuk, hogy milyen célcsoportjaink vannak, akkor azt kell megvizsgálnunk, hogy a customer journey mely pontján tartanak, és egy olyan célt kell kiválasztanunk, amely a következő szintre tudja őket emelni.
A célközönségünk 4 kategóriába sorolható annak mentén, hogy mennyire ismerik a hirdetőt és annak termékeit/szolgáltatásait:
- nem ismeri az adott hirdetőt
- ismeri a hirdetőt, de még nem érdeklődik közvetlenül a hirdetett üzleti szolgáltatás iránt
- közvetlenül érdeklődik a hirdetett üzleti szolgáltatás iránt, de még több információra van szüksége a döntéshez
- közvetlenül üzleti döntés előtt áll
A LinkedIn-kampányok céljait ennek megfelelően az alábbi kategóriákba sorolhatjuk:
- Reputáció/thought leadership (awareness): célunk, hogy a felhasználó — az ésszerűség határain belül — minél többször találkozzon a cégünkkel/szolgáltatásunkkal, megismerje a márka lényegét, fő mondanivalóját, értékeit. Tipikus KPI-ok lehetnek a videómegtekintések száma, megjelenésszám, elérés és gyakoriság.
- A vásárlói döntés elősegítése (consideration): azt szeretnénk elérni, hogy a felhasználói csoport/buying group minél többet tudjon meg a cégünkről/szolgáltatásunkról. Tipikus cél a weboldalra terelés, KPI-ok lehetnek a kattintásszám, interakciók száma, átkattintási ráta, megtekintési idő.
- Leadgyűjtés (action): az a célunk, hogy a user elvégezzen valamilyen számunkra kívánatos műveletet, legyen az űrlapkitöltés vagy a sales folyamat valamely pontjának támogatása. Ennek megfelelően a KPI-ok lehetnek konverziós ráta, leadek száma.
Ha a fentieket átgondoltuk, akkor ennek megfelelően a LinkedIn kampánymenedzsment felületén kiválaszthatjuk a kampánycélt. Ha megadtuk a kampánycélt, akkor automatikusan leszűkül azoknak a hirdetéstípusoknak a köre, amelyeket tudunk adott kampányban használni. Ugyanis általánosságban igaz, hogy adott hirdetéstípust nem tudunk minden kampánycél szolgálatába állítani.
Viszont érdemes szem előtt tartani, hogy vannak olyan hirdetéstípusok, amelyek más és más beállításokkal ugyan, de mindhárom célkategória esetén használhatók. Ilyen például a Direct Sponsored Content, vagy legújabb nevén Image Ad. Egy általánosabb kreatívval reputációs célokat szolgálhat, egy termék- vagy szolgáltatásfókuszú kreatívval vásárlói döntést tud elősegíteni, és egy hozzá kapcsolt űrlappal és megfelelő CTA-val leadgyűjtésre is kiválóan alkalmas.
A leadgenerálás két módon történhet egy LinkedIn-kampány esetén; Lead Gen Form segítségével, vagy pedig a hirdető weboldalán keresztül. A Lead Gen Form esetén a usernek nem kell elhagynia a LinkedIn felületét, mivel az űrlap az azzal kompatibilis hirdetéshez csatolható, és a hirdetésen lévő CTA gombra kattintva ugrik fel. Az a tapasztalatunk, hogy a konverziós ráta magasabb a Lead Gen Form használata esetén, mint egy landing oldalon. Ehhez nagyban hozzájárul az, hogy az alap mezőket (név, e-mail-cím, cégnév, pozíció stb.) a LinkedIn automatikusan kitölti, megkönnyítve ezzel a felhasználó dolgát. A beküldött adatokat a hirdető a rendszerből táblázat formájában le tudja tölteni, de az adatok átvitele a saját CRM rendszerbe automatizálható is. Tapasztalataink szerint minden LinkedIn-kampánynál elengedhetetlen a leadek folyamatos minőségellenőrzése, és az ezzel kapcsolatos információk visszacsatornázása, elősegítve a célzás rendszeres finomhangolását.
Célzás
A folyamat következő lépése a megfelelő célzás meghatározása. A LinkedIn által gyűjtött felhasználói adatok lehetővé teszik, hogy sokféle paraméter mentén határozzuk meg a célozni kívánt B2B közönséget.
Összegyűjöttünk néhány hüvelykujjszabályt, amelyeket érdemes szem előtt tartani LinkedIn-kampányok célzása esetén:
- Megfelelő közönségméret: a kampányparaméterek beállításánál még kampányindítás előtt látszik a közönségméret (illetve a becsült eredmények). 1000 fő alatti közönség már túl kicsinek minősül, előre láthatóan nem fog tudni elég forgalmat hozni a kampány, a LinkedIn se lesz képes tanulni, nagyon leszűkítjük a mozgásterét. 50 000 fő fölött pedig valószínű, hogy nagy lesz a meddőszórás, még tudnánk pontosítani anélkül, hogy az ajánlott minimum közönségméret alá esnénk.
- Saját adat: minden más célzás előtt érdemes saját adatból dolgozni, mert valószínűleg az lesz a legpontosabb, legyen az céglista a potenciális/meglévő ügyfelekről vagy kizárandó versenytársakról. A cégneveket/kontaktneveket fel lehet tölteni, és a LinkedIn megfelelteti azokat a rendszerben lévő vállalatokkal/felhasználókkal. A legjobb minőségű listák (pl. ügyfelek) használhatók lookalike közönségek képzésére, ezt mindenképpen érdemes tesztelni.
- Remarketing: tapasztalataink szerint a legjobb eredményt a remarketing közönségekkel lehet elérni. A listákat aszerint szegmentálhatjuk, hogy a user milyen oldalakat látogatott meg, milyen anyagot töltött le, így mindig valami újat tudunk neki mutatni, végigvezetve őt a customer journey-n.
- Group célzás: az általánosabb, tágabb célzási módszerek előtt ajánlott tesztelni a Group célzást (a kiválasztott szakmai csoportok tagjait célozzuk ezzel). Szinte minden kampányunk esetén magasabb CTR-rel futott, mint a job function + industry alapú célzások. Erre az lehet a magyarázat, hogy azok a felhasználók, akik csatlakoztak egy számukra releváns szakmai csoporthoz, az átlagos felhasználókhoz képest nagyobb érdeklődést mutatnak a téma iránt. A sima interest (érdeklődés) alapú célzásnál elérhető kategóriák túl tágak, ezért, ha kicsit is specifikus a közönségünk, akkor az nem lesz jó megoldás.
- Szűrők: törekedni kell arra, hogy a lehető legpontosabban állítsuk be a célzást az elérhető filtereket kombinálva, viszont, ha túl sokat próbálunk egyszerre használni, akkor megint csak megfojtjuk a kampányt. Vannak olyan szűrők, amelyek nem kombinálhatóak (pl. job title és seniority), ezzel számolni kell.
- Kizárások: a LinkedInnek egy érdekessége, hogy ha valakit nem célzunk meg, az nem jelenti azt, hogy a hirdetéseink nem fognak megjelenni neki. Ahhoz, hogy ebben biztosak legyünk, ki kell zárnunk az adott kategóriát. Ezt a jelenséget azzal magyarázza a LinkedIn, hogy egy személy egyik pozíciójában lehet manager szenioritású, míg a másikban párhuzamosan CXO. Ha csak a CXO-kat célozzuk, és nem zárjuk ki a managereket, akkor ennek a személynek meg fogunk jelenni.
Vannak olyan kategóriák (pl. business development job function), amelyekbe sok user beleesik, ezért, ha úgy döntünk, hogy őket mindenképpen ki akarjuk zárni, eléggé megcsappanhat a közönségméretünk. - Országok közötti büdzséeloszlás: a LinkedIn egy kifejezetten drága hirdetési platform. Különösen igaz ez bizonyos országok esetén: pl. USA, UK, Ausztrália. Ha ezekben az országokban hirdetünk, akkor ajánlatos őket külön kampányban targetálni, ellenkező esetben ugyanis könnyen felemészthetik a teljes büdzsét.
Tartalom
A stratégia mellett fontos, hogy a megfelelő tartalom kerüljön a felhasználók elé. A kampánytervezés legelején meg kell vizsgálni, hogy a célcsoport aktívan használja-e a LinkedInt információszerzésre. Amennyiben igen, akkor van értelme egyáltalán LinkedIn-kampányt indítani.
Azt tapasztaltuk, hogy a vezetők nyitottak a márkázott hirdetésekre, de csak akkor, ha abban valamilyen értékre lelnek. Tehát a jó tartalom a célközönségnek hasznos tartalom, de azt, hogy éppen az aktuális esetben ez milyen formában testesül meg, érdemes marketingkutatás keretein belül kideríteni. Ilyenek lehetnek iparági/piaci elemzések, termékekről, innovációkról szóló cikkek, vezetői insightok, sikersztorik/case study-k.
A hirdetésben átadott üzenetnek meg kell felelnie a kampánycélnak és a perszóna nyelvezetének, a hirdetéstípus jellegét is figyelembe véve. Mi ezt legjobban egy üzenetmátrixszal szoktuk szemléltetni, amelynek soraiban a perszónák és a hirdetéstípusok, oszlopaiban a kampány egyes fázisai találhatók.
Ez alapján fel szoktunk építeni egy részletes content flow-t, ami meghatározza, hogy egy felhasználó milyen sorrendben látja a tartalmakat.
A LinkedInen túl
Ha definiálni tudtuk a célcsoportunkat, azt a LinkedIn nyelvére lefordítva a megfelelő célzásokkal és hirdetéstípusokkal el is értük, érdeklődésüknek megfelelő tartalmat mutattunk nekik, és a kampány hatását az egész customer journey-re vissza is tudtuk mérni, az már fél siker.
Általánosságban igaz, hogyha a felhasználó már találkozott a hirdetővel, járt az oldalon, akkor a következő interakciónál nagyobb valószínűséggel fog pozitívan reagálni a hirdetésre, mintha még sose látta volna azt. A LinkedInen gyűjtött közönségünkből segít kihozni a maximumot, hogyha a többi csatornán is jelen vagyunk, és mutatunk valami újat a felhasználónak.
Egy B2B kampány esetén sem szabad elfelejteni a hirdetési csatornák együttes használatából eredő szinergiákat. Viszont a teljes B2B hirdetési stratégia kifejtése túlmutat a jelen témánkon, ezért erről egy következő cikkben fogunk írni. Ha addig is szeretnél többet tudni a Mito Performance-ról, akkor meg tudod tekinteni eddigi munkáinkat és további Mediumos cikkeinket.
Rólunk
A Mito kreatív és digitális ügynökség, és az ügynökségi munkák mellett komoly fejlesztéseket is végzünk, büszkék vagyunk rá, hogy többek közt az OTP Bank, a Magyar Telekom, a Deutsche Telekom, a WIZZ Air, a Szerencsejáték Zrt., valamint az izlandi lottótársaság számára szállíthatunk webes és mobil megoldásokat.