Frankenfish

Engedélyezte az amerikai élelmiszer- és gyógyszerügyi hatóság (FDA) a genetikailag módosított (GM) lazac tenyésztését. Indoklásuk szerint fogyasztásuk nem jelent egészségügyi kockázatot. Ezzel az élelmiszeripar újabb nagy mérföldkőhöz érkezett: a genetikailag módosított növények után a hasonlóképpen átalakított állatok is megjelennek a hipermarketek polcain (egyelőre csak Amerikában). Maga a GM-lazac nem új találmány, valójában már évtizedek óta készen várta az engedélyezést. A bürokratikus huzavonát a mezőgazdasági génmódosítás körüli, szinte magától értetődő, biztonsági és ökológiai érveket felvonultató, mégis főként ideológiai töltetű csatározások okozták. Mindezt mi sem mutatja jobban, mint hogy a GM-lazacot az ellenzők rutinszerűen frankenfishnek (Frankenstein-halnak) nevezik kampányaikban.

23
évvel ezelőtt jelentették a kanadai Torontói Egyetem kutatói a Nature Biotechnology szakfolyóiratban, hogy transzgenikus lazacot hoztak létre, magyarul két másik halfaj génjeit ültették a lazac genomjába.

3-szor
nagyobbra nő általában a csendes-óceáni királylazac, mint az Atlanti-óceánban honos lazac. Nem csoda hát, hogy a királylazac növekedési hormonját kódoló gént ültették be a lazac DNS-ébe. Mellé ültették az óceáni anyaangolna egyik génszakaszát, a növekedési hormon génje így folyamatosan működik, nem csak szezonálisan, mint a normál lazacgén, olvasható a New Scientistben.

2-szer
gyorsabban nő a génmódosított lazac mindezek hatására, mint vadon élő fajtársai: 30 helyett 18 hónap alatt eléri a „vágósúlyt”.

20–25
százalékkal kevesebb élelemre van eközben szüksége ahhoz, hogy egységnyi tömegű izmot képezzen. A génmódosított lazac kevesebbet eszik, mégis gyorsabban nő és nagyobbra, összességében tehát olcsóbb — ha a kifejlesztésének, előállításának egyéb költségeit nem számítjuk.

68
százalékos növényifehérje-tartalmú élelemmel etetve is hasonló növekedést produkálnak a génmódosított lazacok, mint a normál halak (amelyek főként halból készült, tehát állati eredetű haleleséget esznek). Így a GM-lazacok tenyésztéséhez kevesebb táplálékállatra van szükség, ami tovább csökkentheti a termelés ökológiai terhét.

54
százalékkal gyorsabban nőttek egy kísérletben a GM-lazacok és a (nem génmódosított) „vad”-lazacok hibridjei, mint a normál szülőjük. Ez az eredmény alátámasztja azok félelmét, akik szerint ha egyszer kiszabadulnak a módosított halak a természetbe, villámgyorsan kiszorítják majd a természetes lazacokat.

20
évig harcolt a halakat egyedüliként tenyésztő Aquabounty nevű cég az engedélyezésért. A petéket a vállalat kanadai telephelyén állítják elő, és állításuk szerint tökéletesen kizárható, hogy az ivadékok kijussanak az óceánba. Az ikrákat úgy kezelik, hogy terméketlenné váljanak.

1
százalékos hibával dolgoznak, tehát a peték 99 százaléka lesz steril, de minden százból egy továbbra is termékeny marad. Ez is a természetes populációkkal való keveredés veszélyét hordozza a kritikusok szerint.

1500
méterrel a tengerszint fölött, a panamai őserdőben működik az a „halgyár”, ahova Kanadából szállítják a GM-petéket, hogy ott felneveljék a kifejlett lazacokat. A cég szerint a létesítmény természetes lazacoktól távoli elhelyezkedése is kizárja az ökológiai kockázatokat.

75
százalékuk az amerikaiaknak úgy nyilatkozott, hogy meg nem enné a GM-halat, 93 százalékuk pedig szükségesnek tartja, hogy a génmódosítás tényét jelöljék a csomagoláson (ezt az FDA nem írja elő kötelezően). Az közhangulatot követve már legalább 60 amerikai áruházlánc (összesen 9000 üzlettel) jelentette ki, hogy ők bizony nem fognak ilyen lazacot árulni. Természetesen most ezt kívánta az üzleti érdekük. Hogy mi lesz pár év múlva, az a jövő kérdése.

2015. december 5.