RandomNepál

Elhangzott mondatok:

“Ja, a Jet Airways-zel jöttetek? Az ott normális (hogy nincs meg a feladott csomagod), egy nap múlva szokott jönni. Kivéve egy belga srácot, na őneki a múltkor egyáltalán nem jött meg…”

— hotel recepciós, Kathmandu

“Köszi a beszélgetést, amikor legközelebb lesz netem utánajárok a Vasasnak!”

— Hiroshi, sportőrült japán srác. Egy nonprofit szervezetnél dolgozik Nepálban és szabadidejében vakoknak és mozgássérülteknek szervez asztaliteniszt (bár ahogy leírta inkább csörgőfocira hasonlít, mint ping-pongra, ugyanis gurítani kell a labdát a megemelt háló alatt, ha felpattan az pontvesztést eredményez). A végigdumált, kb. 40–50 perces közös taxizás végén búcsúzott így, mivel előtte megkérdezte és felírta magának melyik a kedvenc magyar csapatom.

Internet:

  • Szeretnéd mérni, hogy milyen a netkapcsolatod sebessége: az milyen már, hogy a speedtest.net be sem tölt (nem hiányzó plugin, vagy böngészőhiba miatt), de a facebook az villámgyors?
  • A hvg.hu 3x olyan gyorsan tölt be szar nettel, mint a nemzetisport.hu (hasznos tudni ezeket, mi?)

Lehet, hogy gondolná az ember, de mégis:

  • A népszerű útvonalakon való túrázás egyik velejárója a konstans ló- és/vagy öszvérszarszag (ez vajon egy szó? asszem még van annyira kevés a szótagszám). A falvak között ugyanis a komolyabb szállítmányozás egyetlen eszköze a ló/öszvérkaraván. Meglepő gyakorisággal (kb. 30 percenként) bele is fut az ember egybe, és olyankor mosolyogva félreáll, megvárja amíg az utolsó csacsi is tovadöcög, aztán igyekszik kikerülni a frissen meghúzott csacsinyomvonalat, mert az bizony csúszik (és hát illatozik is).
  • A ló/öszvérkaki pontosan ugyanolyan szagú mint otthon.
  • Emésztési velejáróknál maradva még egy mondatig: ha egy lépcsősoron lefelé haladunk éppen, a dal bhattól — lencsés helyi kaja- feltüzelve, akkor érdemes kisebbeket lépni és egyesével szedni a lépcsőket. Nem csak azért mert kevésbé megerőltető, hanem mert kisebb a kockázata annak a jelenségnek, amit én egyszerűen úgy tudnék leírni, hogy “magadat fingod arcon” Emi szerkesztésében: “magadat pukizod fejen”.
  • Vannak persze logisztikai tanulságok is, mint pl. milyen ATM-ből mennyit vegyél ki, a holdtölte melyik fázisában, de ezek elég uncsik, ha valakinek mégis ilyesmire lenne szüksége, mert kedve támad ellátogatni Kathmanduba, az kérdezze meg kezelőorvosát, vagy gyógyszerészét, esetleg írjon privát emailt nekünk ;)

Életkép:

Egy fővároshoz közeli túránk felénél megálltunk pihenni egy kis faluban, és úgy döntöttünk beszerzünk némi frissítőt a vegyesboltban. Itt mondjuk minden bolt vegyes, de falun végképp. Továbbá szerény becslésünk szerint Nepálban az egy főre eső boltok száma 1,47–1,53 közé eshet (azok kedvéért, akiknek nem a statisztika húzta fel az érettségi átlagát: kb. több bolt van, mint ember).

A boltocskák elrendezésben igen sztenderdizáltak: egy oldalról teljesen nyitott kis garázs tákolmányokat képzeljünk el, sokszor egy vagy két lépcsőnyi szinttel megemelve az utca szintjétől (ahol csak engedi a domborzat), így védekezve a hirtelen lezúduló esők indította sárlavináktól. 
 Közeledtünk tehát az említett egységhez italvételezés céljával és közben feltűnt, hogy milyen szabályosan “kikövezett” a tornáca üdítős kupakokkal. Már kezdtem azon gondolkozni vajon ezt ki találta ki és szöszölt el vele, milyen design magazinban látta esetleg, de megelőzött a válasz: a boltos néni ugyanis hanyag eleganciával felpöppintette a pepsit amit Emi rendelt, a hűtő oldalán elhelyezett bontó pedig olyan szögben reptette a kupakot, hogy az pontosan a kis “kupak-utca” közepén landolt. Welcome to Nepal baby: we don’t recycle, we use. Fuck yeah.

Show your support

Clapping shows how much you appreciated petya bekpek’s story.