Window on the Eve
a translation of a poem by Sándor Weöres
Window on the Eve
virgin eyes lay down for rest
flying past the falcon’s nest
evening swoon
clacking beaks and wings adrift
rotund space sustains a rift
razor moon
window corners frame your gaze
music shedding fragrant phrase
gently flown
into quarter corners pinned
castle turrets born of wind
blessed stone
harness it now if you will
saddle up and feel the thrill
stallion
thunder slices through the mist
virgin eyes depart aglist
carry on
quarter corner who awai-
fragrant music sets the bai-
windowsill
under-pinned and thunder-splayed
evening ruptures from its weight
if you will
the original Hungarian poem, by Sándor Weöres (1913–1989), a master of wordplay and the humorous-absurd:
Ablak az éjbe
szűz arc égi vánkosán
át a vércsék városán
lehajolt
szárnyak és csőrök felett
gömbölyű tér megreped
penge hold
várás ablaknégyszöge
hámuló illat zene
libegő
kerete négy széle fog
szélből épült bástyafok
égi kő
de ha te hámba fogod
nyergeled az ablakod
paripád
vihar villám szoroson
fénylő szűz arc eloson
ködön át
ablaknégyszög aki vá-
illat zene aki bá-
kerete
illa-bá és villa-bé
az éj meghasad belé
de ha te
