Miért ne féljünk (annyira) a szteroidoktól?
A szteroid tartalmú gyógyszereknek számos mellékhatása ismert, ezért amennyiben erre kerül a sor, alkalmazásuk többnyire — mélyebb ismeretek hiányában teljesen érthetően — aggódást vált ki a szülőkből.
Mit nevezünk szteroidnak?
A szteroidok perhidro-ciklopentano-fenantrénvázat vagy más néven gonánvázat tartalmazó, a lipidek családjába tartozó szerves molekulák. A szteránvázas vegyületek a IUPAC által szabályozott elnevezése a következő: a molekulában részt vevő gyűrűket az (angol) ábécé A, B, C, D betűivel jelöljük, melyek közül az A, B és C ciklohexán, D pedig ciklopentán, a gyűrűt alkotó szénatomok számozása pedig az ábrán látható. (forrás: Wikipedia)
A szteroid kezelések hosszan és magas dózisban alkalmazva valóban sok mellékhatással bírnak:
- Hízással, az arc karakterének megváltozásával járhat, amit cushingoid küllemnek hívunk
- Magas vérnyomást okozhat
- Hajlamosít a csontritkulásra
Ugyanakkor azt is fontos tudni, hogy nagyon erős gyulladáscsökkentő hatásuk van, súlyos esetekben nincs is mérlegelési lehetőségünk, alkalmazni kell, más esetekben pedig a gyorsabb remisszió elérés érdekében alkalmazásuk erősen megfontolandó, javasolt. Rövid távon, megfelelő ellenőrzés mellett minimális az esélye, hogy komolyabb mellékhatás alakuljon ki.
Meg kell jegyezni, hogy egyes betegek reakciója között jelentős eltérések lehetnek és nagyon különböző lehet az egyéni érzékenység a szteroidok mellékhatásaira.
Hogyan alkalmazzuk a szteroidokat a gyermekreumatológiai gyakorlatban?
Gyakran alkalmazzuk lokálisan, például gyermekkori krónikus ízületi gyulladás esetén az ízületbe adott injekció formájában. Ilyenkor szisztémás (vagyis az ízületen kívüli, a szervezet más részeit érintő) mellékhatással nem is kell számolni. Amennyiben az ízületen kívül, a bőr alatti szövetek közé jut a beadott gyógyszer, akár a szúrást követően a szúrcsatornán keresztül retrográd módon, akkor a bőrön kisebb foltot, depigmentációt és a bőr elvékonyodását (atrophiának nevezzzük) okozhatja.
Intraarticularis injekció alkalmazása esetén kisebb és nehezebben kooperáló beteg esetében a beavatkozást rövid narkózisban (altatásban) végezzük.
Másik gyakori lokális alkalmazási terület a gyermekreumatológiában a szemcseppben adagolt szteroid uveitis esetében. Itt magasabb dózisok alkalamzása esetén gyakrabban alakul ki mellékhatás, ezért tartós magas dózisban történő alkalmazásukat kerülni kell. Szteroid rezisztencia (rezisztenciának nevezzük, amikor magas dózisú kezelés mellett sem sikerül a betegség kontrollját elérni) vagy dependencia (dependenciának nevezzük, amikor magas — a mellékhatások veszélye miatt tartósan nem tolerálható — dózis alkalmazása mellett sikerül csak a betegség kontrollját elérni és a szteroid dózisát nem tudjuk csökkenteni, ui a dózis csökkentése esetén a tünetek fellángolnak) esetén egyéb gyógyszeres terápiákat is be kell vezetni (pl. methotrexat kezelést indítunk).
Szisztémás formában alkalmazhatjuk:
- Szájon át
- Vénásan
Az adagolás vénás beadás esetén lehet ún bólus (gyors, rövid) injekció, illetve nagyobb dózisok alkalmazása esetén infúzió (valamilyen oldatban feloldva lassú intravénás adagolást tesz lehetővé, többnyire nagyobb dózisok beadására alkalmas, hosszabb idő alatt).
Az alkalmazás gyakoriság is eltérő lehet, szájon át történő adagolás esetén többnyire naponta, vagy másnaponta kell bevenni a gyógyszert. Infúziós kezelést általában 1–3–5 egymást követő napon alkalmazzuk. Ezeket az infúziós kezeléseket többnyire hetente, kéthetente, vagy havonta ismételjük.
Fontos, hogy akármilyen formában is alkalmazzuk, a szteroid kezelésre “brigding” terápiaként kell tekinteni és ennek megfelelően használni — vagyis a híd szerepét kell betöltenie: áthidalja azt az időszakot, amíg az egyéb — szteroidok mellett alkalmazott — gyógyszerek hatása felépül, kialakul és a beteg állapota stabilizálódik. Vagyis a szteroidokat csak nagyon ritkán alkalmazzuk önmagában (leszámítva az intraarticularis injekciókat és szisztémás kezelés esetén pl a Henoch-Schoenlein purpura¹ egyes formáit).
Összefoglalva: megfelelő indikációban, megfelelő dózisban és ideig, megfelelő ellenőrzés mellett a szteroid kezelések is biztonsággal alkalmazhatóak.
(1): A Henoch–Schönlein-purpura (vagy Schönlein-Henoch-purpura, anaphylactoid purpura, HSP) egy immunkomplex lerakódással járó szisztémás érgyulladás, mely több szervrendszeri érintettséggel, köztük a bőrön jelentkező apró bevérzésekkel jár. Általában magától gyógyul, orvosi kezelést csak a súlyos vérzéssel és vesebántalommal járó szövődményei igényelnek. Forrás: [Wikipedia]
